Viták az új bérezésről a Pick üzemeiben

A Húsos előző számában beszámoltunk róla, hogy a Pick Szeged Zrt.-nél feszültséget keltett az év elején bevezetett új bérrendszer. Megkérdeztünk a társaság négy üzemegységéből egy-egy érdekvédő kollégát a helyi tapasztalatokról, alább megosztjuk olvasóinkkal a véleményüket.

Szegeden számolnak

Golhovics Gábor, a HDSZ szegedi alapszervezetének vezetője: Az új bérrendszer bevezetése az év elejével történt, de a végrehajtása még folyamatban van. Az első tapasztalatok alapján a cég vezetésének nagyon sok problémát vetettünk fel kérdőívek és egyéni panaszok alapján. Ennek hatására minden telephelyen tájékoztatókat szerveztek, ahova a humánpolitika és a munkatechnológia kivonult és az egyéni panaszokat megvizsgálták.

- Milyen gondok vetődtek fel a szegedi telephelyen? - kérdeztük. - A fő problémák minden telephelyen hasonlók voltak. Első helyen állt, hogy az új dolgozókat üzemi átlagon sorolták be, ami visszásságokat okozott, mivel az üzemi átlagbér magasabb volt, mint a régi dolgozók 1-8. havi átlagbére, holott ugyanazt a munkát végezték. A cégvezetés „téves besorolás” címén az új dolgozók bérét visszavette és a környezetük béréhez igazította. Ezen kívül is felmerültek egyedi problémák: ha például áthelyezés miatt valaki az új helyen nem kapta meg az őt megillető bért. Tudomásom szerint az egyéni panaszok orvoslásának a vége felé jár a cégvezetés. Hozzáteszem: január elsejéig visszamenőleg korrigálták az új bérek által okozott hátrányokat.

- Menet közben fölmerültek globális problémák is, amit úgy hívnak, hogy homogén csoportok bérezése. Lényegében ez azt jelenti, hogy egyes munkafolyamatok - hasonló munkák - esetében nagyon szórt bérek jöttek ki. Információnk szerint most az adott homogén csoport átlagbéréhez próbálják az átlag alattiak bérét felzárkóztatni. Ennek mértéke a cég bérfizetési erején múlik.

- Mit mutatnak az első két hónap bérkifizetései? - érdeklődtünk az elnöktől, aki elmondta: a legutóbbi tárgyalásukon a cégtől átlagbér adatokat kaptak minden telephelyről. A 2012. első két havi béreket összevetve az idei első két havi adatokkal, minden üzemegységben bérnövekedést mutatnak a számok. Telephelyenként az átlagbérek havi bruttó 8-15 ezer forinttal lettek magasabbak. A szegedi üzemnél a szakszervezeti egy százalékos tagdíjlevonásokból nyert adatok ezt alátámasztják.

- Ha az átlagbérek éves összevetésben növekedést is mutatnak, az átlagszámok eltakarhatnak sok egyéni problémát - vetettük közbe. - Ez így igaz - erősítette meg Golhovics kolléga. - Az egyéni problémák orvoslásának talán már a végén járunk, ez után következik a csoportos problémák kezelése, ami nagy valószínűséggel elviszi az idei béremelési lehetőséget. A cégvezetés jelezte, hogy általános bérfejlesztés idén nem lesz a cégnél, de a lemaradt bérek felzárkóztatása plusz bérkiáramlással jár együtt. Arról van szó, hogy az új bérrendszer bevezetésével többen jól jártak, a nagy többség nem vesztett vele, de vannak, akik rosszul jártak. Bízom benne, hogy a kollégák megértik: az idei béremelés elmaradása lesz az ára annak, hogy az új bérrendszerrel rosszul járt kollégák se kerüljenek hátrányba.

