Pápán visszafogják a kivitelt

Interjú Móczár István vezérigazgatóval

- A húsvertikumban az elmúlt évben a rohamosan fogyó állatállomány, az égbeszökő felvásárlási árak, a kihasználatlan feldolgozó kapacitások jelentették a cudar valóságot. Milyen reményekkel vágtak az új évnek a szakemberek?

- Az elmúlt év végén azt hittük, hogy a sertés felvásárlási ára elérte a maximumot, s idén már konszolidálódik; esetleg csökken az ár. Ez a fel- tevés annál is inkább megalapozottnak tűnhetett, mivel már tavaly év végére kialakult sertésárak is irreálisan magasak voltak, és sem a belföldi, sem az exportpiacra nem lehetett gazdaságosan értékesíteni. Az alapanyagár-növekedés azonban idén sem állt meg, s hiába indultunk januárban a decemberi árakkal, február 1-jétől mi is átlagosan 172 forintra emeltük a felvásárlási árainkat.

- Nem tudják hosszú távú szerződésekkel stabilizálni az árakat, s egyben biztonságot teremteni önmaguknak és a termelőknek egyaránt?

- Sajnos egyre jellemzőbb az a tendencia, hogy a sertéstartók nem kívánják elfogadni a hosszabb távú szerződéseket, hanem a piaci helyzetet meglovagolva a minél nagyobb rövid távú haszonra törekednek. A számítások szerint egy kilogramm élősertés előállítási költsége 120-125 forint. azaz már a tavalyi árak is irreálisan magasak voltak.

- A termelői magatartáson túl azért a feldolgozók versenye is jelentős árbefolyásoló tényező.

- Ez így van;, de sajnos ezt a kormányzat helytelen piacszabályozó intézkedéssel is gerjeszti. Gondoljunk csak az idén módosított export- támogatási rendszerre. Ez a magas feldolgozottsági fokú, jó minőségű hústermékek kivitelét lehetetlenné teszi, miközben jelentősen dotálja az alacsony hozzáadott értékű áruk exportját. Számításaink szerint egy konténer, azaz 20 tonna értékesebb hús- készítmény exportján 1,5 millió forintot vesztenénk, ezzel szemben viszont a hasított félsertés egyszerű feldarabolása után a kilogrammonként elérhető 160 forint árbevételt az állam még 100 forinttal támogatja.

- Pápán ilyen helyzetben mekkora exporttal számolnak?

- Az exporttámogatási rendszer ellentmondásai miatt csak maradékelvű, illetve a piaconmaradáshoz feltétlenül szükséges exportot terve- zünk, azaz csak az kerül külpiacra, amit belföldön nem tudunk eladni. Már tavaly is visszaesett az export árbevételünk, a két évvel ezelőtti 38 millió dollár egyharmadára.

- Marad tehát a belföldi piac, ahol viszont egyre élesedik a harc.

- Így van, és ismét csak vissza kell térnem az exporttámogatási rendszerre. Ez a támogatási rendszer tartja életben a kevésbé hatékony feldol- gozókat, amelyek normális piaci körülmények között kénytelenek lennének bezárni kapuikat, azaz a belső piacon is normalizálódna a helyzet. idén tartós lesz a sertéshiány, s a 11 milliós feldolgozó kapacitásra csupán 2,8 millió darab sertés jut. Nem számítunk ugyanis 4,8 millió sertésnél többre, ebből viszont 2 milliót háztájiban vágnak le. Az elhibázott exporttámogatási rendszer a felvásárlási árak további emelkedését idézi elő, végül az iparág leépüléséhez vezet. Az ágazatra jutó 5,2 milliárd exporttámogatási keret ugyanis így már májusra elfogyhat, s így további 3-5 ezer ember munkája válik feleslegessé a húsiparban.

- Pápán is munkahelyek szűnnek meg. Ezt is a fenti okok indokolják?

- Egyértelműen. A sertésállomány csökkenése miatt drasztikus létszámleépítésre kényszerülünk. A tavalyi, napi 1100-1200 sertés vágása után idén kénytelenek vonunk napi 850 sertés vágására átállni. A korábbi 1518 ezer szarvasmarha helyett pedig csak 9 ezret vágunk. Ezért az 1500-as létszámot 230 fővel kell csökkentenünk.

- Mit szól ehhez a szakszervezet?

- Az elbocsátandók közül 97-en határozott idejű .szerződéssel voltak a cégnél, az ő szerződésüket nem hosszabbítjuk meg. A szakszervezettel és az üzemi tanáccsal folytatott tárgyalások után határoztunk úgy, hogy az állományi létszámból a cégeknél a legrövidebb ideje dolgozókat, közülük is a nem szakképzett dolgozókat bocsátjuk el.