A fenntartható munkásélet
Dán kollégák Magyarországon
A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének meghívására májusban 25 fős dán
szakszervezeti küldöttség érkezett rövid látogatásra hozzánk. A küldöttség
tagjai a
dán húsipar legkülönbözőbb területein dolgozó, többnyire fizikai munkások
voltak.
A vendégek az első napon megtekintették az újraindított szekszárdi vágóhidat. A
tulajdonos és a helyi vezetők fogadták a küldöttséget, készséggel mutatták be a
gyárat, elmondták elképzeléseiket, majd vendégül látták őket. A küldöttség
tagjai
elismeréssel nyilatkoztak a látottakról és hallottakról.
A jól sikerült szekszárdi látogatás után másnap a küldöttség szakszervezeti
vezetőkkel találkozott a SOLVENT Kereskedőház Rt.-nél, ahol a házigazdák
rövid tájékoztatást adtak a magyar húsipar egykori fellegváráról, a fővárosi
vágóhídról és az utódvállalatokról.
A dán küldöttség felkészülten érkezett, magyar nyelvű szemléltető anyagokat
hoztak magukkal, amelynek a segítségével mutatták be problémáikat,
törekvéseiket.
A Dán Élelmiszer és Élvezeticikk-ipari Dolgozók Szakszervezete (NNF), mint
ismeretes 42 ezer tagot számlál, 5 ágazatot (húsipar, sütőipar, tejipar,
csokoládéipar és dohányipar) fog össze.
Az NNF 1996. évi kongresszusa elhatározta, hogy a munkahelyi környezettel
kiemelten kell foglalkozni és egy kampányt indított, amely „A fenntartható
munkásélet" elnevezést viseli. A kampány eredményeként az NNF
alapszervezeteinek mintegy a felénél létesítettek már környezeti- és
technológiai
bizottságot.
A fenntartható munkásélet egyébként azt jelenti, hogy a munka a dolgozó
szervezetét ne károsítsa, ne koptassa, hogy munkája változatos legyen, melynek
keretében az erejét és a testét egyaránt sokoldalúan használja.
A dán munkavédelmi felügyelet szerint a sertésvágóhidakon történik a legtöbb
baleset. Az élelmezésipari ágazat legnagyobb problémája az egyoldalú, monoton
munkavégzés, amely a szervezetet elkoptatja. Ez ellen az egyszerű rotációs
munkavégzés vajmi keveset használ.
Az NNF hosszú távú célja az önirányító csoportokban való munkavégzés, ahol a
csoport maga végzi a tervezést, a termelő munkát és az ellenőrzést. A
munkavezetőket eltávolítják a munkavégzés színhelyéről. A munkáltató
meghatározza a kereteket, az önirányító csoport tagjai önmagukat szervezik,
munkavezetőkre nincs szükség.
A dán küldöttség tagjait a beszélgetések során elsősorban a munkakapcsolatokkal,
a szociális juttatásokkal, a munkavállalók jogaival, a nyugdíjrendszerrel
kapcsolatos kérdések érdekelték.
Tóth Sándor