![]() |
2007. XV. évfolyam 4.szám |
SZAK- SZERVEZETI ÉLET |
Közös nyilatkozatA foglalkoztatás előmozdításáért az európai húsfeldolgozó iparban1. Általános feltételekA húsipar jelentős része még mindig egy költségérzékeny ipar, az ágazat teljes mértékben a rendkívül erős versenyt mutató termékpiac alakulásától függ. A húsipar az Európai Unió tagállamaiban fontos gazdasági tényezőnek tekinthető. A hús és hústermékek termelése, feldolgozása és tartósítása az EU- 25-ben az élelmiszer, ital és dohánytermelés egészének 16,0 %-át teszi ki. Az EU-25 hús és hústermékek exportja a teljes élelmiszer, ital és dohánytermelés 10.6 %-a volt 2006-ban. Az export becsült értéke 5,2 milliárd EUR, a hús és hústermékek importjának az értéke hasonló nagyságrendű. Az EU-25-ben a 2003-as adatok szerint valamivel több, mint 1 millió ember dolgozott a húsfeldolgozó szektorban, több mint egyötöde (22,4 %) az élelmiszer, ital és dohánytermelésben. Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság együtt több mint felét adta az EU-25 teljes húsipari termelésének (2003-ban 55,3 %) és az ágazatban dolgozók több mint felét foglalkoztatta (2003-ban 50,4 %). Jelentős volt a húsfeldolgozó iparban dolgozók száma Lengyelországban is (az EU-25-ben foglalkoztatottak 11,9 %), de Dánia volt az egyetlen tagállam, ahol 2003-ban lényeges szakosodás indult el a húsfeldolgozó iparban (az EU-25 átlagának több, mint kétszeresével járult hozzá az ipari termék értékéhez). 2. A nyilatkozat céljaAz EFFAT és a CLITRAVI , az európai húsipar munkáltatói és munkavállalói szervezetei hozzá kívánnak járulni az európai húsipar fejlődéséhez, a modern, hatékony, piacorientált, fenntartható és versenyképes, szakképzett és motivált dolgozókat foglalkoztató, ilyen munkalehetőséget kínáló gyártóipar kialakulásához. Ezért az EFFAT és a CLITRAVI javasolja, hogy a foglalkoztatást javító intézkedéseket az alábbi két szempont figyelembe vétele mellett hozzák:
3. SzubszidiaritásAz EFFAT és CLITRAVI szilárd meggyőződése, hogy a szubszidiaritás elvének teljes tiszteletben tartása mellett az alábbiakban felsorolt ágazatokban a foglalkoztatást elősegítő intézkedéseket a legmegfelelőbb szinteken kell meghozni (EU, nemzeti, regionális, helyi vagy vállalati). 4. Olyan környezet kialakítása, melyben a vállalatok megtalálják a jó minőségű munkahelyek teremtését és fenntarthatóságát biztosító előfeltételeketAz önként hozott intézkedéseket előnyben kell részesíteni a kötelezőekkel szemben és ezért először ezeket kell végiggondolni a jogalkotói javaslatok előtt. Az európai szinten született jogszabályokat a vállaltok számára könnyen alkalmazható formába kell önteni. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a jogszabályok:
Az élelmiszerbiztonság alapvető fontosságú. A hús minősége és biztonsága kulcsfontosságú elemek a húsipar fenntartható növekedése és az ágazatban a munkahelyek biztonsága szempontjából. A élelmiszerbiztonság területén a mérőpontok és a nemzeti gyakorlatok harmonizációjának hiánya, valamint a kiszabott büntetések korlátozott jellege veszélyes körülményeket teremthet és nemkívánatos fejleménykehez vezethet. Ezért minden tagállamban garantálni kell az EU jogszabályok és a szükséges felügyelet eredményeinek hatékony és koherens megvalósítását. Közös érdekünk, hogy harcoljunk a hús(feldolgozó) iparban a törvényellenes tevékenységek ellen és megelőzzük e jelenségeket. Sajnos még mindig tapasztalhatók az EU némely tagállamában olyen tevékenységek, amelyek során gátlástalan üzletemberek törvényellenes módon megkerülik az élelmiszerbiztonsági, adózási és szociális előírásokat, ezzel veszélyeztetik a az ágazat imázsát és kockáztatják a fogyasztók bizalmát a húsipari termékek iránt. CLITRAVI és az EFFAT határozottan elítélik ezen tevékenységeket és a törvénysértőkkel szemben súlyosabb büntetéseket követelnek. CLITRAVI és EFFAT kijelentik, hogy a húsiparban a versenyt a minőségre és az innovációra kell alapozni, és nem a kétes gyakorlatokra, melyekkel a vállalati költségek csökkentését szolgálnák, de károsítják a fogyasztót, a versenytársakat és a munkavállalókat. Sok európai ország élelmiszer kiskereskedelmi piacát néhány kiskereskedelmi óriás uralja. A nagy multiple retailer cégek (hipermarketek, szupermarketek és diszkontok) nyomást gyakorolnak a beszállítókra, hogy csökkentsék áraikat saját üzleti céljaik elérése érdekében (a piaci részesedés és/vagy a nyereség maximalizálása). A beszállítók tranzakcióira kicsikart kedvezmények mellett, a vásárlóerő azokban a szerződéses kötelezettségekben is manifesztálódhat, melyeket a kiskereskedelmi cégek erőltetnek a beszállítóikra, pl. listás árak, kedvezmények, visszamenőleges diszkont már eladott árukra, jelentős hozzájárulás a kiskereskedelmi promóció költségeihez és a kizárólagos beszállításhoz ragaszkodás. Ez folyamatosan arra kényszeríti a beszállítókat, hogy ahol lehet, csökkentsék a költségeket, ami végül kihat a bérekre és a vállalatok belső körülményeire is. Ezért a CLITRAVI és az EFFAT támogat minden olyan kezdeményezést, mely nagyobb átláthatóságot és kiegyensúlyozottabb kereseti lehetőségeket teremt az élelmiszer beszállítói lánc egészében. 