Internet és érdekvédelem

A szakszervezeti tag elkülönülhet a potyautastól és kiürülhet a mai szervezeti struktúra, ha a munkavállalói érdekvédelemben is teret nyernek a digitális kommunikáció interaktív formái - erre a következtetésre jutottak szakújságírók egy közelmúltban tartott megbeszélésen.

A MUOSZ szociális párbeszéd szakosztálya kihelyezett ülést tartott a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségénél, ahol Meskó László, a kommunikációs iroda vezetője tájékoztatta a vendégeket a konföderáció sajtójáról és a nyilvánosságáról. Bemutatta a szövetség átalakult honlapját, az elektronikus hírlevelet és sajtószemlét, valamint a nyomtatott kiadványokat. Hangsúlyozta: a szakszervezetek között valódi verseny folyik, a kommunikációs irodának ebben helyt kell állni, új formákat kell kitalálni, hogy kielégítsék a vezetők, a bizalmiak és tagság igényeit. Úgy ítélte meg, hogy az elektronikus sajtó ma már elengedhetetlen a szakszervezeti munkában, de a nyomtatott sajtó is felértékelődik, még ha példányszámban szűkül is.

A tájékoztató és a vetített képes bemutató erős inspirációt adott a résztvevőknek, akik érdekes észrevételeket tettek a szakszervezeti nyilvánosság és sajtó működésével kapcsolatban. Egyebek mellett felvetődött, hogy kell-e, lehet-e „bulvárosítani” a szakszervezeti sajtót? Követni kell-e a népszerűséget hajszoló, az olvasók kegyeit kereső, helyenként együgyű, ízléstelen média trendet, vagy lehet másként is hasznos lapot adni a tagok kezébe? Végtére is, milyen szerepet tölt be a sajtó az új évezred elején a munkavállalói érdekvédelemben. Hiszen valamikor, a szakszervezeti mozgalom kialakulásának kezdetén, még a 19. század utolsó harmadában egy-egy szaklap jelentette az ágazati és országos érdekharcok centrumát.

Izgalmas beszélgetés alakult ki az ülés résztvevői között az internet kínálta lehetőségekről. A szakosztály tagjai elismerésüket fejezték ki Meskó kollégának az MSZOSZ honlapjának működtetéséért és megújításáért. Megállapították, hogy a tájékoztatás funkciója színvonalasan megvalósul, de fontos volna az interaktivitás, az olvasói vélemények fogadásának erősítése is. Hiszen a tagság bevonása és aktivizálása jelenthet új minőséget a kommunikációban, és valódi esélyt az érdekvédelmi munka hatékonyságának a növelésére. A tagok aktivitása megalapozhatja a döntéseket és élettel töltheti meg a különféle akciókat. Lényegében nagyobb teret nyerhet az összefogás, a szolidaritás.

Az aktivitás növelésén túl igazából egy internetes szakszervezeti hálózat, közösségi portál kiépítésére lenne szükség vetette fel az egyik kolléga, akit az amerikai elnökválasztási kampányban használt új technikákból vont le következtetéseket. A felvetésre válaszolva elhangzott: egy közösségi portál, ahova a szakszervezeti tagok bejelentkezhetnének, lehetővé tenné, hogy a tagok elkülönüljenek a potyautasoktól. Tulajdonképpen a bejelentkezés lehetősége biztosítaná számukra, hogy üzeneteket küldjenek és szerveződjenek, hozzáférjenek a problémáik kezeléséhez szükséges információkhoz, szakértő segítséget kapjanak, vagyis a közösség támogatásával védhetnék saját érdekeiket. Világossá válna, hogy mit is ad a szakszervezet, mi az a többlet információ és tudás, amiért érdemes tagdíjat fizetni.

A kommunikáció új formái, egy közösségi portál működtetése természetesen kihívást jelentene a meglévő szervezeti struktúrának. Könnyű elképzelni, hogy az a szervezeti tagoltság, amely két évtizede kialakult és egyre anakronisztikusabb jelenségeket mutat, nem felel meg a kor követelményeinek. Röviden - némi okoskodással - kijelenthető: a kommunikációs struktúrák erősen kikezdik a szervezeti struktúrát. (Persze az érdekvédelem finanszírozása, menedzselése tekintetében ugyanezt a következtetést vonhatjuk le a szervezeti kérdéseket illetően.)

A beszélgetés egyik résztvevője arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazott technikák mellett a kommunikáció tartalma is előtérbe kerülhet a közeljövőben. — Tudatában vannak-e a szakszervezeti vezetők, hogy teljesen új, alig felfogható változások előtt állunk - tette fel a kérdést az érdekvédelmi újságírók doyenje. Úgy ítélte meg, hogy a szociáldemokrácia felmorzsolódása, súlyának elvesztése miatt keletkezett űrben nincs iránya, programja a baloldali mozgalmaknak. Látható, hogy rövid időn belül radikális jobb- és baloldali csoportok kerülnek előtérbe, a jelenlegi pártok mellett újak lépnek színre. Mivel a szakszervezetek a hagyományos baloldalhoz álltak közel, a szociáldemokrácia szétesése miatt teljes a zavar a baloldali pártok és a szakszervezetek között. Szükség lenne a szakszervezeti központok mellett egy elméleti műhely létrehozására - vetette fel -, amely a „tartalomszolgáltatás” tekintetében is segítené a szakszervezeti sajtót és nyilvánosságot.