HÚSOS 2009. XVII. évfolyam 1.szám
BÉR
ÉS
MUNKA

Nehéz év elé néznek, de nem tétlenkednek

Márciustól várható béremelés Kaposváron

A kaposvári húsüzemben sok munkával indult az idei esztendő, a szakszervezet időben átadta a cégvezetésnek a 2009. évi bérfejlesztésre vonatkozó javaslatát, kemény tárgyalásokra számítanak, de bíznak abban, hogy lesz bérmegállapodás és március 1-től emelik a béreket a Kométánál - mondta el Vida Kálmán, a HDSZ helyi alapszervezetének elnöke.

- Hogy indult a 2009. esztendő a kaposvári húsüzemben?

- Hál Istennek tartjuk az előző év utolsó negyedére jellemző tempót, változatlan a foglalkoztatottság, munka van bőven, öt napot vágunk, hetente mintegy 8-9 ezer darab sertést, az igénytől függően. Igaz, hogy a húsüzem létszáma tavaly január óta ötven fővel csökkent, negyven fővel kisebb lett fizikai állomány, tíz fő pedig a szellemi munkát végzők közült került ki. Most 700 fős a cég statisztikai állománya, a gyermekgondozáson és táppénzen lévőket leszámítva, mintegy 650 fővel működünk.

- Munka tehát van, ez mindig jó hír, a mostani leépítésekkel terhes időszakban pedig különösen az. És mennyire eredményes a termelés?

- Az alapanyagárak januárban csökkentek, de az előrejelzések szerint februárban és márciusban megfordul ez a tendencia, ami aggodalomra adhat okot a foglalkoztatást illetően is. Erről azonban még nincsenek pontos információink. A termékek eladási árai a tavalyi szinten mozognak, de biztos, hogy nem tudunk árat emelni, mivel a gazdasági recesszió körülményei között a piaci nem fogadja el az ilyen irányú törekvéseket. Legalábbis én személyesen nem hiszem, hogy árat tudunk emelni.

- Milyennek látják a kollégák a cég éves kilátásait, tekintettel a gazdasági válság kedvezőtlen hatásaira, illetve a hazai állatállomány alakulására?

- Megkötöttük a szerződéseket az állattartókkal, úgy néz ki, hogy alapanyag lesz. Éves szinten 400-450 ezer sertés levágása lehet a cél. Bővítjük a piacainkat, terjeszkedünk Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna felé és természetesen a belső piacon is erősítjük a pozícióinkat, ha lesz rá mód.

- Az év eleje szokásos szezonja a béralkunak is? Mi a helyzet ezen a téren?

- A béralkuval úgy állunk, hogy a választmány határozatának megfelelően 2008. december 16-án átadtuk a 2009. évi bérfejlesztési ajánlatunkat a cégvezetésnek, ami 6,5 százalékról szólt. Egy hónap eltelte után levelet írtam Pedranzini vezérigazgató úrnak, hogy kezdjük meg a bértárgyalásokat, tegyen javaslatot az első ülés időpontjára. Most várom, hogy elteljen a 8 nap, ha válasz nem érkezik, akkor megírom, hogy elfogadottnak tekintjük a 6,5 százalékról szóló ajánlatunkat. Szerintem akkor rögtön fog írni, mert nálunk a kollektív szerződés rögzíti, hogy minden évben március 1-ig kell megállapodni a bérekről, és attól kell végrehajtani a bérintézkedést. Lényegében azonban, ha márciusban egyezünk meg, még az sincs későn, mivel a márciusi fizetést áprilisban kapják meg a dolgozók. Az idén sok jóra nem számíthatunk, a gazdasági válság nagyon „betett” nekünk, a hatásai alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Majd a tárgyalásokon kiderül, hogy a 6,5 százalékos bérfejlesztési követelésünkből mennyit tudunk elérni. A kaposvári húsüzem sincs könnyű helyzetbe, de azt pozitívan értékeljük, hogy a tulajdonos a céget hosszú távon akarja üzemeltetni, semmi esetre sem akarja becsukni. De nagyon nehéz év előtt állunk, az biztos.

