Pápán tanácskozott a választmány

Üzemlátogatás, költségvetés, béralku

A Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezető igazgatója megköszönte, hogy a HDSZ segítette a húsüzem megmentését. A választmány elfogadta az idei költségvetést. Nehezen haladnak a bértárgyalások.

A start sikerült

Pápán a HDSZ helyi alapszervezete, Harkai Attila elnök és kollégái szervezték meg március végén a választmány tavaszi ülését. A dunántúli kisváros patinás szállodájában, az Arany Griffben elszállásolt testületi tagok nem csak a főtéren tett rövid séta során érezhették a történelem leheletét, hanem az 1913-ban alapított húsüzemben is. Igen jó alaphangot adott a háromnapos tanácskozásnak Politzer József cégvezető nyílt, őszinte tájékoztatója az üzem megmentését, talpon maradását jelentő tulajdonosváltásról. Egyszerű, érthető szavakkal elmondta, hogy milyen körülmények között sikerült az üzem középvezetőinek összefogást kialakítani sertéstenyésztőkkel és önkormányzati tényezőkkel a vágóhíd, a munkahelyek, a családi egzisztenciák megmentése érdekében. - Büszke vagyok, hogy megcsináltuk ezt az „eszement” ötletet - mondta az igazgató, aki 1965-ben udvartakarítóként kezdte pályafutását és a létra minden fokát végéig járta a cégnél. Politzer József köszönetet mondott a HDSZ-nek, hogy a miniszterelnöknek írt levelével elősegítette a kormányzati hitelgaranciáról szóló döntést. Hangsúlyozta: harmadik kiírásra pályáztak a pápai húsüzem megvételére, állami támogatást nem kaptak, csak hitelgaranciát, az 5,5 milliárd forintos vételár 16 százalékát saját zsebből kellett kifizetni. Az első három hónap szerencsésen sikerült, teljesíteni tudták a fizetési kötelezettségeiket, 1120 alkalmazottal működnek, évi 300-320 ezer sertés levágását tervezik. (Bővebben: Pápán erős az összefogás - Szerk.)

A cégvezető szavait megerősítették a másnapi üzemlátogatás tapasztalatai, ahol a kollégák nagy érdeklődéssel tanulmányozták a pápaiak termelő vonalait, termékeit és munkakörülményeit. A cégvezető személyesen kalauzolta a vendégeket, és nem kellett komolyabb megfigyelés annak megállapításához, hogy igen közvetlen a kapcsolat a cégvezetés és a munkavállalók között. Mindkét oldalon bizakodóak és közösen akarják a sikert. Így megfogalmazva talán patetikusnak tűnik, de Pápán mintha megtalálták volna a válság receptjét.

Adottak az érdekvédelem feltételei

A választmány meghallgatta Kapuvári József elnök beszámolóját a HDSZ 2008. évi költségvetésének teljesítéséről. Az előterjesztett számokból kiderült, hogy a vállalati létszámleépítések ellenére terv szerint alakult a tagdíjbevétel, viszont elmaradást okozott a kékestetői ingatlan bérlője. Növekedtek a működési költségek a szakszervezet centenáriumáról való megemlékezés miatt. Kicsivel több lett az ügyvédi költség is a tervezettnél, ami az érdekvédelem megsokasodott feladataival hozható összefüggésbe. Kiadással járt Tőserdőn az üdülőingatlan fenntartása, ahol azonban csak tanácskozások voltak. Egyebekben a HDSZ fejlesztette a számítástechnikai eszközeit, megtartotta a tervezett rendezvényeit, teljesítette szövetségi és nemzetközi kötelezettségeit.

