A munkajogász válaszol

Kamerás megfigyelés

A választmány legutóbbi ülésén Dr. Tálas Miklós ügyvéd, a HDSZ jogi tanácsadója válaszolt a testület tagjainak a kérdéseire. A legnagyobb érdeklődést kiváltó témáról a neves munkajogász lapunk számára összefoglalta a válaszát.

A kérdés: - A munkáltatónk kamerákat szereltetett fel a munkahelyeken és a portán, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a munkavállalók munkahelyi jelenlétét és munkavégzését folyamatosan figyelni tudja. Erről a munkavállalók csak személyes észleléseik, azaz a kamerák felszerelési munkálataiból, valamint azok működését igazolandó munkahelyi vezetői megnyilvánulásokból értesültek. A kamerák felszereléséről tájékoztatást a szakszervezet sem kapott előzetesen. Törvényes-e a munkahelyeken a munkavállalók kamerákkal történő megfigyelése?

A képmás fokozottan védett

Előrebocsátom, hogy a leírtak szerint a munkavállalók megfigyelése a munkahelyen nem jogszerű. A személyes adatok védelméről is rendelkező 1992. évi LXIII. törvény alapján ugyanis adatkezelésnek minősül, ha a kamerák által máshol láttatott, vagy esetleg még képrögzítő készülékkel rögzített mozgó vagy álló felvételeken a megfigyelt személyek felismerhetők és azonosíthatók. A képmás, mint a törvény alapján személyes adat fokozott védelmet élvez, amelyet az Alkotmány 59.§-a is garantál. A személyes adatok védelméhez való jog tartalmát az Alkotmánybíróság tovább részletezte, s információs önrendelkezési jogként is megfogalmazta. 15/1991.(IV. 13.AB határozata szerint e jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról.

Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csak az érintett személy beleegyezésével szabad, aki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját. Mindenkinek joga van tehát tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célra kívánja felhasználni az ő személyes adatát, azt rögzítik-e, hol és meddig tárolják, s ez alapján dönteni arról, adja-e előzetesen ahhoz a hozzájárulását. Az érintett személyeknek joguk van arra is, hogy a kamerákkal készült felvételekről információt kérjenek, azokat megtekinthessék és függetlenül a képmás rögzítéséhez adott előzetes hozzájárulástól, ragaszkodhatnak a felvételek törléséhez is. A rögzített képeket egyébként csak a megfigyelés szempontjából legszükségesebb ideig szabad tárolni. Ugyancsak a megfigyeltek beleegyezése szükséges ahhoz is, hogy a megszerzett adatait (képmását) az adatkezelő (munkáltató) más ok részére továbbíthassa, nyilvánosságra hozhassa. E jogot kivételesen törvény korlátozhatja, például statisztikai adatgyűjtés céljából.

Uniós állásfoglalás

A személyes adatok munkahelyi védelme ügyében az Európai Uniós is állást foglalt. A 95/46/EK. számú irányelve által létrehozott uniós munkabizottság 2002-ben egyértelműen leszögezte, hogy a munkavállalót a munkahelyen is megilleti a magánszférájának és ezen keresztül az egyéni személyes adatainak védelméhez való emberi jog. Általános elvi tételként mondta ki, hogy a munkahelyi megfigyelés semmi esetben sem terjedhet ki olyan helyiségekre, amelyek a munkavállalók magánjellegű használatát szolgálják (pl. pihenő- vagy tároló helyek, fürdőhelyiségek, WC-k.).

A munkahelyi kamerák felszerelésével és működtetésével kapcsolatos, az előző alapelveken nyugvó hazai adatvédelmi gyakorlat ilyen megfigyelő eszközök csak akkor működtetetők, ha azt törvény elrendeli vagy ahhoz az érintett személyek előzetesen hozzájárulnak. E hozzájárulásnak befolyásmentesnek és egyértelműen közöltnek kell lennie. Munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, illetve munkahelyi viselkedésének céljából nem helyezhető el; s teljességgel tiltott azoknak bármely célból a munkavállalók pihenő-, öltöző vagy illemhelységeiben történő felszerelése. Ez nem kizárt ugyanakkor kivételesen, az érintettek hozzájárulásával az olyan munkahelyeken, ahol munka közben a munkavállaló élete és testi épsége tényleges, közvetlen és súlyos veszélyeztetettségnek van kitéve.

Indokolt esetben a munkahelyen tárolt, jelentős értéket képező nyersanyagok, késztermékek és egyéb értéktárgyak védelme céljából (nem tűzvédelmi okokból!), a védelem szempontjából szükséges helyiségekben (raktárakban, folyosók) is felszerelhetők és működtetetők az értékek figyelését - nem folyamatosan a munkavállalók munkavégzését! - végző kamerák. Ezek elhelyezéséről és működtetéséről azonban jól látható helyen elhelyezett tájékoztatások útján tájékoztatni kell minden érintettet. Ugyancsak működtethető kamerás megfigyelés a munkaidő után, pihenő- vagy munkaszüneti napokon, amikor a megfigyelt helyiségekben senki sem tartózkodhat. Kivételesen indokolt esetben - pl. pénztáraknál -, amikor az érintett munkavállaló érdeke is egyértelműen indokolttá teszi az adott munkafolyamat figyelemmel követését, s esetleges képi rögzítését, szintén működtethető kamera a munkavállaló hozzájárulásával és a tevékenysége által érintett más személyek jól látható helyen elhelyezett tájékoztatása mellett.

Adat- és titokvédelem

Adatvédelmi szempontból kívánatos, hogy a vagyonvédelmi szempontból kihe- lyezett kamerákat erre kiképzett személyek, pl. külső vállalkozó vagyonőrök működ- tessék, aki tevékenységét külön törvény (1998. évi IV. törvény) szabályozza, kitérve az adat- vagy titokvédelmemre is. Aggályos lenne adatvédelmi szempontból, ha a kamerákat a munkáltatónak gazdaságilag alárendelt munkavállalója szerelné fel, illetve működtetné, akinek a munkavégzését, így a kamerák elhelyezését és működtetését a munkáltatója határozhatná meg.

Megjegyzendő végül, hogy a munkavállalókat érintő tervezett kamerás megfigyelés tekintetében az üzemi tanácsnak és a szakszervezet munkahelyi szervének egyaránt - külön-külön - véleményezési joga van, e mellett a szakszervezetet megilleti a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz, továbbá az ellenőrzéshez való jog is. Az említett jogok sérelme az üzemi tanács esetében a munkáltatói döntés érvénytelenségével járhat, a szakszervezet esetében pedig jogi eljárások kezdeményezését eredményezheti. A személyes adatok jogosulatlan megszerzése, jogszerűtlen tárolása vagy egyéb, az adatokkal kapcsolatos jogsértés az érintett személy egyéni kártérítés iránti igényét is megalapozza.