Az európai húsipar versenyképessége a tét

A foglalkozatás és párbeszéd kérdéseiről szóló tanácskozáson megjelent vezetők az európai hússzektor több fontos tényezőjéről szóltak. Mindenek előtt a kontinensek között zajló verseny erősödésére, a fogyasztási trendek változására, a technológiai fejlesztésekre és az európai munkapiacon jelentkező feszültségekre hívták fel a figyelmet. Tanulságos - a hazai tapasztalatokkal több tekintetben megegyező - megállapítások hangzottak el a tisztességtelen piaci magatartásról, a kereskedelmi láncokról és a fekete foglalkoztatásról.

Telített a piac

A CLITRAVI elnöke, Jan Heemskerk megállapította: Európában nagy nyomás nehezedik a húsipar szereplőire, csökken a termelés, kevesebb az állat, mint korábban. A hústermelés és - feldolgozás nem túlságosan profitábilis tevékenység. A termelés 9 százalékát szállítják külpiacra, elsősorban Dánia nagy exportőr, de egyre inkább eltűnnek az export-támogatások.

Európában nincsenek határok, egyre több áru, szolgáltatás és munkaerő áramlik be, ami ellen nincs védekezés. Brazíliában - mondta az előadó - sokkal olcsóbb a föld, a takarmány (szója) és a munkaerő, extenzív gazdálkodás folyik, kisebb tőkét kell befektetni, aminek egyenes következménye, hogy sokkal olcsóbb az előállított szárnyas és sertés. Európában a drága munkaerőt hatékonyan kell felhasználni, és minőségi terméket kell előállítani.

A világ húsfogyasztásának alakulásáról Jan Heemskerk megjegyezte: Európában stabil a húsfogyasztás, telített a piac, Kínában és Indiában azonban növekszik. Ahogy egy térség gazdagodik, az emberek egyre több fehérjét fogyasztanak. Elsősorban nagy értékű termékeket lehet exportálni ezekbe a térségekbe, Európa ezen a téren versenyezhet Brazíliával. Fontos az élelmiszerbiztonság.

Európában - állapította meg a CLITRAVI elnöke - kapacitás-többlet van. A magas befektetési költségek miatt nagy vágóhidakat csinálnak, a géphez kell a termelést igazítani, a hatékonyság követelményei miatt növelik a levágott állatok számát. Előtérbe kerülnek új piaci lehetőségek és új termékek. A munkaerő is változik: egy cég már nem tud élethosszig tartó munkahelyet biztosítani, nagyobb rugalmasságot kíván a munkavállalótól. Az elnök az általa képviselt szervezetről elmondta: nemzeti szövetségek munkáját fogják össze, de országonként nagyok a különbségek, hogy tagjaik megtartják-e a kollektív szerződésekben tett vállalásokat.

Közös érdekek

Az EFFAT főtitkára, Harald Wiedenhofer kiemelte: az európai élelmiszer-ipari szakszervezeti szövetség az élelmiszerlánc nagy részét lefedi a mezőgazdaságtól az élelmiszer-ipari feldolgozáson keresztül a vendéglátásig. Az elmúlt tíz évben 120 transznacionális üzemi tanácsot hoztak létre. Együttműködnek a munkáltatói szervezetekkel, amelyekből mintegy hetven működik a szakágazatokban. Az EFFAT arra törekszik, hogy a munkáltatók és a munkavállalók kapcsolata pozitív irányban fejlődjön, hiszen vannak közös érdekek. Közös kezdeményezéseket valósít meg a szakszervezet az EU intézményekkel, arra törekszik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak, többek között a migráció területén is. A szövetség célja, hogy ne érje hátrány az újonnan csatlakozott országokból érkező munkavállalókat a régi tagországok munkapiacán. Vannak jó példák: Dániában és Hollandiában a munkáltatók és a szakszervezetek közösen foglalkoznak a vándorló munkásokkal.

Wiederhofer kolléga kijelentette: tisztában van vele, hogy a húsipar az élelmiszeripar egyik legnehezebb szektora, túltermelés, éles verseny, gyenge munkabiztonság, kiterjedt fekete foglalkoztatás tapasztalható az ágazatban. Legfőbb gondnak nevezte, hogy a „fekete bárányok” rontják az egész ágazat megítélését.

Sikeres húsipart!

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a konferencián elmondott beszédében kiemelte: a magyar húsipart sok kihívás érte az utóbbi időben. Jelezte, hogy a húsiparon belül is vannak megoldásra váró konfliktusok. Kiemelt jelentőséget tulajdonított a partnerek folyamatos és érdemi párbeszédének. Szólt a verseny, a sikeresség szükségességéről, és értelmezéséről. Jelszó lehet: Sikeres húsipart Európában! A feladat: válaszokat adni a globális kihívásokra - az európai húsipar fejlődése érdekében.

A konferencián tartott sajtóértekezleten Éder Tamás újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Húsipari Szövetség tagjai hívei a vállalati szintű párbeszédnek és részt vesznek annak fejlesztésében. Ami azt a kérdést illeti, hogy lesz-e ágazati kollektív szerződés, az volt a válasz, hogy ebben már nem olyan optimista a szövetség elnöke. Mint köztudott, a bérmegállapodások során sem könnyű a megegyezés.

Segítik a párbeszédet

Gedei Henriett, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezető tanácsosa ismertette, hogy miként működik Magyarországon a szociális párbeszéd. Kiemelte az országos érdekegyeztetés fontosságát, de szólt működésének problémáiról, a vitapontokról is. Pozitív fejleményként minősítette az Ágazati Párbeszéd Bizottság létrejöttét a húságazatban. Közölte, hogy jelenleg 36 ágazati párbeszéd bizottság működik. A miniszteri tanácsos ígérete szerint a minisztérium - feladatának megfelelően - segít abban, hogy felkészüljünk az európai párbeszédre, különös tekintettel a munkaerő szabad áramlásával összefüggő információkra.