Mi áll a béralku hátterében?

A 2009-es évre vonatkozó bértárgyalások eredményességét nagyban befolyásolta az ország romló gazdasági helyzete, hiszen a versenyszférában működő cégek bérfejlesztési hajlandóságát a gazdasági eredmények és kilátások határozzák meg leginkább.

Gazdasági visszaesés

A magyar gazdaság fejlődése 2008-ban erőteljesen lassult, részben az év második felében elmélyült pénzügyi és hitelválság következtében. A GDP növekedési üteme 2007-ben is már csak 1,1 százalék volt az előző évhez viszonyítva, de ez a szerény növekedési ütem 2008-ban tovább mérséklődött.

A pénzügyi és hitelválság a régió fejlett országaiban is jelentősen mérsékelte a gazdaság fejlődését. 2008-ban a GDP növekedése több országban 2% alatt maradt: Németországban 1,3%, Franciaországban 0,8%, Ausztriában 1,8%, Nagy-Britanniában 0,7%, Finnországban 0,9% volt. A gazdasági fejlődés lassulása kisebb mértékben átrendezte az országok gazdasági fejlettségi szint szerinti sorrendjét. A nemzetközi statisztikai gyakorlatban a fejlettségi szint mérésére az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kimutatott értékét használják. E mutató szerint Magyarország az EU-27-re számított átlag mintegy 62 %-át éri el jelenleg, és ezzel a 27 ország rangsorában a 22. helyen állunk. Szlovénia és Csehország a fejlettségi rangsorban hosszú idő óta megelőzi Magyarországot, de az utóbbi időben elénk került Szlovákia is.

Teljesült egy cél!?

A magyar inflációs ráta az elmúlt két évben - mint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta eltelt valamennyi évben - meghaladta az EU-27 átlagát. A 2008. évi árszínvonal Magyarországon 14%-kal, az Európai Unióban mintegy 6%-kal, illetve az euró-zónában valamivel több, mint 5%-kal volt magasabb a 2006. évi szintnél.

2008-ban a gazdasági növekedés üteme 12 éve nem látott mélységbe, 0,5 %-ra csökkent, de munkavállalói szempontból leginkább a csupán 0,7 %-os reálkereset növekedés volt érezhető. Ha megnézzük, hogyan változott a rendszerváltás óta a GDP és a reálkereset növekedési üteme, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy 2008-ban sikerült teljesíteni egyik célunkat, miszerint a reálbéreknek legalább a GDP növekedési ütemével azonos mértékben kell növekednie az Európai Unió fejlett országaihoz való felzárkózáshoz, ámbár ez leginkább a válság miatti gazdasági visszaesésnek, és nem a bérek átlagon felüli emelkedésének köszönhető. Nem sikerült viszont elérni, hogy a termelékenység növekedésével azonos mértékű béremelést kapjanak a munkavállalók.

2009. évi bérhelyzet

2009. január-márciusban a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma átlagosan 2 millió 672 ezer volt. A január-márciusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 3,0%-os növekedése mellett) 2,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 3 hónapjában 195 800 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 193 300 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 205 000 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,3%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkereseti indexe 99,3%, a versenyszférában dolgozóké pedig 110,9% volt. Ezen belül a versenyszférában 4,8%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13-ik havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 9,5%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősen felülmúlták az előző év azonos időszaki kifizetéseket az energiaipar (12,0%), az ingatlanügyletek (9,2%), az információ és kommunikáció (7,2%), valamint az építőipar (6,3%) január-márciusi keresetei. A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 6%-kal maradt el attól a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágé.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 120 600 Ft-nak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 700 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 153 400 Ft). A nettó kereset így átlagosan 0,2%-kal volt magasabb az előző évinél. Ezen belül a versenyszférában 3,4%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 7,3%-os csökkenés jelentkezett.

A 207 800 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0%-kal emelkedett az előző év január-márciusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,8%-ot tett ki.

Késedelemben

A korábbi évekhez hasonlóan az MSZOSZ ez évben is felmérte az ágazati és munkahelyi bértárgyalások tapasztalatait. Megállapította, hogy bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban már 2008 december közepén megszületett az idei országos átlagkereset-növelési ajánlás, sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről, ennek ellenére az ágazati, illetve a munkahelyi megállapodások nem követték 2008 végén, vagy 2009 első hónapjaiban a központi példát. Az elhúzódó válság miatt a bértárgyalások 2009-ben a szokásosnál is több nehézséggel folytak, illetve folynak több helyen még jelenleg is. A munkáltatók gyakran kitérnek az érdemi tárgyalások elől, számos helyen elfogadhatatlanul és indokolatlanul alacsony kereset-növelési javaslatokat tesznek, miközben a munkavállalók már az infláció által megnövelt kereskedelmi árakat, gáz- és villanyszámlát és utazási költségeket fizetik. Több tagszervezet jelezte azt is, hogy figyelmet érdemlő azon munkahelyek száma, ahol az üzemek rossz gazdálkodási helyzete következtében a munkavállalók egyáltalán nem számíthatnak bérfejlesztésre, vagy csak a garantált bérminimumra való ráállás történt.

Mint ismeretes, az Országos Érdekegyeztető Tanács oldalai 2008. december 12-én arról állapodtak meg, hogy 2009-ben a bruttó keresetek 3-5 %-os növelését ajánlják a vállalkozási szférának, a kollektív bértárgyalást folytató szociális partnereknek, annak figyelembevételével, hogy a kormányzati prognózis szerint a bruttó hazai termék 1%-al csökken, a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 4,5 %-al emelkedik, a személyi jövedelem adó pedig nem változik. A kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) 2009. január 1-től 71500 Ft, a legalább középfokú végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-től havi 87000 Ft, 2009. július 1-től 2009. december 31-ig 87500 Ft.