Az idei bértárgyalások tétje a reálbérek növelése

Szakszervezetünk időben, még az 1999. évi üzleti tervek elkészítésének a megkezdése előtt nyilvánosságra hozta bérpolitikai irányelveit annak érdekében, hogy a munkáltatók megismerjék a szakszervezeti elképzeléseket és az üzleti kalkulációkban számoljanak vele. Az alapszervezetek az elmúlt év végén megfogalmazták a konkrét társasági béremelési javaslataikat és megküldték a szociális partnerek részére. A szakszervezeti törekvések arra irányulnak, hogy ebben az esztendőben növekedjenek a reálbérek és valamennyi behozható legyen az elmúlt évek reálbér csökkenéséből.

A szakmában a keresetek - a társaságok eltérő helyzetéből fakadóan - nagy különbségeket mutatnak az 1998. évi adatok alapján. A fizikaiaknál az egyes cégeket tekintve a legkisebb átlagkereset alig haladta meg a 40 ezer forintot. Statisztikailag 70 ezer forint feletti vállalati fizikai átlagkereset is létezik a húsiparban, de mint minden átlag ez is megtévesztő, hiszen olyan egyszeri kifizetéseket is takar, amelyek nem biztos, hogy a jövőben megismétlődnek. Az átlagos teljesítéssel megkereshető fizikai bér általánosan 53-60 ezer forint között alakult.

A társasági átlagkeresetek szórása 44 ezer és 85 ezer forint között alakul. A húsiparban a nagy többség számára elérhető keresetek gyengébbek, mint a versenyszféra átlaga. Emiatt jelentős az elszivárgás a szakmából, a jó szakemberek közül sokan választanak valamelyik nyugat-európai országban munkahelyet akkor is, ha az ott elérhető kereset lényegesen kisebb is, mint az adott ország munkavállalóinak a keresete. A béralkukban a szociális partnerek gyakran hivatkoznak a szakma romló helyzetére, arra, hogy nem tudják elismertetni a költségeket, így a bérköltséget sem a termelői, nagykereskedelmi árakban és nyereség hiányában nem tudnak bért emelni. A leggyakoribb hivatkozás a bértárgyalás, a béremelés elhalasztására a nyereségre való hivatkozás. Ugyanakkor tényként állapítható meg, hogy a jól működő cégek ebben a helyzetben is képesek nyereséget realizálni, a nyereséget egyik évről a másikra jelentősen növelni, holott a gazdasági teljesítmény, az egy főre eső árbevétel lényegesen nem változott, esetenként csökkent. A szakszervezeti álláspont, hogy a nyereséges termelés a munkavállalók számára is fontos, de a bérekben nem a nyereségtermelést ismerik el, hanem a ténylegesen elvégzett fizikai, vagy szellemi munkát, amit piaci értéken - évente minimum az inflációval növelten - kell megfizetni. Az alkuban a nyereség, mint figyelembe veendő szempont az infláción felüli béremelési mértéknél kell, hogy beszámítódjék.

A bértárgyalásokra szóló szakszervezeti felhívásokra az első munkáltatói válaszok januárban születtek. Érdemi bértárgyalásokra a társaságok többségénél február és március hónapokban kerül sor. Néhány cégnél már lezajlott az első forduló, amelynek tapasztalata, hogy a munkáltatók az Érdekegyeztető Tanács ajánlásának a minimumát gondolják kiindulópontnak. Ennek az elfogadása garantált reálbércsökkenést jelent akkor is, ha az infláció a prognosztizáltnál kedvezőbben alakul, hiszen az adórendszer átalakítása a kisebb keresettel rendelkezők nagy része számára nettó keresetcsökkenést jelent. A munkavállalók számára a jövedelmi pozíciók megőrzésének, vagy javításának egyetlen lehetősége a nominális és nettó bérek megfelelő növekedése. Az adórendszer változása következtében ebben az esztendőben, így a bértárgyalásokon elérhető pozíciók javítása, a korábbiaknál is nagyobb súllyal esik latba az életszínvonal alakulásában. Egy rossz béralku tovább romló életkörülményeket jelent. Az emelkedő bérek pozitív hatása a szakmában kialakult megállapodás-rendszer eredményeként többnyire csak áprilistól jelentkezik. Így utólag megállapítható, hogy helyesnek bizonyult a HDSZ választmányának ajánlása, amennyiben reálbér-növekedést irányzott elő és az ehhez szükséges minimális béremelési mértéket 14 százalékban jelölte meg elfogadhatónak. Az alapszervezeteknek az a kezdeményezése, hogy a tárgyalások és a megállapodások előbb történjenek meg, mint az előző esztendőben - akkor is, ha a béremelés hatálya későbbi - és így kedvező hatást fejtsenek ki a munkahelyi légkörre, pozitív szándéka ellenére sem talált visszhangra a munkáltatóknál. Sajnos. Az alapszervezetek számára az elkövetkezendő hetek legfontosabb feladata az eredményes bérmegállapodások elérése lesz.