HÚSOS 2010. XVIII. évfolyam 2.szám
KITEKINTÉS

Biztonság és egészség a munkahelyen

A munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy javítása érdekében akcióprogramot indít a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. A közös nyilatkozat aláírása alkalmából Pataky Péter elnök (MSZOSZ) azt emelte ki, hogy a szakszervezeteknek nem csak bérköveteléseik vannak, de határozottan fellépnek a munkavégzés biztonságának és a munkavállalók egészségének védelmében is. Igaz ugyan, hogy a munkabiztonság anyagi terhét a munkáltatók viselik, de a szabályok betartásában közös a felelősség -hangsúlyozta.

A baj megelőzhető

A közös akcióprogramnak az ad különös aktualitást - mondták el szakemberek a témáról szervezett konferencián -, hogy a válság hatására a munkahelyeken megnövekedtek a kockázati tényezők. A foglalkoztatási gondok, a gazdálkodási kényszerek, a fejlesztési források szűkössége, az emberi tényezők romló helyzete miatt számos helyen nagyobb a balesetveszély, mint „békeidőben”. Esetenként a munkavállalók kényszerülnek olyan áldozatok meghozatalára, ami az egészségük kockáztatásával jár.

Egy nemzetközi felmérés hazai tapasztalatai szerint a munkavállalók felét figyelmeztetni kell a munkavédelmi szabályok betartására. A munkaügyi hatóság ellenőrzéseiről készült statisztikai adatok is azt mutatják, hogy emelkedik a súlyos szabálytalanságok előfordulásának tendenciája. Némi magyarázattal szolgál erre a jelenségre, hogy az említett vizsgálat szerint a cégek többségénél az utóbbi időben csökkent az árbevétel , egyharmadánál pedig létszámcsökkentést hajtottak végre. Félelem, bizonytalanság, stressz hatására hamarabb megtörténik a baj.

Nyilvánvaló, hogy a munkáltatók és a munkavállalók is ugyanazokat a szorongató körülményeket élik meg, konkrét helyzetekben persze más-más oldalról. A közös érdek és a közös felelősség felismerésére utal, hogy a vizsgált cégek felénél működik közös munkabiztonsági és munkaegészségügyi munkacsoport, harmadánál figyelő (monitoring) rendszert alakítottak ki a veszélyek észlelésére. Kedvezőnek ítélhető, hogy a cégek kétharmada külső (független) szakembert kér fel a munkabiztonsági kockázatok feltárására, a munkahelyek felénél pedig egészségfejlesztési programokat terveznek.

Ismeretes, hogy a húsiparban is komoly feladat a munkabiztonság és a munkaegészségügy feltételeinek állandó biztosítása. Az ágazatban számos munkakörben magas a balesetek előfordulásának kockázata és az egészségügyi kockázatok sem elhanyagolhatók. Ezért sem közömbös, hogy az előírások gondos betartása mellett milyen a munkaügyi kapcsolat, a munkahelyi légkör, a tapasztalt szakember gárda megbecsülése, az együttműködésre való készség. A munkavállalói érdekképviselet - ahogy annak a HDSZ tavalyi kongresszusa is hangot adott - nyitott a közös akciókra, az együttes fellépésre, a munkabiztonság és a munkaegészségügy területén elért eredmények megőrzésére és fejlesztésére.

hl