5. Pro-aktív kezdeményezésekre van szükség annak érdekében, hogy a teremtett munkahelyek fenntarthatók legyenek, vonzó munkát és karriert biztosítanak a munkavállalók, és egyben nyereséget a vállalatok számáraAz EFFAT és a CLITRAVI szilárdan hisznek a bér és munkakörülmények nemzeti. minimumnormájának hatékonyságában. E normák fontos eszközt jelentenek a szociális visszaélések és a vállalatok és a tagállamok közti tisztességes gazdasági verseny torzulásának csökkentésében, valamint nélkülözhetetlenek a Közösség minden tagállamában a széleskörű normák fokozatos bevezetéséhez. A munkavállalók szabad mozgása az Európai unió alapító eszméinek egyike, a Római Szerződés óta. Az EU ötödik bővítése az EU-15 belül lehetővé tette a vállalatok számára, hogy szakképzett és motivált munkavállalókat vonzzanak az új tagállamokból. E munkavállalók a hazájukban keresett béreknél gyakran jóval többet keresnek munkájukkal. mégis, ennek az alapelvnek a szolgáltatások szabad áramlásának elvével történő összekapcsolása a határok nélküli Európában visszaélésekhez is vezetett. A mobil migráns munkavállalók önfoglalkoztatott státuszban való alkalmazása negatív következményekkel volt mind a vállalatokra, mind a munkavállalókra, és torzulást okozott a versenyben a szociális költségek alapján. A migráns munkavállalók kiszolgáltatott helyzete alapján lehetőség nyílott a hazai munkavállalókéhoz képest alacsonyabb bérek fizetésére. Mindez a munkakörülmények negatív spiráljához és a munka legolcsóbb forrásból való betöltéséhez vezethet. Ezért erősíteni kell az illegális foglalkoztatás elleni harcot. A törvénysértésekre szigorúbb büntetéseket kell kiszabni. A külföldön munkát keresőket tájékoztatni kell a munkavállalás országában hatályos munkavállalói jogaikról. Az EFFAT és a CLITRAVI egy független tanúsítvány rendszert javasol a munkaközvetítő ügynökségek és az önfoglalkoztatott státuszban dolgozó munkavállalók számára. Ezzel létre lehetne hozni az ügynökségek / munkavállalók "fehér listáját", amit az EU egészében lehetne használni. A szakképesítéseket, ahol lehet, javítani kell. A húsiparban az automatizálás szintjét is növelni kell. Az élelmiszerrel kapcsolatos egészségi és biztonsági problémák mellett (biológiai hatóanyagok, vegyi anyagok stb.) számos más veszély is fenyegeti az egészséget és a munkavállalók fizikai jólétét (ismétlődő munka, stressz stb.). Bár bizonyítható, hogy a munkahelyi egészség és biztonság a termelékenységet befolyásoló tényező, a munkakörnyezet minőséget javító beruházások mégsem váltak még elterjedt gyakorlattá a tagállamokban. A minőséget a virágzó gazdaság, a több és jobb munkahely és a befogadó társadalom - a Lisszaboni stratégia célkitűzéseinek - mozgatójának kell tekintenünk. Az EFFAT és a CLITRAVI kezdeményezik, hogy ösztönözzék és erősítsék a tagállamokban a húsipari munkakörülmények helyzetét. Hatékonyabbá kell tenni és harmonizálni az élelmiszer lánc egészében az állatorvosi és egyéb ellenőrzéseket, melyeket kvalifikált és független felügyelők vezetnek, a gazdaságtól a boltig. A nemzeti normák, struktúrák és gyakorlatok mérésével (benchmarking) közös európai gyakorlatok és normák kialakítása kezdhető el. Az élelmiszerbiztonságot a gyártás során kell biztosítani, azt nem lehet irányítani. Ezért a fenntartható húsiparnak több, jól képzett, elérhető munkavállalóra van szüksége, és ez alapvető szükséglete a fenntartható európai élelmiszeriparnak is. A szakképzés és a végzettségek kérdése a munkáltatók és munkavállalók közös felelőssége. 6. A CLITRAVI és az EFFAT következő lépéseiA két szervezet közösen szólít fel a fenti intézkedések és alapelvek megvalósítására, és ezért többek között:
Az EFFAT és a CLITRAVI teljes konzultációt kíván az Európai Bizottságtól az Amszterdami Szerződés 138 és 139 cikke mindkét fázisában a Közösségi szintű szociális kihatású fejleményekkel kapcsolatban. Budapest.2007. 07.02. Európai Bizottság Commission: European Business Facts and Figures, 2006. Kiadás |
elöző cikk | újság tartalomjegyzék | következő cikk |
rovatban vissza | rovat tartalomjegyzék | rovatban előre |