Fókuszban a társadalmi párbeszéd

- A cél: a társadalmi párbeszéd szélesebb alapokra helyezése, a „megalvadt” érdekegyeztetés dinamizálása - hangsúlyozta Kordás László, a Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) főigazgató-helyettese szakszervezeti újságírók, szerkesztők előtt.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) keretében működő szociális párbeszéd szakosztály tagjait a TPK vezetője egy március végi találkozón tájékoztatta arról, hogy a 2007-ben létrejött intézmény hogyan segíti a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteket a szakértői bázisuk, információs hátterük, a képzésük és adatbázisuk erősítésében. Elmondta, hogy a Központ létrehozásakor egyesítették az addig több szervezet által végzett szakmai, szakértői tevékenységeket. Súlyponti feladatuknak az ágazati, al- és szakágazati párbeszéd bizottságok munkájának dinamizálását, a szakértői és információs háttér kiszélesítését tekintik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat önálló szervezeti egységeként működnek. Elősegítik a munka világát szabályozó törvények érvényesülését, a jogsértések, visszaélések körülményeinek kivizsgálását. Ebben aktív szerepe lett a széles körű igényt kiszolgáló”jogpont” hálózatnak. A szociális partnerek összefogásának eredményeként ma 155 „jogpont” működik, amelyeknek egy éve alatt 19738 jogesete volt. A működtető szervezetek elemezték a közel húszezer jogesetet és arra a megállapításra jutottak, hogy a jogsértések többsége nem rosszindulatból, hanem elsősorban tájékozatlanságból adódik. Ismerethiány és a „kiskapuk”, kibúvók keresése vezet esetenként visszaélésekhez.

A TPK koordináló tevékenységében kiemelt feladatot jelent az Európai Parlament 2007 - 2013 közötti költségvetési időszakára vonatkozó szakszervezeti ágazati javaslatok, szakmai tanulmányok kidolgoztatása, pályázatok kiírása, amelyek megvalósításában meghatározó a szerepe a magyar ágazati párbeszéd bizottságoknak. Nyolc európai ágazati párbeszéd bizottságban veszünk részt, képviselve az európai és hazai érdekeket. A brüsszeli szakmai tanácskozásokra a társelnökök tesznek javaslatot a delegáltak szeméályére. A magyar képviselet tagjai többek között részt vettek a kínai könnyűipari termékek európai behozatalának megvitatására rendezett ülésen, csakúgy, mint a járműfejlesztéssel foglalkozó szakmai találkozón.

Érdekvédelem és nyilvánosság

Kordás László elmondta, hogy a TPK szoros munkakapcsolatban van az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. Közös álláspontot alakítanak ki a szakszervezeti érdekérvényesítés, a társadalmi párbeszéd kiszélesítését segítő projektek kidolgozásában. A projekt menedzserek több országos médiával rendszeres megjelenést biztosító megállapodásokat kötöttek. A Klubrádió hétfőként háromtól négy óráig biztosít számukra nyilvánosságot. A Duna TV és a Magyar Televízió is hajlandóságot mutat az együttműködésre. A nyilvánosság kedvezően befolyásolja a az érdekérvényesítés hatékonyságát.

2010-től törvényi szabályozás rendelkezik az ágazati párbeszéd bizottságok működéséről, melynek eredményeként március 24.-én húsz ágazati bizottság működését jelentették be. Ez nem jelent országos lefedettségét, mert például olyan jelentős területen, mint a közszféra vagy az egészségügy, nem alakultak még bizottságok. A TPK az újabb testületek megalakulását segítendő, finanszírozási alapot hozott létre. A cél: a társadalmi párbeszéd szélesebb alapokra helyezése, a „megalvadt” érdekegyeztetés dinamizálása. Nehezen jön létre ugyanis konszenzus az ágazati párbeszéd bizottságok, a munkáltatók, munkavállalók és a multik között. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig kevés, mindössze négy ágazati kollektív szerződést kötöttek, a főigazgató-helyettes tájékoztatása szerint a vendéglátóipar, a villamosenergia-ipar, az építőipar és a sütőipar területén született ágazati megállapodás.

Szükségesnek tartják a szakszervezeti tisztségviselők sokoldalú tájékoztatását, az érdekvédelmi tevékenység szélesebb nyilvánosságát, érzékelhetőbbé téve az ágazati párbeszéd bizottságok társadalmi fontosságát. Fontos számukra a 3 millió700 ezer foglalkoztatottan túl a többszázezer álláskereső ,a munkahelyek megtartása is.

Új kihívások

A beszélgetés során az újságírók úgy ítélték meg, hogy több területen marginális helyzetbe került a szakszervezeti mozgalom. Az APEH és a KSH adatai szerint 400 ezer főre becsülhető a honi szakszervezeti tagok száma, ami alig 12 százalékos arányt jelent a foglalkoztatottak számához képest. A szakszervezetek ugyan a mai helyzetükben is jelentős tényezői a társadalomnak, erős hagyományokra támaszkodnak, a modern piacgazdaság azonban megújhodásra kényszeríti a munkavédelmi érdekképviselet. Több figyelmet kell fordítani az érdekvédők új nemzedékére, elengedhetetlen, hogy a fiatalok nagyobb szerepet vállaljanak a szervezetek és a vezető testületek munkájában. Az elmúlt négy évben a szervezeti keretek kialakítása ellenére többször is akadozott a valódi párbeszéd, a kormányzat érdemi egyeztetés nélkül hozott megszorító intézkedéseket. A baloldali politikai erők és a szakszervezetek között nem alakult ki stratégiai együttműködés, zavarok, félreértések és koncepciótlanság jellemzi a szakszervezetek és a politika viszonyát. A két választási ciklus elmulasztott lehetőségeire utal, hogy a szocialisták elveszítették a kormányzati pozíciójukat, a szakszervezetek pedig meggyengültek. A pártstruktúra átalakulása és a politikai intézményrendszerben várható változások új kihívások elé állítják a szakszervezeti mozgalmat.