Migráció, bioenergia, minőség

Hozzászólások a konferencián

A vezetői megnyilatkozások mellett a konferencia bő teret kínált a különféle vélemények, álláspontok kifejtésének, a vitának. A külföldi részvevők mellett a HDSZ képviselői is bekapcsolódtak az eszmecserébe, amelyen a legtöbb szó a munkaerő szabad áramlásáról, a külföldi munkaerő foglalkoztatásáról esett.

A tanácskozás német részvevője, Matthias Brümmer szakszervezeti vezető nagyon határozottan vetette fel a migráció és a fekete foglalkoztatás kérdését. Elmondta: az illegális munkavállalás már két évtizedes jelenség Németországban, ami az EU 10-ek csatlakozásával felerősödött. Az újabb lehetőségeket kihasználják a húsipari konszernek, mivel 3,5 eurós órabérért helyiek már nem dolgoznak. A jelenséggel szemben csak úgy lehet fellépni, ha Európa minden országában azonos munkáért azonos bért fizetnek a munkaadók. Jens Peter Bostrup másféle tapasztalatról számolt be Dániából: néhány éve sok húsüzemben kiszervezték a termelést, jelenleg pedig munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek, ami arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy megfizessék a munkaerőt. Molnár Attila (HDSZ) úgy vélekedett, hogy a munkapiaci korlátozások hozzájárulnak a fekete foglalkoztatáshoz, mert adják-veszik a kvótákat. Henri Lindholm (Finnország) fontosnak ítélte a munkavállalók tájékoztatását és elmondta: a finnek irodát nyitottak Tallinban, hogy az észt munkavállalókat felvilágosítsák. Több ország képviselője is beszélt a migráció okozta gondokról.

Az elhangzottakhoz Jan Heemskerk hozzátette: az EU-csatlakozás idején tudták, hogy a keleti munkaerő olcsóbb, de a tízek belépésekor nagyobb egyensúlytalanság jött létre, mint Portugália és Görögország csatlakozása idején. Wiederhofer kolléga pedig megjegyezte: a munkaerő szabad áramlása egy vívmány, okoz gondokat, de a szakszervezetek támogatják, hogy ez a jog fennmaradjon. De megoldás lehet egyes esetekben az is, ha vonzó lesz otthon dolgozni.

A tanácskozás keretében Jackie Morin, az Európa Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának képviselője tájékoztatta a részvevőket a szociális párbeszéd európai helyzetéről. A vitában felvetődött kérdésekkel kapcsolatban megerősítette: az EU-ban minden munkavállalónak joga, hogy más országban dolgozzon és megillessék az ottani jogok. Az unió bővítése után fennmaradtak átmeneti korlátozások, de ezek fokozatosan leépülnek. Úgy ítélte meg, hogy Európában nem nagy a munkaerő mobilitása. A párbeszéd fejlesztésével kapcsolatban pedig határozottan kijelentette, hogy a szociális politika, a partneri viszony egyáltalán nem ellensége a versenyképességnek. Sőt, tapasztalatok szerint azokban a szektorokban, ahol nagy a verseny, jó a szociális párbeszéd is.

A konferencián felvetődött a kérdés, hogy a bioenergia előállítása milye hatással lehet az ágazatra? A CLITRAVI elnöke úgy ítélte meg, hogy a bio-üzemanyagok előállítása az egész szektor számára esélyforrás és egyben veszélyforrás is. 2020-ra várhatóan a növénytermesztés húsz millió hektáron a bioenergia előállítását szolgálja. Emiatt emelkedni fog a takarmányok és az élelmiszerek ára. A költségek és az árak növekedése oda vezethet - vetette közbe az EFFAT főtitkára -, hogy nyomás nehezedik a szociális feltételekre, a bérköltségekre, bár új munkahelyek is jöhetnek létre.

Vida Kálmán (HDSZ) a minőség kérdését vetette fel. Jan Heemskerk válaszában megemlítette a minőség megítélésének problémáit. Kijelentette: az élelmiszerek biztonságát garantálni kell, de ízlés, szín, külső megjelenés megítélésében a piacra kell hagyatkozni. Egyes fogyasztók 6 eurót is megadnak 10 dekagramm sonkáért, mások csak 2 eurót, de mindkettőnek jó a minősége. Bizonyos kérdésekről nehéz megállapodni és szabályokat hozni.

Külföldi példák alapján felvetődött, hogy kimutatható az összefüggés az élelmiszerbiztonság, a minőség és az alacsony bérű munkahelyek, a fekete foglalkoztatás között. Harald Wiedenhofer ezzel kapcsolatban kifejtette: az EU előírásai nem minden országban érvényesülnek, eltérő az ellenőrzés színvonal, gyenge a hatósági felügyelet. Valóban kimutatható összefüggés a munkakörülmények és az élelmiszerbiztonság között.