- Másféle gondokat jelez, hívtuk fel Golhovics kolléga figyelmét, hogy a Picknél 2010. után nem nőttek, hanem visszaestek a fizikai dolgozóknál a havi bruttó átlagbérek. Az új bérek sok embernél bruttóban is alig magasabbak a három évvel korábbinál. - Három év alatt a bérek alakulásához hozzájárult - mondta a szakszervezeti vezető -, hogy időnként kevés volt a munka, nem volt teljesítmény, jó szakmunkások elmentek, alacsonyabb bérű munkavállalók érkeztek a helyükre. Mindemellett nem volt bérfejlesztés sem. Volt olyan év, amikor a bércsökkenést csak az egészségpénztári befizetés felfüggesztésével lehetett elérni, hogy legalább a napi megélhetéshez szükséges költségekre fussa a keresetből. Az infláció erősen gyengítette a bérek vásárlóerejét és az átlagnál kevesebbet keresőket sújtotta az adórendszer változása is. A Pick nem tudta végrehajtani a kormány által „elvárt” béremelést, ennek következtében is csökkentek a nettó bérek.

Baján reklamálnak

Burány Erzsébet termelési elszámoló, Baja: Minden dolgozót év elején arra kértünk, hogy várjuk meg az első fizetést. Vártak is türelemmel a kollégák és sokan abban bíztak, hogy fizetésemelés is lesz. Ez sajnos elmaradt. Ha valakinek kevesebb lett a bére az új rendszerben, azt megnéztük, megreklamáltuk és ha jogos volt a panasz, akkor korrigálják a kifizetett bért. Tapasztalatom szerint többen összekeverik az alapbérüket és a havi órabérüket, ami félreértéseket okoz. Úgy látszik, az új bérrendszerben a végén mindenkinek egy kicsivel több lett a pénze. Előfordulhat azonban, hogy valakinek kevesebb lett, mint amire a tavalyi átlagórabére alapján számított. Akkor, ha például tavaly más területen dolgozott vagy sokat volt beteg. Ezek az egyéni problémák Baján is kijöttek és azokat januárig visszamenőleg orvosolták a művezetők. Baján az érdekvédelem azt tapasztalata, hogy az egyéni panaszokat megvizsgálták és ha kellett, az illető munkaszerződését módosították. Akinek persze az új bérrendszerben több lett a keresete, természetesen nem reklamált.

Burány Erzsébet megerősítette: előfordul, hogy egyesek igazságtalannak érzik az új bérüket. - Vannak, akik azért jönnek hozzánk, hogy elvették a bónuszukat. Az üzemvezető azután elmondta, hogy az egyik érintettnek abban a hónapban nem volt megfelelő a munkához való hozzáállása, de a következő hónapban visszakapta bónuszt.

- Miből fakadtak a különbségek egyes üzemegységek között az új bérrendszer megítélésében? - érdeklődtünk a bajai főbizalmitól. - Nálunk végül mindenki aláírta az új munkaszerződését - válaszolta -, ha történt is nyomásgyakorlás, ilyen okkal senkit sem küldtek el. Baján inkább belenyugodtak az emberek a bérintézkedésbe, mert örülnek, hogy a húsiparban dolgozhatnak. A munkahely elvesztésétől való félelem erősebb volt az új bérrendszerrel szembeni fenntartásoknál. Jelenleg a szakszervezetnél nincsenek elintézetlen panaszok. - Minden tagunknak megadjuk a szükséges segítséget és a felvilágosítást, ha kell együtt átnézzük a bérlapokat, a bónuszokat. Jöttek hozzánk néhányan viszont a panaszukkal, akik nem szakszervezeti tagok. Őket az üzemvezetőhöz irányítottuk, nála intézzék a problémájukat.

Pécsett perelnek

Török Gyula László anyagmozgató, Pécs: Nálunk rosszul indult az új bérrendszer. Az új munkaszerződéseket a kollégák nyolcvan százaléka nem írta alá, a munkáltató eljárását bíróságon megtámadtuk, mivel jogtalannak tartjuk. Sajnos Szegeden a kollektív szerződés aláírásával a cégvezetést felhatalmazták, hogy egyoldalúan módosíthatja a munkaszerződést. Nekünk legalábbis azt mondták, hogy a kollektív szerződés felhatalmazást ad a munkaszerződések módosítására.

