Tovább csúszik az új bérezési rendszer bevezetése

Mégsem vezették be október elsejétől az új bérezési rendszert a Pick Szeged Zrt.-nél, mivel a HDSZ pécsi és szegedi alapszervezete a dolgozókkal egyetértésben elfogadhatatlannak tartotta a kialakított verziót. A vállalat vezetése új ajánlatot tett, nemsokára ismét tárgyaló asztalhoz ülnek az érintettek. Január a bevezetés új céldátuma.

Új ajánlat

– Az eredetileg október elsejétől bevezetésre tervezett új bérezési rendszer lényege, hogy a dolgozók alapbére a fizetésük mintegy 80 százaléka lett volna, a fennmaradó részt bonusz rendszerben fizették volna ki, amelyre + 2,5 százalékot adtak volna, tehát a bonusz 22,5 százalékot tett volna ki - kezdi beszélgetésünket Bibók István, a HDSZ Pick-Szeged Zrt. pécsi alapszervezetének elnöke. – Az, hogy sikerült megakadályozni ezt a dolgozókat hátrányosan érintő verziót, nemcsak a tagjainknak, de az üzemek dolgozóinak is köszönhető. Összesen 1200 aláírást sikerült összegyűjtenünk, ami elegendő volt ahhoz, hogy a cég vezetése többszöri levélváltást követően elálljon az eredetileg tervezett bérszisztéma bevezetésétől. Egy új ajánlatot tett a vezetés a bérrendszer átalakítására, amely egyeztetések után vélhetően a munkavállalóknak is elfogadható lenne.

Mint ismert az érintettek körében, a bonusz rendszer bevezetése öt elemből állt volna, amelyben a legnagyobb súllyal a hatékonyság szerepelt, a minőség, a higiénia, a képzettség és a jelenléti idő mellett. – Az átalakítást a cég vezetése azzal indokolta, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer jelentős adminisztrációval és költségekkel jár - folytatja Bibók István. – Véleményük szerint motiváló hatása is lett volna az új bérezésnek, s a képzettség is nagyobb szerepet kapott volna. Kérdem azonban én, amikor a jelenlegi bérünk egy részét feltételekhez kötik, hol van a motiváció? A magunk részéről már a legelején hangot adtunk annak, hogy a csoportos bonusz elemek nem jók. Miért keressenek kevesebbet emberek mások hibája miatt? Az is egyértelmű volt, hogy a bérből a bonusz rész bármikor elvonható, ha annak kifizetése feltételekhez kötött. Az új rendszerrel ezért a keresetek csökkenhettek volna. A HDSZ pécsi és szegedi alapszervezete éppen ezért azt a javaslatot terjesztette a cég vezetése elé, hogy a bonusz a jelenlegi - korábbi egyeztetések során kialakult - bér felett járjon a dolgozóknak.

Hiányzik a megbecsülés

Az újabb egyeztetések rövidesen megkezdődnek, azonban ezzel tovább csúszik az idei bérek rendezése, az eredetileg tervezett július helyett a jövő év januárjára. S ez lesz a negyedik év, amikor a szakszervezet által előterjesztett bérekkel kapcsolatos elvárások nem valósulnak meg. Emiatt nem meglepő, hogy a fiatalok közül sokan, de az idősebb szakemberek közül is néhányan, amint lehetőség adódik, külföldre mennek, ott vállalnak munkát.

A cég az elmaradt béremelések kompenzációjaként július és október között a 220.000 forint alatt kereső fizikai dolgozóknak három alkalommal ötezer forint értékben utalványt juttatott. Ebben az évben még egyszer kapnak a munkavállalók ötezer forint értékű Erzsébet utalványt decemberi hónapban, amit viszont már azok a szellemi állományban lévők is megkapnak, akiknek a bérük nem lépi át a 220.000 forintot.

