Mélyre nyúlt a törvényhozó

A munka világát izgalomban tartja az új Munka törvénykönyv (Mt.) július 1-ével történő bevezetése. Megfigyelők szerint a jogszabály bennfentes jogi irodák közreműködésével, munkáltatói szervezetek „súgása” alapján és egyes szakszervezeti vezetők asszisztálása mellett készült, valódi érdekegyeztetés és hatáselemzés nélkül. Miközben tekintélyes szakemberek állítják: a régi Mt. bevált, alapvetően megfelelt a követelményeknek. Golhovics Gábort, a HDSZ alelnökét, a szegedi alapszervezet vezetőjét kérdeztük az új Mt. bevezetéséről.

– Mire számítasz, az új Munka törvénykönyv hatályba lépése sima átmenet lesz a munkahelyeken vagy sok feszültséget okoznak az új szabályok?

– A megváltozott szabályok egy részénél keresetcsökkenés lehetséges, ha csak átmeneti szabályokkal ezt meg nem akadályozzák. Kérdés, hogy a munkáltató milyen szándékkal fog hozzá az új szabályok értelmezéséhez és alkalmazásához. Ennek függvényében lehet „sima átmenetről” beszélni - tudniillik, ha nem akar keresetcsökkenést -, de lehetnek konfliktusok is, ha a költségeit így akarja csökkenteni. Úgy tapasztalom, hogy a Pick esetében a szándék nem a keresetek csökkentésének az irányába mutat.

– Mire lesz érdemes leginkább figyelni a munkavállalóknak?

– Mivel az új Mt. sok lehetőséget biztosít a külön megállapodásokra, senki ne írjon alá úgy munkaszerződés-módosítást, hogy kellően át nem tanulmányozta az elé tett dokumentumot. Javaslom: kérjen segítséget a szakszervezettől, esetleg munkajogásztól. A másik fontos kérdés a kártérítés terén hozott változások. Ezen a területen készülhetnek a kollégák és a szakszervezet is kellemetlen meglepetésekre, mivel már a gondatlan károkozásnál is legalább 4 havi bérével felel a munkavállaló, ami nagyon könnyen összejöhet!

– Említetted, hogy keresetcsökkenést okozhatnak az új szabályok. Mit lehet tenni ennek elkerülése érdekében?

– Okozhatnak valóban keresetcsökkenést az új szabályok. Például az átlagbér megszűnik, és mindent távolléti díjjal számolnak, ami kevesebb mint az átlagbér. Sőt, a távolléti díj számításába sem számít bele minden esetben minden bérelem ( túlóra, műszakpótlék, bérpótlék ). A másik nagyon csúszós terület a műszakpótlék szabályának változása. Csak egy példa: a bolt napi 12 órában van nyitva 5 napon keresztül, ez 60 óra. A műszak meghatározásához heti legalább 80 óra műszakos munkarend kell, tehát már nem is műszakos a munkahely. Külön probléma, hogy a délutános műszak fogalmát eltörölték, mivel a műszak alatt a 18–06 óra közötti időt értik. Így a boltosok a korábbi 14-18 óra közötti délutános pótlékot bukják! Ezen úgy lehet segíteni, hogy KSZ-ben megállapodunk, továbbra is fenntartjuk a délutános műszak fogalmát 14-22 óra között és fizetjük a műszakpótlékot, vagy a műszakpótlék kihatását alapbéresítjük.

– Hogyan készül a szakszervezet az új Mt. bevezetésére?

– Megpróbáljuk az új szabályokat megtanulni, megérteni, ami nem egyszerű feladat, a változtatások hatását igyekszünk felmérni, ami szintén nagyon nehéz, mert nincs ehhez megfelelő adatbázisunk, emberi erőforrásunk. Minden fórumot érdemes kihasználni, ahol valamit meg lehet tudni az új Mt.-ről, annak érdekében, hogy lehetőleg semmi se kerülje el a figyelmünket.

– Történtek-e már kezdeményezések a munkáltató részéről? Hogyan módosul a kollektív szerződés?

– Igen történt kezdeményezés. Szerencsére nem felmondással, hanem módosítással változik a kollektív szerződés. A javaslatok egy része technikai jellegű, míg a másik fele a munkáltatás rugalmasságát növelő változtatási javaslat. A módosítás nem életveszélyes, de azért jelentős változásokat hozhat. A szakszervezet azon van, hogy ezt a „rugalmasságot” kicsit visszább szorítsa, illetve elérje, hogy jól szabályozott legyen.

– Milyen lehetőségét, esélyét látod annak, hogy a törvényhozók módosítják a már elfogadott jogszabályokat?

– Szkeptikus vagyok! Az előzmények arra utalnak, hogy a szociális partnerek véleményére keveset ad a törvényhozó, noha nagyon mélyen belenyúl a munkaügyi viszonyokba. Ugyanakkor hazai és EU jogszabályi változások is szükségessé tehetik az új Munka törvénykönyv igen szerteágazó passzusainak a módosítását, nem is szólva a jogszabály alkalmazásával várhatóan keletkező feszültségekről. Ne feledjük, a munka világa érzékeny terület, igen összetett érdekviszonyokkal.