Tovább romlott a húsipar helyzete

Kapuvári József elnök szóbeli beszámolójának első szavaival gratulált az alapszervezetek megválasztott vezetőinek. Mint mondta: a legnehezebb helyzetben azok a kollégáink, tisztségviselőink vannak, akik a munkahelyeken, az üzemekben dolgoznak. A kongresszus jelmondata, „a Te munkád a mi felelősségünk” elég pontosan lefedi azt a feladatot és felelősséget, amelyet mi érdekvédők mindnyájan viselünk. Feladatunk - hangsúlyozta az elnök -, hogy megpróbáljunk jobb béreket, jobb munkakörülményeket, jobb szociális feltételeket elérni a munkáltatókkal kötött megállapodások során és ez nemcsak feladat, hanem egyúttal nagy felelősség is.

Nincs már túlteremelés

Négy évvel ezelőtt - tekintett vissza Kapuvári - így fogalmaztunk: „az agárágazat és az élelmiszeripar, húsipar helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy az Európai Unió tagjai lettünk.” Négy év tapasztalata után kijelenthetjük, hogy helyzetünket az uniós tagság nem pusztán befolyásolja, hanem meghatározza és ez különösen igaz az agrárágazatra.

Milyen ma a helyzet a világban és Európában? Egyet lehet érteni európai szövetségünk kongresszusán elhangzott megállapítással, miszerint az első számú ellenség az éhség, a szegénység, a munkanélküliség és a kilátástalanság. Ma Európában 80 millió ember él szegénységben. A földön több mint egymilliárd ember éhezik és a számuk egyre nő. Az élelmiszer-túltermelés ideje végérvényesen elmúlt.

A szakértők prognózisa szerint a világban az elkövetkező évtizedekben az élelmiszerkereslet tartósan meg fogja haladni a kínálatot. A fentiek tükrében még szomorúbb mindaz, ami a magyar agráriumban, élelmiszeriparban, húsiparban történt és történik.

Válságban a termékpálya

Kijelenthetjük, hogy az egész húsipari termékpálya válságban van, a húsipar helyzete tovább romlott. A teljes húsipar értékesítése (beleértve a baromfiipart) egy év alatt 10 százalékkal esett vissza. Látva a világban érzékelhető trendeket nehezen érthető, hogy miért kell nekünk gyorsuló ütemben munkahelyeket veszíteni, gyárakat bezárni a húsiparban.

Az elnök a kongresszus másik jelmondatára („bővülő állattenyésztés, fejlődő húsipar, új munkahelyek”) hívta fel a figyelmet, amely azt a kívánalmat, törekvést fejezi ki, hogy álljon meg a húsipar termelésének, létszámának csökkenése. A gazdaságpolitika a rendelkezésre álló - tudjuk korlátos - eszközeivel ösztönözze a befektetéseket az ágazatban, a szabályozó rendszerrel próbáljon érdekeltséget teremteni a befektetésekhez. Ilyen lépések nélkül ugyanis az ágazat, a húsipar versenyképessége nem javul és a fennmaradási esélyei tovább csökkenek. Hangsúlyozta: a régebben megfogalmazott célt, vagyis „a növénytermesztés, állattenyésztés arányának utóbbi javára történő módosítását” nem szabad feladni, hiszen az élelmiszer, mint termék stratégiai jelentősége fokozatosan növekedni fog a jövőben.

Az EU-ba történt belépés óta a hazai gyártású élelmiszeripari termékek értékesítése, a belépés előtti 90 százalékos aránya mára 70 százalék alá süllyedt és egyenlőre ez a trend folytatódni látszik. Amennyiben ez így marad, nekünk, húsiparban dolgozóknak nincs jövőnk.

Kapuvári József emlékeztette a küldötteket: a HDSZ az elmúlt években több alkalommal egyedül, és a szociális partnerekkel közösen is javasolta, követelte, hogy a gazdaságpolitika irányítói, döntéshozói nyújtsanak nagyobb támogatást az iparág talpon maradásához. Korlátozzák a kereskedelmi láncok erőfölényét, szorítsák vissza a feketeforgalmazást és segítsék a finanszírozási gondok megoldását. Talán ez utóbbi területen sikerült érdemi lépéseket tenni a kormányzatnak. Gondolunk itt elsősorban Pápára, Gyulára, valamint a forrásbővítő intézkedésekre.

Elmaradtak a bérek

A gazdasági nehézségeken túlmenően rosszul állunk a bérek dolgában is. Ez egyenes következménye az iparág helyzetének. Ha csak a tavalyi eredményt nézzük, többnyire veszteségről beszélhetünk. Az ágazat 2008-as vesztesége baromfihús-, feldolgozás-, és tartósítás nélkül meghaladja a 4 milliárd forintot. Ebben a helyzetben a bértárgyalások nagyon nehezek és jelentős béremelésről megállapodni nem lehet. Tekintettel arra, hogy a húsipar területén a foglalkoztatottak döntő része teljesítménybérben dolgozik, tovább rontja az esélyeket, ha nincs munka, hiszen akkor meredeken zuhannak a jövedelmek és az elmúlt években ez többször előfordult. Ilyen körülmények között a megoldás kulcsa a beruházás, növekvő termelékenység, javuló versenyképesség, igaz, ez esetben a modernizáció miatt kevesebb munkahelyre van szükség.

Az elnök kiemelte: a bérek, jövedelmek emelése továbbra is az érdekvédelmi tevékenység középpontjába kell, hogy álljon, központi elemét képezze a munkának, mert ha a szakszervezet nem teszi, más nem harcol a magasabb bérekért, a jobb munkakörülményekért, a békés életért.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a magyar törvényhozók nem a szakszervezetek pozíciójának javításával voltak elfoglalva, hanem rendre a tőke kívánságainak, elvárásainak tettek eleget - állapította meg az elnök. Ebből következik, hogy sorsunk jobbítása a mi kezünkben van, a szakszervezeti tisztségviselőkében, az országos szakszervezeti vezetőkében és nem utolsósorban a munkavállalókéban. A szakszervezetek rendelkeznek jövőképpel, de ennek megvalósítása csak a tagság személyes támogatásával, vagy mondhatnánk társadalmi kötelezettségvállalásával lehetséges.