A 2009. évi költségvetést illetően sem került sor éles vitára, miután az ügyvivő testület előzőleg már egyeztette a lehetséges megoldásokat. A „feladvány” lényegében az volt, hogy a leépítések miatt csökkenő taglétszám mellett is biztosítani lehessen az érdekvédelem alapvető feltételeit, a tisztségviselők megtartását, a szakértők közreműködését, a nyilvánosságot, a működés kialakult struktúráit. A testület elfogadta, hogy a szakszervezet a sztrájkalapjának hosszú évek alatt teljesített felhalmozása után az idén a költségvetésbe kerüljön a tagdíj meghatározott része. Különös tekintettel arra, hogy az alapszervezetek részesedése sem csökkenthető, mivel sok feladat hárul rájuk. Az elfogadott költségvetés biztosítja a szakszervezet működését, a válság okozta bajok nem vetik vissza az érdekvédelmet, megfelelő tartalékok állnak rendelkezésre a tagság érdekeinek magas szintű védelméhez.

Lassan haladnak a bértárgyalások

A tavaszi választmányi ülések hagyományos témája a bértárgyalások áttekintése. Mint az várható volt, az idén különösen nehéz helyzet elé állította a váláság a munkáltatókat és szakszervezeti vezetőket egyaránt. Az alapszervezetek többsége nehéz bértárgyalásokról adott számot. Többen csak a reményüket fejezték ki, hogy április elsején, a szakmában kialakult gyakorlat szerint, az idei megállapodás szerint adják a fizetéseket.

Pápán éves szinten 3,5-4 százalékot kitevő jövedelemnövelő intézkedésekről sikerült megállapodni, amelyek egészségpénztári, önkéntes nyugdíjpénztári kifizetéseket, étkezési utalványt és kedvezményes vásárlást jelentenek. Harkai Attila megerősítette: eredményektől függően plusz pénzre számítanak augusztusban és decemberben. A Szegedi Paprikánál vásárlási utalványról és beiskolázási támogatásról született egyezség, de július végéig újratárgyalják az idei béremelést - mondta el Németh Zoltán alapszervezeti elnök. A Solvent új telephelyre költözött, a cégvezetés időt kért a szakszervezettől az érdemi tárgyalások megtartásához. Kaposváron már két tárgyalási forduló is volt, felmerült, hogy március elsejétől a fizikai dolgozók mozgó bérét részben alapbéresítik, ami kedvező lenne. A juttatások maradnak, a folytatást illetően a szakszervezet szem előtt tartja a béremelés és a munkahelyek megőrzésének szempontjait is. Gyulán, Kapuváron és a Debreceni Csoportnál is csúsznak a tárgyalások, a munkáltatók óvatosak, figyelik a húspiac alakulását. A Picknél a vártnál nehezebb piaci helyzet rontotta a tárgyalási pozíciót.

Érthetően sok aggodalommal és várakozással kíséri a szakszervezeti tagság a béralku folyamatát. Látható, hogy a válság által előállt helyzetben a korábbinál is korrektebb együttműködést feltételez a munkabéke fenntartása, a megállapodási készség megőrzése. A választmányi ülésen kifejezésre jutott az is, hogy a munkavállalók érdekeinek védelmében a szakszervezet a nehéz helyzet ellenére sem mondhat le a nyomásgyakorlás törvényes eszközeiről.

Húsos korkedvezmény?

A választmányt Dr. Tálas Miklós munkajogász a Munka törvénykönyvének várható változásairól tájékoztatta és konzultációt folytatott aktuális kérdésekről. Különösen a munkaidő szabályozásról és a kollektív szerződésről alakult ki érdekes eszmecsere a részvevők között.

A jogszabályi változásokhoz kapcsolódva Harkai Attila azt kezdeményezte, hogy a húsipari dolgozók részesüljenek korkedvezményben. Az ehhez szükséges anyagot a HDSZ elnöksége állítsa össze, juttassa el a megfelelő fórumokhoz, és a HDSZ kongresszusán számoljon be az eredményről. A testület egyetértett a javaslattal.

Egyebek között a házigazda beszámolt róla, hogy bővült a pápai alapszervezet működési területe: Nyárádon, a Pápa-Ser Kft. 15 dolgozója csatlakozott hozzájuk, Csitos István bizalmi és Csendesné Mórocz Zsuzsanna bizalmi-helyettes irányításával erősítik a HDSZ sorait.