Van-e még lejjebb?

Mentegetőzött Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a húsvéti sonkaszezon nyitánya alkalmából tartott sajtó bemutatón, hogy pesszimista címet adott tájékoztató előadásának. Az elmondottakból aztán kiderült, ahogy mondani szokták, hogy az ismert szakember nem pesszimista, hanem realista.

A magyar húsiparról készített állapotfelmérés azt mutatja, hogy 2011-ben Magyarországon a sertésállomány négy százalékkal csökkent, alig haladja meg a három milliót. Kisebb lett a kocaállomány, alig 210 ezer anyaállat biztosítja a szaporulatot. A sertésvágás 300 ezer darabbal (7%) csökkent. A kedvezőtlen forint árfolyam miatt kevesebb élősertést hoztak be a vágóhidak, viszont a termelők többet szállítottak ki, ami csökkentette a külkereskedelmi mérleg hiányát. Éder Tamás a kedvezőtlen tendenciák mellett kiemelte: a magyar húsipar alapanyagot importál és hazai munkaerővel jelentős hozzáadott értéket állít elő, szemben más ágazatokkal, amelyek „gyarmati jelleggel” feldolgozatlan alapanyag kiszállításában jeleskednek.

Statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a hazai élősertés-árak együtt mozognak az uniós árakkal, a magyar gazdák által előállított disznó nem olcsóbb a külföldinél. A húságazat nagy gondját az jelenti, hogy a magyar húsipar képtelen a növekvő önköltségeit érvényesíteni az átadási árakban. Tavaly szeptembertől drasztikusan emelkedet az élősertés ára, de a boltokban alig lett drágább a karaj vagy a comb. Szinte satuba szorult a szakma, amiből nem talált kiutat. A számokból arra lehet következtetni – vont mérleget a Hússzövetség elnöke - hogy 2011-ben a magyar húsipar teljesítménye mennyiségben biztosan csökkent és értékben a legjobb esetben is csak stagnált. Az ágazat eredménytelenségét tovább rontotta, ahogy arra fent utalás történt, az önköltségeket nem lehetett érvényesíteni az átadási árakban. Mindehhez hozzájárult, hogy a gazdálkodási környezet nem javult a legális szférában. Az ágazatot sújtja a környezetvédelmi termékdíj, az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj, a katasztrófavédelmi járulék. A megemelt ÁFA erősíti a fekete gazdaság térnyerését, a nagy haszon reményében egyre több kockázatot vállalnak az adók elkerülésében érdekelt piaci szereplők. Növelik a vállalkozások terheit a béreket érintő adóváltozások is. Ezért nem meglepő, hogy az elmúlt hónapokban gyárbezárásokról és csőd közeli helyzetekről érkeztek hírek a szakmából. Ezen a ponton az ágazat régóta ismert bajai elérték a politika ingerküszöbét, noha a nehézségek régebb óta ismertek.

Éder Tamás az idei évet illetően annak a véleményének adott hangot, hogy az élősertés ára a mostani magasabb áron stabilizálódik, a forint árfolyama körüli bizonytalanságok is fennmaradnak és a fogyasztás oldaláról sem lehet a kereslet növekedésére számítani. A 27 százalékos, Európában példátlanul magas ÁFA tovább tolja a húságazatot a fekete gazdaság felé. Csak remélni lehet, hogy a kormányzati intézkedések nem okoznak újabb zavarokat a fair piaci versenyben, nem növelik a feldolgozók költségeit, ellenben a hatóságok hatékonyabban lépnek fel a fekete gazdaság visszaszorítása érdekében.

Tájékoztatója végén a Hússzövetség elnöke ironikus formában felvetette, hogy a szakmában „mégis vannak csodák”, hiszen egyes cégek 360-380 forintos élősertésből 700-800 forintos áron sonkát, lapockát tudnak piacra dobni. Ezt a fantasztikus teljesítményt a hatóságok figyelmébe ajánlotta, mondván, érdemes feketén-fehéren kideríteni a titkot, különösen a húsvéti szezon táján. Amikor csak remélni lehet, hogy nincs lejjebb.