Készül az ágazati kollektív szerződés

Azonos versenyhelyzet nagyoknak és kicsiknek?

Többszöri nekirugaszkodás után most valódi esélyt látnak a szakszervezeti vezetők arra, hogy a munkaadókkal megegyezve ágazati kollektív szerződésben rögzítsék a húsipar foglalkoztatási szabályait. A megállapodásban lefektetnék azokat a minimumfeltételeket, amelyeket minden egyes munkaadónak biztosítania kell dolgozói számára: ez a munkaadóknak is érdekük lehet, mert a szerződés ágazati szintű kiterjesztése esetén azoknak a cégeknek is be kellene tartaniuk a kötelezettségeket, amelyek jelenleg a dolgozókon spórolva szereznek előnyösebb pozíciót a piaci árversenyben.

Ágazati párbeszéd

Ezekben a hetekben mind a munkavállalók, mind a munkaadók képviselői azt tanulmányozzák, mi valósítható meg abból a Gráner Zoltán nevével fémjelzett tanulmányból, amely a húsipari ágazat kollektív szerződését hivatott megalapozni - tájékoztatta lapunkat Golhovics Gábor, a Pick Szeged szakszervezeti tanácsának elnöke, aki a munkavállalók egyik képviselője a 2006-ban megalakult Húsipari Ágazati Párbeszéd Bizottságban, amelynek a Húsipari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) egyaránt tagja.

- Az elmúlt években több próbálkozása is volt már a szakszervezeteknek az ágazati megállapodás kezdeményezésére, ám a munkáltatói oldal ebben nemigen volt partner, nem látták értelmét a megállapodásnak. Az utóbbi időszakban viszont változott a helyzet, mivel a Hússzövetség megkapta azt a felhatalmazást a tagjaitól, hogy immár munkaügyi kérdésekben is tárgyalhat a felekkel - mondta Golhovics Gábor, aki szerint az elmozdulásban szerepet játszik az is, hogy az üzembezárások és gyárösszevonások nyomán szűkebbé vált a húsipari foglalkoztatók köre. Továbbá egyre érzékenyebben érinti a feleket az, hogy egyes - elsősorban kisebb - vállalkozások olyan árversenyt indukálnak, amellyel a nagyok a rájuk rótt kötelezettségek miatt kevésbé tudják állni a versenyt, azaz a versenytársak jogtalannak tartott költségelőnyöket élveznek.

Legnagyobb közös nevező

Az ágazati kollektív szerződés részletkérdései, a szakszervezetek és a munkaadói oldal elvárásai még csak ezt követően körvonalazódnak. Golhovics Gábor a legfontosabbnak azt tartja, hogy a megállapodás mederbe terelje a Húsipari Dolgozók Szakszervezete és a Hússzövetség kapcsolatrendszerét, szabályozza egyeztetési, együttműködési csatornáit, a normatív rész pedig megszabja a foglalkoztatás jogi és gazdasági alapjait a munkaszerződés egyes részleteinek megkövetelésétől a munkaruha biztosításáig bezárólag. Álláspontja szerint a kollektív szerződésnek egyaránt kitételeket kell tartalmaznia a munkarendre, a bérrendezésre, a munkaidőkeretre és a túlóra szabályozására.

- Meg kell keresnünk azt a közös nevezőt, amelyet minden résztvevő cég fel tud vállalni. Ez összességében lehet, hogy kevesebb kötelezettség lesz, mint amit jelenleg egyes vállalatok biztosítanak a dolgozóiknak, ám legalább rögzítve lesznek az alapok, amelyektől lefelé nem lehet eltérni. Az pedig továbbra is minden esetben a helyi szakszervezeteken múlik, az alapokon felül milyen többletjuttatásokat tudnak kiharcolni a saját munkásaiknak - fogalmazott Golhovics Gábor.

Az érdekképviseleti vezető hozzátette: az ágazati szerződésnek elsősorban nem az azonnali hozadéka a mérvadó, hanem a hosszabb távú hatása. Azon felül, hogy némi biztonságot nyújt a munkavállalóknak, a munkaadókat is segíti abban, hogy a tisztességtelen versenyelőnyt szerző versenytársak ellen fellépjenek. Erre ugyanakkor csak akkor nyílik mód, ha sikerül véghezvinni azt az ambiciózus tervet, amely szerint a kollektív szerződést - mivel azt két, országosan reprezentatív szervezet köti - miniszteri úton kötelezően kiterjesszék a teljes ágazatra. Ez azt jelentené, hogy azoknak a cégeknek is kötelező lenne betartaniuk az abban foglaltakat, ahol nincs szakszervezet.

- A piacon sok olyan vállalkozás, vágóhíd és feldolgozóüzem működik, amely azért tud olcsóbban termelni, mert például elvonja dolgozói járandóságát, nem biztosít megfelelő munkahelyi környezetet, munkafeltételeket, nem ad védő- és munkaruhát. Ezzel a magatartásával tisztességtelen előnyt szerez a piacon, amellyel végső soron veszélyezteti azoknak a munkahelyét, akik ezen feltételek teljesítésére többet költő, következésképpen drágábban termelő munkahelyeken dolgoznak. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki azonos feltételek mellett indulhasson a piaci versenyben, s a vállalkozások ne a dolgozóik rovására jussanak előnyökhöz - érvel Golhovics Gábor, megjegyezve: az ágazati kollektív szerződés kiterjesztése több muníciót adna a munkaügyi ellenőröknek is.

- A nagyobb üzemek mindig szem előtt vannak, ezért ezeken a helyeken a dolgozók számára természetesek olyan dolgok, amelyek máshol legfeljebb vágyálmok. Nem irreális elvárások ezek, hiszen például arról van szó, hogy cége méretétől függetlenül álljon rendelkezésére minden munkavállalónak megfelelő tisztaságú öltözőhelyiség és tusoló - említett konkrét példákat Golhovics Gábor.

Húsipari lobbierő

A szegedi szakszervezeti vezető szerint a tárgyalásoknak lehet az is a hozadéka, hogy a jövőben többen csatlakoznak a Hússzövetséghez, illetve a Húsipari Dolgozók Szakszervezetéhez, mivel érdemben csak azok tudják befolyásolni a majdani döntést, akik legalább közvetetten részesei a Húsipari Ágazati Párbeszéd Bizottságnak. Ezáltal erősebbé válhatna a teljes húsipari vertikum érdekérvényesítő képessége, lobbiereje.

- A szövetségben résztvevő vállalatok ugyan konkurensei egymásnak, ám mindannyiuk közös érdeke például az állatorvosi költségek kordában tartása, a megfelelő mennyiségű és minőségű vágóállat megléte, a kereskedelmi láncokkal folytatott árháborúnak az ágazat érdekeinek megfelelő befolyásolása. Erre pedig csak összefogással nyílhat esély - mondta Golhovics Gábor, hozzátéve: a vázolt elképzelések egyelőre csak célok, hiszen a megvalósulásig még számos feltételnek teljesülnie kell, mindenekelőtt a szakszervezeti alapszervezeteknek egymással, majd a munkaadói oldallal kell egyezségre jutniuk. Az optimista nézetek szerint ez az év végére megvalósulhat.

- Ma még nem tudhatjuk azt, meddig jutunk el az úton, de legalább már azt elmondhatjuk, elindultunk rajta - fogalmazott a Pick Szeged szakszervezeti tanácsának elnöke.