- Bár mintha a húsüzemek, és az élelmiszeripar egyes ágazati a mostani helyzetben mintha stabilabbak lennének más ágazatoknál. Hogy látja?

Vida Kálmán

- Igen. Az emberek válság idején is esznek, élelemre szükség van akkor is, ha esetleg az autóról le is kell mondani. Azt viszont várhatóan megérezzük, hogy a fogyasztók kevesebbet vesznek termékeinkből, húsz deka párizsi helyett beérik tizenöttel, hogy egy példát mondjak. Nem tudom, hogy milyen mértékű lesz a visszaesés. Előfordulhat persze, hogy az említett külföldi piacok sikeresek lesznek, és akkor tudjuk tartani a tavalyi számokat. Nagyon sok függ az export-lehetőségektől.

- Egyébkén nagyobb lett a hazai piacon a konkurencia, több áru jön be külföldről?

- Tulajdonképpen évek óta ugyanazon a szinten vagyunk. A környezetünkben nem vettem észre, hogy a konkurencia nagyobb lenne. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a szlovák Penta Csoport betörése a magyar piacra hogyan érint bennünket. Más élelmiszer-ipari szabványoknak kell megfelelniük, mint nekünk. A szigorú magyar szabályozás hátrányba hozhat bennünket. Tartok tőle, hogy a cégcsoport, amelynek Csehországban és Szlovákiában is vannak üzemei, megtalálja a kiskapukat, versenyelőnybe kerülhet velünk szemben. Érdekes lehet a pápai húsüzem helyzetének alakulása is, hiszen a kormányzati segítség ugyancsak helyzeti előnyökkel járhat. Noha örülünk annak, hogy megmaradtak a munkahelyek és egy újabb nagyüzem nem dőlt ki a sorból.

- Milyen kérdések foglalkoztatják a HDSZ kaposvári alapszervezetének vezetését?

- A szervezettségünket szinten tartottuk a tavalyi évben, folyamatos a tagtoborzás. Most januárban 15 kollégát vettünk fel az alapszervezet tagjai közé. Évek óta stabilan 350 fő körül mozog a taglétszámunk, a fluktuáció miatt évente 40-50 fő új belépővel számolunk. Elég nagy egyébként a fluktuáció, kollégák nyugdíjba mennek, külföldön vállalnak munkát, a kiesők helyét újakkal kell pótolni. Jönnek közénk, ami elismerése is a munkánknak. A bérezésen kívül sok más kérdéssel is foglalkozunk. Karácsonykor ajándékcsomagot kaptak a dolgozóink, év elején beindítottuk a húsakciónkat, jutányos áron lehet hozzájutni a cég termékeihez. Itt a kolbásztöltés szezonja: császárszél, apróhús, szalonna, féldisznó vásárolható kedvezményesen. Hamarosan hozzáfogunk az üdülés előkészítéséhez, bár tartunk attól, hogy kollégáink kevesebb pénzt tudnak fordítani a nyári pihenésre, mert már tavaly is éreztük a válság hatását. Harkányban és Balatonbogláron tavaly 60-65 százalékos kihasználtsággal működtek az üdülőink, remélem, ezt az idén is elérjük.

- Visszatérve a bértárgyalásra, az utóbbi időben kiegyensúlyozottnak tűnik a szakszervezet és a cégvezetés kapcsolata...

- A kapcsolatunk jó, vannak parázs vitáink, de ez nem baj, azért vagyunk szakszervezet, hogy mindenben ne bólogassunk. Nagyon nehéz bármit kiharcolni, az olasz tulajdonossal általában öt-hat forduló kell, mire egyességre tudunk jutni. Az idén sem várok mást. Hogy mit tudunk elérni, az idén is nagyban a tagság támogatásától függ, hogy a kollektíva mit tud nyomásgyakorlásban bevállalni. A korábbi évek tapasztalatai alapján azt gondolom, hogy meg tudunk egyezni, lesz bérmegállapodásunk az idei évre.

H. L.