Választási előkészületek Pécsett

A Húsipari Dolgozók Szakszervezete november végén tartja tisztújító kongresszusát. Ezt megelőzően kerül sor az alapszervezeti választásokra. A Pick Szeged Zrt. üzemeiben erre szeptember-októberben kerül sor. Pécsett és Alsómocsoládon is felállt a választási bizottság – mondta el Tóth Ferenc, a HDSZ pécsi alapszervezetének elnöke.

Bizalminak lenni nehéz

- A jelöltek névsorát kitettük a faliújságra, a fényképükkel egyetemben. A választások első körét október közepén bonyolítjuk le. Pécsett és Alsómocsoládon tíz, illetve öt jelölt közül választhatnak a szakszervezeti tagok, aki egyetért, egyszerűen összehajtja a papírlapot és bedobja a szavazatgyűjtő ládába, míg az, aki nem ért egyet valamelyik jelölt személyével, kihúzza azt. Még aznap, de másnap már biztosan megtörténik a szavazatok összesítése.

Mint Tóth kolléga mondja, ezt követően október 21-én ül össze a már megválasztott bizalmiakból álló testület, s dönt az elnök, a helyettese, a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjairól, valamit a gazdasági felelős személyéről. Ez utóbbi tisztet várhatóan a jelenlegi tisztségviselő tölti majd be, ugyanis a munkáját mindenki megelégedésére végzi.

- Az összes bizalmi részt vesz majd a kongresszuson, ugyanis tizenhat helyre tizenöt jelölt van, ezért nem is választunk külön kongresszusi küldötteket - folytatja Tóth Ferenc. Kitért arra is, hogy a bizalmiak kérdésében nem igazán állnak jól, Pécsett alig négy-öt régi van, ugyanis többen az évek során elmentek máshova dolgozni, s a régiek között vannak olyanok, akikkel a tagság nem elégedett, helyükre újakat kell választani. Alsómocsoládon ugyan régi a gárda, de nehéz rávenni őket, hogy továbbra is vállalják, újakat felkérni erre a feladatra sem igazán egyszerű dolog.

- Nagy a passzivitás, sokan vélhetően attól félnek, hogy elvesztik az állásukat, örülnek, hogy ebben a gazdasági helyzetben egyáltalán van munkahelyük - mondja Tóth Ferenc. - Ez azonban elgondolkoztató, ugyanis azért nem lehet felmondani senkinek, mert szakszervezeti bizalmiként ténykedik egy adott munkahelyen. Mindezen nehézségek ellenére négy új jelöltünk is van. Nem volt egyszerű jelölteket állítani, mert a felkértek közül volt, aki azért nem vállalta, mert vezető beosztásba került, míg más azért, mert munka mellett tanul, főiskolára jár. A jelölés több módon is történhetett, a szakszervezeti tagok kezdeményezésére, amelyre két hét állt rendelkezésre, vagy felkérés alapján vált jelöltté valaki, vagy egyéni jelöltként aláírás gyűjtéssel.

Fordulat kell a fejekben

- Az egész jelölési folyamat is azt mutatta: egyre nehezebben vállalnak plusz feladatot a tagok, mozgósítani is csak abban az esetben lehet őket, ha mindent a szakszervezet fizet, legyen szó bármiről, legyen az demonstráció, vagy akár tüntetés - mondja Tóth Ferenc. - A bizalmiak helyzete sem egyszerű. Azok könnyebben érvényesítik érdekvédő szerepüket, akit elfogadnak, akire hallgatnak. Azonban vannak olyanok, akiket ugyan nem fogadnak el a tagok, elégedetlenek a munkájukkal, de nem volt más, aki vállalja, ezért mégis jelölték őket, majd az idő dönt, hogy maradnak-e. Nemcsak a bizalmiak tevékenységén, érdekérvényesítő szerepén van mit javítani, a dolgozóknak is száznyolcvan fokos fordulatot kellene venniük fejben. Vannak, akik még mindig a múltban élnek. Tudomásul kell venni, hogy ma már olyan nincs, hogy nekik jár bármi is. Csak akkor részesülhetnek bármiből, ha a szakszervezet kiharcolja a részükre. A fiatalok első kérdése pedig az, hogy mit kapnak a szakszervezeti tagságért cserébe. Nem értik, hogy az ő érdekükben ül le tárgyalni a szakszervezet a vállalat vezetésével, a tulajdonossal a bérekről, az adható támogatásokról. A Kollektív Szerződés egyfajta védettséget jelent, ha nem lenne, akkor akár mindenkit minimálbéren foglalkoztathatnának a cégek és nem kapnának különböző béren kívüli juttatásokat. Az egyes tárgyalások során a vállalat vezetésével a lehetőségek legvégső határáig elmegyünk, bár a végső szót a tulajdonos mondja ki. Sokszor elgondolkodtam már azon, milyen érdekes kísérlet lenne, ha csak egy esztendőre is, de fel lehetne függeszteni a szakszervezet tevékenységét! Talán akkor rájönnének a dolgozók, mit is jelent nekik, miért fontos, hogy jól működjön a szakszervezet, s minél többen tagjai legyenek – játszott el a gondolattal Tóth kolléga.

A Pick Szeged Zrt. két szakszervezeti alapszervezete között jó az együttműködés. Hallgatólagos megegyezés alapján Pick Szeged Zrt. Központi Szakszervezeti Tanácsának elnöke Golhovics Gábor, míg Tóth Ferenc a választott Üzemi Tanács élén áll. A kongresszus előtt mind a két szervezet bizalmi testületet választ. Ezt követően mind a két bizalmitestület részvételével, a már elfogadott együttműködési megállapodás alapján megválasztják a héttagú Központi Szakszervezeti Tanácsot, amelynek a két elnök alanyi jogon tagja lesz, valamint a telephelyeket egy-egy fő képviseli. Ez a testület dönt az elnök, alelnök személyéről, aki ezt követően, mint a központi szakszervezeti tanács elnöke, alelnöke tárgyal a cég vezetésével.

A munkabéke garanciája

- Mindenkinek az az érdeke, hogy az üzemi tanács és a szakszervezet jól együttműködjön. A cég vezetésének és tulajdonosának pedig az, hogy legyen egy olyan megállapodás, amely garantálja a munkabékét - állítja Tóth Ferenc. – Ez a biztosítéka annak, hogy folyamatos legyen a termelés, s legyen mindenkinek munkája.

A kongresszusra való felkészülés jegyében kétszáz példányban egy fűzött kiadvány is készül, amelynek ötletgazdája a pécsi alapszervezet elnöke, Tóth Ferenc volt. A negyvenoldalas színes kiadvány az eltelt három szakszervezeti ciklus tizenkét évének történetét mutatja be Gyulától egészen Kaposvárig. Kicsit humorosan de nem bántva. Milyen jó lesz majd úgy 5 – 10 év múlva elővenni és emlékezni a múltra.