– Számomra érthetetlen - hangsúlyozza Bibók kolléga -, hogy a bérek rendezése négy éve miért nem valósul meg, amikor folyamatosan van munka és rendes munkahétben folyik a termelés? Az emberek tisztességesen végzik a munkájukat, türelmet tanúsítottak, lojálisak voltak a céggel szemben, már két alkalommal is lemondtak a plusz juttatásokról a vállalat érdekében. Igazán megérdemelnének annyit a mostani nehéz helyzetben, hogy emelkedjen, s ne csökkenjen a jövedelmük és úgy érezzék, hogy a vállalat is megbecsüli őket. Az év elején még az volt a szlogen, hogy „csak elégedett dolgozókkal lehet eredményeket elérni”, de mostanában ezt nem hallani. Az új Munka Törvénykönyve miatt egyébként is újabb hátrányok érik a munkavállalókat. Kétszeres présben vannak, az állam és a cég egyaránt megszorításokat alkalmaz velük szemben.

Erősödik az érdekvédelem

Látva a szakszervezet erőfeszítéseit, s azt, hogy valóban az érdekvédelem került a tevékenysége középpontjába, folyamatosan nő az alapszervezet taglétszáma. A nagyobb szervezettségre szükség is lesz, mert az új Munka Törvénykönyvben lefektetett új szabályok hátrányosan érintik a munkavállalókat, a szakszervezeteket. Arról nem is beszélve, hogy több ponton is ütik egymást a paragrafusok, amit az egyik megenged, azt egy másik azonnal hatályon kívül helyez. Bibók István szerint ez a modern rabszolgatartás kézikönyve.

Az új Munka Törvénykönyvben megváltozott a kártérítés rendszere is, a munkáltató a gondatlanságból okozott kárt ezentúl megtéríttetheti. Mindez új feladatok elé állította a szakszervezetet is. Míg korábban a jogi útra terelt munkaügyi viták elindítása ingyenes volt, most már a Munkaügyi Bíróságon a jogorvoslatot kérő munkavállalónak kell a perköltségeket előre kifizetnie – ha egyáltalán van neki miből -, s az ügy kimenetelétől függ, hogy visszakapja-e a befizetett összeget. Éppen ezért olyan biztosítási lehetőséget kerestek, amelyben a biztosító nem csak kifizeti a dolgozók helyett az okozott kárt bizonyos értékhatárig, de a peres ügyeknél kifizetik a perköltségeket, s a díj ellenében ellátják a jogi képviseletet is.

Kell a szolidarítás!

– Ez a lehetőség azonban csak a szakszervezeti tagokat érinti, hiszen csak az ő érdekükben járhatunk el - hangsúlyozza Bibók István. – Mindemellett a jelenlegi tagdíj részét képezi - amelyet továbbra is a bérükből von le a cég, s utal át a szakszervezetnek, és ebben az esztendőben hétszázról kilencszázra emelkedett - a baleset biztosítás is. Az eddigi lépéseinket látva, amelyeket a dolgozók érdekében tettünk, az alsómocsoládi és a pécsi üzemben az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a tagjaink száma. A bérezés kedvezőtlen változásának megakadályozásában végzett tevékenységünk során pedig a saját bőrükön tapasztalhatták meg, milyen védtelenekké is válhatnak egy-egy vitás ügyben egyszál magukban, ha nem fognak össze.

Szólt arról is Bibók István, hogy a jogszabályi változások kihatnak a szakszervezeti bizalmiakra is, most már csak ötszáz tagonként egy szakszervezeti vezető áll védelem alatt, ami azzal jár majd együtt, hogy a bizalmiak nem vállalják fel a jövőben a konfliktusokat a cég vezetésével. Kitért arra is, az ágazat láthatóan nagy bajban van. Kapuváron és Nádudvaron is ott voltak a pécsiek, szolidaritást vállalva a kollégákkal.

– Sajnos mind inkább érzékelhető, hogy a nagy húsipari cégek folyamatosan hátrányba kerülnek a kicsikkel szemben, a betartandó szabályok végeláthatatlan sora, valamint a szabályos működéshez kapcsolódó magas költségek miatt - mondja. – Soha nem lehet tudni, hogy mikor kerül Pécs, vagy a többi üzem hasonló helyzetbe, mint Kapuvár, vagy Gyula - fűzi tovább Bibók István gondolatait Gayer Zsolt, a TMK-műhely éppen végszóra érkező szakszervezeti főbizalmija. – Egyetlen dolgot tartunk szem előtt, amikor részt veszünk a HDSZ által szervezett megmozdulásokon, össze kell fognunk annak érdekében, hogy az embereknek munkájuk legyen. Vélhetően ennek köszönhető az is, hogy az üzemben néhány kivétellel mindenki tagja a szakszervezetnek.