- Milyen hátrányokat okozott az új bérrendszer a pécsi üzemegységben? - kérdeztük. - A cégvezetés előzetesen azt mondta, hogy az új bérrendszerrel senki nem járhat rosszul. Azzal indokolták az új rendszer bevezetését, hogy a régi átláthatatlan. Senki nem tudja, hogy mennyi pénzért dolgozik. Ha voltak is gondok a régi bérezéssel, ez az új rendszer végképp átláthatatlan, mivel sem órabér, sem beosztás szerint nem lehet nyomon követni a fizetéseket. Nem lehet tudni, hogy ki miért, mennyit keres. Úgy vesszük észre, hogy a mostani bérrendszerben mindenkinek csökken a pénze, de hogy ezt a dolgozók ne vegyék észre, az egyik hónapban valaki sokat kap, másikban pedig keveset. Tök mindegy, hogy milyen munkát végez.

- Adatok ezt alátámasztják? - vetettük közbe. - Én nem számolgatok, mert értelmetlen a bérlapot nézegetni, mivel azon nem lehet eligazodni. Mondok egy példát: januárban azt mondták, hogy megvan a száz százalékunk, és én kaptam 113 ezer forintot, februárban kaptam 83 ezret, márciusban pedig 93 ezret. Ugyanazért a munkáért, sőt, márciusban szombatokon is dolgoztam.

- Hogyan korrigálja a cégvezetés a felvetődő problémákat? - érdeklődtünk. - Magyarázat mindig van - állította Török kolléga. - Viszont az tény, hogy az emberek pénze csökken és erre nincs magyarázat. Arra sincs, hogy én a mai napig egy olyan munkaszerződés alapján kapom a fizetésemet, amit nem is írtam alá.

- Határozottan állítható, hogy Pécsett mindenki rosszabbul járt? - tettük fel a kérdést Török kollégának. - Azt nem állítom, hogy senki nem járt jól - felelete -, de ők kevesen lehetnek. A környezetemben azt látom, hogy sokan rosszul jártak. Az órabérekben meglévő különbségek sem látszanak a fizetéseken. De ezt is megmagyarázzák.

Török kolléga megerősítette lapunk információját, miszerint a pécsi alapszervezet vezetése a cégvezetéssel kíván tárgyalni ezekről a problémákról. Megjegyezte: a múlt évben indult az új bérrendszer előkészítése, a bevezetéstől is már eltelt több mint három hónap és még mindig nem látszik, hol a vége. Ahogy megy az idő, a türelem fogy, és a gondok visszamenőleges, korrekt orvoslása egyre kétségesebbé válik. Minél előbb megállapodásra van szükség az új bérrendszer által okozott problémák megoldása érdekében. A bizalom, a lojalitás nem a munkások oldaláról szűnt meg, hanem a jelek szerint a cégvezetésben nincs megfelelő lojalitás a munkavállalókkal szemben.

Alsómocsoládon figyelnek

Piszerné Dávid Zsuzsanna termelési elszámoló, Alsómocsolád: Nálunk az új bérrendszerrel kapcsolatban a többi üzemegységhez hasonlóak a tapasztalatok. Az új bérrendszerrel magával nincsenek problémáink, hanem csak egyes részletkérdésekben, amelyek nincsenek tisztázva, vannak fenntartásaink. Nálunk is előfordult, hogy a régi dolgozó bére kevesebb lett, mint a belépő új dolgozóé. A vállalati vezetés elismerte, hogy ebben hibát követett el. Ennek a korrekciója megtörtént. Egyes munkavállalók között is vannak vitatott bérkülönbségek, az úgynevezett homogén csoportok létrehozásával folyamatban van ennek a korrekciója is.

Piszerné elmondta: bizonyos különbségek a bérezésben léteztek eddig is, de az órabérek miatt most mindenki jobban szembesül az eltérésekkel. Jobban látszik, hogy ki mennyiért dolgozik, mivel a teljesítményszázalékok nem takarják el a különbségeket. Hangsúlyozta: Alsómocsoládon már az új bérrendszer bevezetésekor mindenki aláírta az új munkaszerződéseket. Ott voltak csak problémák, ahol valaki másik munkakörbe került. A szakszervezet figyelemmel kíséri a bérezés alakulását, gyűjti a felmerülő egyéni és általános kérdéseket, amelyeket közös álláspontban kívánnak megfogalmazni. Folyamatos egyeztetés keretében keresik a megoldást a felmerülő problémákra.