1998. VI.évfolyam 3.szám

BÉR
ÉS
MUNKA

Eltérő bérmegállapodások

Az elnökség új stratégiát fontolgat

Tavaly novemberben, a Gyulán tartott HDSZ-kongresszus nagy többséggel az egész ágazatra érvényes 22 százalékos bérkövetelés mellett tette le a voksát. A küldöttek abban is megállapodtak, hogy a munkaadóknak 1997. december 15-ig jelzik béremelési elképzeléseiket, amelyet - a húsipar sajátosságai miatt - 1998. április 1-jével kívánnak érvényesíteni. Bezdán János, a HDSZ elnökségének tagja, a Gyulai Húskombinát Rt. szakszervezeti és üzemi tanácsi vezetője lapunknak elmondta: a novemberi kongresszus határozata mögött felsorakozó egység a későbbiekben megbomlani látszott, s a határozattól merőben eltérő nagyságrendű bérmegállapodások is születtek. Ezért a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a jövőre nézvést új stratégián töri a fejét.

Ennek lényege, hogy a HDSZ vezetése a legújabb bérmegállapodások tapasztalatának függvényében - amely országosan szórt képet mutat - azt fontolgatja, hogy az egységesen meghirdetett bérköveteléstől a helyi szakszervezetek csak bizonyos mértékig térhetnek el.
Golkovics Gábor és Bezdán János, a HDSZ-elnökség tagjai egy szakmai vásáron
Ha a megállapított határon belül nem körvonalazódik megegyezés a munkaadók és a munkavállalók között, akkor a HDSZ vezetése bekapcsolódik a tárgyalásokba, hogy az így létrejövő emelés és az előzőleg megfogalmazott szakszervezeti igény ne térjen el jelentősen egymástól.

Az ügy hátterében az áll, hogy a gyulai kongresszuson elfogadott bérköveteléstől nagyságrendileg igen eltérő megállapodások jöttek létre helyi szinten. Cégek és városok említése nélkül megtörtént, hogy a HDSZ-ajánlást szinte figyelmen kívül hagyva, 8 és 10 százalékos béremelési egyezségek jöttek létre több helyütt az országban. Ugyanakkor a tavalyi kongresszuson többen nem érték volna be a 22 százalékos követeléssel, hanem 25-28 százalékos béremelés meghirdetését tartották volna célravezetőnek. Hazatérve azután az ehhez képest mérsékeltebb és reális 22 százalékos emeléshez közeli nagyságrendet sem tudtak elfogadtatni a cégük vezetőivel.

- A Gyulai Húskombinát Rt.-ben sikerült közelítenünk a kongresszusi határozathoz, hiszen 17 százalékos differenciált emelésben tudtunk megállapodni, mind a teljesítmény-bértételekben, mind a túlóradíjakban, mind pedig az óradíjak esetében. Mindehhez párosult, hogy a cég minden alkalmazottjának önkéntes nyugdíjpénztári számlájára havi 2000 forintot utal, ami újabb 3 százalékos emelkedésnek felel meg. Ezt kiegészíti, hogy az üzemi minimálbér összegét 25 ezer forintban állapítottuk meg és növelni tudtuk a szociális és jóléti kiadásokra szánt összegeket is a menedzsmenttel folytatott kemény, de korrekt tárgyalások végeredményeként. Ezzel pedig az országos körkép adatait végignézve, az ágazat egyik legsikeresebb bértárgyalásának a végére tettünk pontot, és tagjaink április elsejétől már ennek megfelelően kapták meg a munkabérüket - mondta lapunknak Bezdán János.

Jellemző adat, hogy az 1100 főt foglalkoztató gyulai üzemben az elmúlt években jelentékeny mértékben nőtt az átlagbér összege. Az inflációt figyelembe véve is jelentős, hogy az 1994-es 27 ezer forint tavalyra felkúszott 54 ezerre. Ezzel egyébként a húsipari átlag alsó harmadából a felső régiójába ugrott az átlagbér tekintetében a Gyulai Húskombinát. Bezdán János a fentiekhez hozzátette: megkockáztatom azt a kijelentést, hogy a mindenkori bérmegállapodás mértéke és nagyságrendje bizonyos értelemben minősíti az érdekvédelmi munkát. Jó és rossz értelemben egyaránt.

Éppen ezek miatt a rosszabb példák - a 22 százalékos ajánlással szembeni 8 és 10 százalékos megállapodások - miatt fontolgatja a HDSZ elnöksége a tárgyalásokba való közbelépést. Ugyanis úgy látják, hogy a jövőben ezek az üzemi szintű, egységes követelés ellenére nagyon is eltérő mértékű megállapodások az egész húsipar munkavállalói és szakszervezeti oldalának rontják a tárgyalási esélyeit.

A Gyulai Húskombinát Rt.-hez kapcsolódó hír, hogy a májusban megtartott rendkívüli közgyűlés a zárt körű tőkeemelésről és a cég papírjainak idei tőzsdei bevezetéséről döntött. Ennek eredményeként 1,7 milliárd forintra nő a gyulai húsfeldolgozó alaptőkéje, másrészt pedig a szegedi Pick Rt. után a második húsipari cég lesz a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Ez a Gyulai Húskombinát mindennapi megmérettetését jelent majd a kis- és a nagybefektetők szemében.

Bezdán János ezekről a fejleményekről elmondta, a szakszervezet tudomásul veszi ezeket a lépéseket. Egyben arra emlékeztetett, hogy a tőzsdére csak nagyon erős hátországgal mehet a cég, ami a mindenkori bértárgyalásokra is kilátással lehet. - Mint mindig, úgy a jövőben is komoly és felelősségteljes tárgyalásokat folytat érdekvédelmi kérdésekben a HDSZ gyulai szervezete a cégvezetéssel - hangsúlyozta végül Bezdán János.

Bod Tamás

  újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre