Bérekről, keresetekről számokban

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2012. év 1-3. hónapban a nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 Ft (ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 229 200 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 197 700 Ft) volt. A nettó keresetek átlaga 141 810 forint volt (a vállalkozásoknál 148 ezer, a költségvetésben 128 ezer forint).

A bruttó átlagkeresetek 4,4-kal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakát. Az infláció ugyanebben az időszakban 5,5 százalék volt, amiből adódik, hogy a keresetek reálértéke mintegy 4 százalékkal csökkent. Ennyivel ér kevesebbet a bérünk!

A legjobb béreket fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, havi bruttó 458 700 Ft, ezt az információ és kommunikáció (423 100 Ft), valamint az energiaipar követte (376 400 Ft). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 Ft), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 600 Ft), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 600 Ft) ágakban dolgozók kerestek. Az élelmiszeripar 186 886 forintos havi bruttója elmarad az átlagtól.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–márciusban átlagosan 6,2%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,6%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. Ha figyelmen kívül hagyjuk a közfoglalkoztatottakat, a költségvetési intézményeknél dolgozók alapilletménye 3,2%-kal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.

Az adatokból arra lehet következtetni, hogy bérkompenzációra költötték sok helyen a prémiumok és különjuttatások egy résztét.

A havi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten – családi kedvezmény nélkül számított – értéke, mint fent jeleztük, 141 800 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 185 800 Ft volt. Az élelmiszeriparban 121 ezer forint volt az átlagos havi nettó kereset, mintegy 85 százaléka csak a nemzetgazdasági átlagnak.

A tapasztalatok szerint az átlagszámok mögött nagy a szóródás, a gazdasági válság, illetve az adóváltozások és a bérkompenzáció hatásai miatt széthúzódik a bérből és fizetésből élők mezőnye. Nőnek a távolságok egyes ágazatok, szakmák, fizetési csoportok és családosok között. A kormányzati intézkedéseknek kisebb számban vannak nyertesei és nagyobb arányban vesztesei. Egyes becslések szerint minden nyertesre („aki jól jár”) négy vesztes esik („nem jár jól”). A munkáltatók és a munkavállalók is nehezen tudják kezelni a bérezés körül kialakult feszültségeket, különösen a bérük vásárlóértékének csökkenését elszenvedők körében. Hiteltelennek tartják a bérek nettó értékének megőrzésére koncentráló kormányzati kommunikációt. A munkahelyeken a „bértitok” fenntartásával, a bérezés átláthatatlanságával próbálnak manőverezni, egyre kevesebb sikerrel. Az arányosnak mondott személyi jövedelemadó, a világtalálmányként hirdetett családi adókedvezmények, a minimálbérek erőltetett emelése miatt a vállalkozásoknál torzul a bérskála, csökken az ösztönzési rendszerek hatékonysága.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál a jelzett időszakban 1 millió 804 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 24,7 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január–márciusban. A költségvetési szférában 716 ezren dolgoztak (4,5 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 52 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első három hónapjában több mint négyszeresére nőtt (átlagosan 40,8 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 2,8 ezer fővel több, mint egy éve. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent.