Elsődleges cél a belpiac védelme

Beszélgetés Gőgös Zoltánnal, az FVM államtitkárával

Immár évek óta halljuk, hogy a magyar mezőgazdaság akkor indulhat meg igazán a fejlődési pályán, ha a növénytermesztés és az állattartás egyensúlya - a régebbi szép időkre emlékezve - helyreáll. A jelenlegi 60-40 százalékos növénytermesztési túlsúly ugyanis jelentős termelési és szerkezeti problémákat okoz. Egyik évben arról szólnak a hírek, hogy kevés és drága a takarmány, az idén viszont az a probléma, hogy kivel, mivel etetjük meg a tárolókban lévő több millió tonna kukoricát. Az élelmiszeriparon belül a húsipar helyzete a leginkább központi kérdés, hiszen ez a szektor „nehézipara”. Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára szerint a piaci mozgásokba nehéz az államigazgatásnak beleszólni, miként abba is, hogy a húsipar szerkezete hogyan változzon.

Javulás az állattenyésztésben

Az elmúlt évben már történt elmozdulás az állattenyésztés és a növénytermesztés arányainak megváltoztatása tekintetében, bár még az út elején járunk. Sok ugyanis az olyan probléma, ami a piaci kihívásokból adódik. A jelenlegi magyar állattenyésztés és feldolgozóipar szerkezetével kevésbé vagyunk versenyképesek, mint a nyolcvanas években, amikor biztos piacaink voltak - indította a beszélgetést Gőgös államtitkár. - Az akkori helyzetben egy kicsit elaludtak az ágazat irányítói, mivel nem a minőségen, hanem a mennyiségen volt a fő hangsúly. Az új piacokon viszont a minőség az elsődleges szempont, ugyanakkor az árérzékenység is jellemző. Ez azt jelenti, hogy az állattenyésztési ágazatok akkor lesznek sikeresek, ha megfelelő hatékonysággal dolgoznak, s ehhez párosul a hatékony feldolgozás is.

Hogy mindez megvalósuljon, az FVM a 2007-2013-as időszak fejlesztési forrásainak jelentős részét az állattenyésztésben kívánja felhasználni. Annál is inkább, mert a növénytermesztésben az elmúlt évtizedekben folyamatos fejlődés valósulhatott meg, hiszen a gépbeszerzési, a gabonatároló építési támogatások a rendszerváltás óta szinte minden évben jelen voltak a rendszerben. A nagyobb pénzeket igénylő, és bonyolultabb technológiai, építészeti, környezetvédelmi beruházások elmaradtak, ami oda vezetett, hogy az állattartó telepeink - ezek zömmel a hetvenes években épültek - amortizálódtak. Ezzel a technológiával pedig, a magyar gazdák nem képesek versenyezni a dán, a holland, a német, a francia, az ausztrál és az új-zélandi termelőkkel. Nem véletlen, hogy az idei évre egy komoly fejlesztési csomagra írtak ki pályázatokat. Ebből a pénzből jut a baromfi és sertéságazat szereplőinek is.

Alapvetően a kiszerelés, a csomagolás fejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezek az új piaci kihívások. Ha ez a fejlesztési csomag megvalósul, és a finanszírozás is megoldható - a jelenlegi pénzügyi válságban a banki háttér nem eléggé stabil a pályázatokhoz -, akkor a telephelyek részben megmenekülnek attól, hogy környezetvédelmi okokból bezárják őket, részben pedig egy olyan technológiai modernizáció megy végbe, amely már súlygyarapodásban, kibocsátásban, élő munkaerő igényben felveszi a versenyt Európával. Ezzel tehát stabilizálható lenne az alapanyag kibocsátás. S ha ehhez hozzávesszük az élelmiszeripari fejlesztéseket, amelyek folyamatosan zajlanak - itt egy koncentrációs folyamat is megfigyelhető, mégpedig európai mintára - akkor nyilvánvalóan javulnak a belső és a külpiaci pozíciónk is.

Kódex a haszon elosztásáról

A piaci intézkedések elsődleges célja a belpiac védelme, hangsúlyozta az államtitkár. Adminisztratív eszközökkel nehéz egy nyitott világban megvédeni a honi piacot, de Gőgös Zoltán bízik abban, hogy létrejön egy megállapodás a kereskedelem, a feldolgozóipar, a termelők és a tárca képviselői között, amely élelmiszerforgalmazási etikai kódex életbe lépését jelentené. Ezzel megfelelő mederbe terelhetnék a termékpályákat, a haszonleosztást kicsit átrendezhetnék, így az alapanyag termelők is megfelelő jövedelemhez jutnának. A belső piacokon 8-10 százalékos bővülést kíván a minisztérium elérni, s ez nagy lökést adhat az ágazat egészének. A nagy élelmiszerláncokon keresztül pedig az európai piacokra is kijuthatunk, ami azt is eredményezheti, hogy megnő az állattartási kedv, jobban kihasználják a férőhelyeket, bővítik a termelést.

- Mi nem tettünk le arról, hogy a regionális élelmiszerellátást ne fejlesztenénk- hangsúlyozta az államtitkár. Ennek a szegmensnek óriási szerep van a falusi turizmus, vendéglátás fejlesztésében, hiszen ez valahol szerves része a „Hagyományok, Ízek, Régiók” (HÍR) programnak is. Itt viszont arra van szükség, hogy a kisebb és modernizálható kapacitásokat megtartsuk, s olyan új intézkedéseket hozzunk, amelyekkel lehetővé tesszük a saját előállítású állatok levágását, feldolgozását, közvetlen piacra juttatását. Az élelmiszer-botrányok arra is rávilágítanak, hogy minél rövidebb egy élelmiszer-lánc, annál biztonságosabb. Ezt azonban csak integrált formában érhetik el a gazdák. Az államtitkár úgy gondolja, hogy fel kellene eleveníteni azokat a hagyományokat, amelyek keretében - melléktermékként - ötmillió darab sertést tartottak a gazdálkodók. Ez ma nem azt jelenti, hogy ismét lenne ötmillió sertésünk a háztáji gazdálkodásban, de a mostaninál lényegesen nagyobb volumen érhető el, ha kialakul egy termelői csoport típusú integráció. A falusi lakosság válláról, akinek ehhez lenne kedve, az integráció levenné a piaci kockázatok terhét, s az élőmunka erejét adná ehhez a szerveződéshez. A most induló „Út a munkához” program is előmozdíthatja ezt a tevékenységet, s erről megállapodás is született az FVM és a szociális minisztérium között. Nevezetesen, ha valamelyik cég bevállalja az integráció szervezését, működtetését, akkor olyan típusú munkajogi segítséget kapnak, amellyel élénkíthető a folyamat.

Sok mellékterméket nem használunk ki, s remélhetően lesznek olyan energetikai kapacitások is, amelyek az állattenyésztésben is hasznosíthatók, és olcsóbb melléktermékekkel jönnek a piacra. A gázválság és energiaár robbanás arra is rávilágított, hogy az ágazat energiafüggőségét is csökkenteni kell. Beindul egy biogáz program a trágyakezelési programmal együtt, s ez akár jövedelemtermelővé is válhat. Ennek ugyanis az a következménye, hogy az állattartó telep olcsón jut energiához, s a felesleges energia értékesítése révén plusz bevételi forráshoz jutnak a gazdák. Nem beszélve arról, hogy a biogáz üzemmel egy nagyon komoly környezetterheléstől menekül meg az állattartó telep is.

Kapacitások magyar kézben

Ami a húsipar helyzetét illeti, Gőgös Zoltán szerint fontos, hogy legyen magyar termelői kézben feldolgozó kapacitás. Több intézkedéssel kívánják ezt elősegíteni, s ezzel nem szembe mennek bizonyos vállalatcsoportokkal, hanem az ellen kívánnak tenni, hogy szinte megszűnt a termelői tulajdonban lévő kapacitás. A minisztérium annyit tehet ebben az ügyben, hogy a bajba jutott feldolgozóknál a termelőket segítik a cég kivásárlásában. Nos, nem pénzt adnak a termelőnek, hanem kedvező hitelhez juttatják a vásárlókat, akik piaci alapon kapják meg és fizetik vissza a kölcsönöket.

A likviditási problémák jelentősen nőttek a válság hatására, a sertésvágóhidak, feldolgozók alapvetően veszteségesek, amit „elősegített” a nyári erős forint is. A forint gyengülésével javulnak a pozíciók, de a fejlesztéseket meg kell valósítani, így a keleti, orosz piacok fejlesztését is napirendre tűzhetik. A jelenlegi feldolgozói kapacitás elegendő a hazai és export igények kielégítéséhez, ám a vágókapacitások további koncentrációjára is szükség van. Ez viszont már vállalkozói döntés kérdése. Az FVM viszont nem szeretné, ha sablonossá válna a hazai húsipari termékek kínálata, jó lenne, ha a jelenlegi sokszínűség megmaradna, ami a nehézségek ellenére a különböző cégek termékpalettáját ma is jellemzi. A magyar hagyományok ugyanis ezt igénylik, s nem szabad elvesznie egy gyulai kolbásznak, téli szaláminak, mangalica termékeknek. Legyünk úgy versenyképesek, hogy a hagyományainkat is megőrizzük, összegezte a mondandóját Gőgös Zoltán.

Állami garancia

A Pápai Hús Rt. január elseje óta a helyi vezetőkből, önkormányzatból, vízművekből összeállt konzorcium tulajdona. Az állam olyan hitelsegítséget biztosított, ami nem támogatás, hanem szigorú piaci feltételekkel működik. Az állam garanciát vállalt a hitelek 80 százalékára, amely az uniós szabályok szerint is megengedett. Ha az új tulajdonosi kör nem működteti a céget, akkor ennek akár a cég államosítása is lehet a vége, mivel az opciós szerződés az MNV Zrt.-re testálja a vagyont, ha fizetésképtelenség állna elő. Így viszont a tulajdonosi kör elveszítené a befektetett pénzét, vagyonát, az ő kockázatuk tehát igen nagy. Az új vezetőség egyébként korrekt és jó üzleti tervet készített, s már az utóbbi fél évben, amikor folyt a felszámolás, nyereséget könyvelhettek el. Az államtitkár reméli, hogy a Pápai Hús Zrt. száz éves hagyományokkal bíró termékei, a több mint ezer főt foglalkoztató cég nem tűnik el. Ennek egyik biztosítéka, hogy egy 300 ezer darab sertést előállító termelői kör is mögé állt a cégnek. Február elején, az interjú idején tehát rendeződni látszik a cég sorsa.

A pápai példa nem egyedi, az Alföld Tej konzorciumot hasonló módon segítette az állam. De nem szeretnének ilyen gyakorlatot kialakítani, ám ha más húsipari cégnek van ilyen problémája, annak is segítenek. Kidolgoztak egy olyan konstrukciót, amellyel fejlesztésekhez segítik a cégeket, de az állam nem avatkozhat be működő cégek belső életébe. Logikus a piaci magatartás, mivel más cégek érdeke ellen való esetenként az állami segítségadás. A Pápai Hús Zrt. esetében egy 8-10 százalékos piaci rés keletkezett volna a felszámolás és megszűnés esetén. Az államnak azonban azt is figyelembe kell vennie, hogy a megszűnésnek milyen folyományai vannak? Munkahelyek szűnnek meg, vízdíjat kell emelni Pápán, mivel a vízművek több százmillió forintos fejlesztést valósított meg a húsüzem ellátása érdekében, vagy éppen a Volán járatot szüntetnék meg. A térségi érdekek esetenként felülírják az adott cég érdekeit is, mondta végezetül Gőgös Zoltán.