Sikeresnek értékelték a találkozót

Az esemény másnapján a szakszervezetek képviselői közös megbeszélésen értékelték a konferencia eredményeit. Szinte egyöntetűen sikeresnek és ígéretesnek minősítették a budapesti találkozót, az elfogadott közös nyilatkozatot.

Tóth Ferenc (HDSZ) véleményével többen egyetértettek, miszerint a találkozó bizonyította: országainkban nagyon hasonlóak a problémák, az elhangzott hozzászólásokból sokat lehetett tanulni. A finn kollégának nagyon tetszett Jackie Morin előadása, amelyet mások is hasznosnak ítéltek. Pászli Tibor (HDSZ) úgy értékelte, hogy a találkozó elősegítheti az érdekvédők nemzetközi összefogását, ami a multinacionális társaságok összefogása miatt is szükséges.

Harald Wiedenhofer - a spanyol, holland és más részvevők véleményét megerősítve - politikai jelentőségűnek ítélte a közös nyilatkozatot, amellyel élni lehet a brüsszeli fórumokon, de a nemzeti szintű érdekvédelmi munkában is. Javasolta, hogy a szakszervezetek a foglalkoztatás kérdéseire koncentráljanak: a munkaviszonyra, a munkaszerződésekre, a társadalombiztosítás megkövetelésére, a szezonális foglalkoztatás feltételeire, a munkaerő- kölcsönzésre, a minimálbérekre, a vándorló munkásokra és a fekete foglalkoztatás kontrolljára. Bejelentette: koordinációs csoport jött létre a német, dán, holland, lengyel és magyar részvétellel, amely segíti az együttműködést, a közös közleményben foglaltak teljesítését, a párbeszéd további fejlesztését. Az EFFAT főtitkára fontosnak ítélte a munkáltatókkal a közös projekt folytatását. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy a munkaügyi kapcsolatok normáit megsértő, a párbeszédet elutasító, az európai húsipar tisztességtelen piaci szereplőiről lista készüljön.

A szakszervezeti vezetők fórumán az EFFAT két vezetője, Simon Cox koordinátor a húsiparban működő transznacionális vállalatokról, Eric Drésin, a húsos szektor titkára pedig az aktuális feladatokról tájékoztatta a kollégákat. Elhangzott, hogy a piac egyre inkább nemzetközivé válik. Európában a felvásárlások és fúziók miatt a középvállalatok mind fenyegetés alá kerültek, ami maga után vonhatja a magatartásuk drámai megváltozását. Nagy súly helyeződik a méretgazdaságosságra, amerikai és japán befektetők is érdeklődnek az európai húsipar iránt. A termelés keletre tolódik, mivel ott kisebbek a költségek.

Érdekvédelmi szempontból tanulságos, hogy a munkaadók a nagyok példáján tanulnak, különösen a munkavállalók megosztása terén. Tapasztalható, hogy egyes cégek külföldön másként viselkednek, mint saját országukban, rombolják a szakszervezeti struktúrákat.