Rendkívüli HDSZ-kongresszus

Felkészülés a 2007. évi bértárgyalásokra

A HDSZ 7. (rendkívüli) kongresszusát szervezeti jellegű, az adózási bürokráciának való megfelelés miatt kellett összehívni, de jó alkalmat teremtett a szakma és az érdekvédelem néhány aktuális kérdésének áttekintésére és fontos döntések meghozatalára is.

Tavaly sikerült

A november közepén, Balatonfüreden tartott tanácskozáson Kapuvári József elnök az elmúlt év - a pécsi kongresszus óta eltelt időszak - áttekintése alapján megállapította: szinte minden másként történt, mint azt vártuk, jelentősen mértékben változtak a pozíciók és a vélemények is. A kormányfő tavaly még 100 ezer forintos minimálbérről beszélt, most pedig a reálbérek csökkentése van napirenden. Több, jobb, biztonságosabb munkahelyről volt szó, aztán sorra szűntek meg munkahelyek. A húsiparban felszámolták a miskolci és a szombathelyi húsüzemet, a gyöngyösi pedig felszámolás alatt áll. A HDSZ pozitívan értékelte, hogy a szakszervezet a nehéz körülmények ellenére eredményes bérharcot folytatott a tavasz folyamán, amelyben nagy szerepet kapott az összefogás. Erre a „csapatmunkára” az idén is szükség lesz. Megemlítette, hogy személyi változás történt a Hússzövetség élén, a szociális partnerek nagy reményekkel fogtak hozzá az ágazati párbeszéd kialakításához, de az aktivitás ma már kisebb.

Kapuvári József felidézte az egyik szakmai vezető 2003-ban tett kijelentését, miszerint a magyar élelmiszeripar jobb, mint az európai, de ennek sajnos az ellenkezője bizonyosodott be a csatlakozás óta. A feketegazdaságot sem sikerült visszaszorítani, komoly gondok jelentkeznek az élelmiszer-biztonság terén is.

Az elhangzottakat Bezdán János azzal egészítette ki, hogy csak összefogással és erő felmutatásával lehet eredményt elérni. Felvetette, hogy kiszervezésekre az iparág nincs felkészülve, legtöbbször kiderül, hogy a kiszervezett tevékenység többe kerül. Németh György társadalmi elnök a feldolgozók, a munkavállalók és a fogyasztók szempontjából is tragédiának nevezte az ágazatban kibontakozott negatív tendenciákat.

A kongresszus elfogadta a beterjesztett szervezeti javaslatokat, a megszűnt borsodi, vasi és zalai alapszervezetek törléséről, az összevont szegedi és pécsi egységek elnevezésének módosításáról.

Szövetségben vagy egységben

A fórum megvitatta a szövetségi kapcsolatokat, az élelmiszer-ipari szakszervezetekkel (ÉDOSZ) való együttműködést. Kapuvári elnök javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben egy olcsóbb szövetség, egy racionálisabb együttműködés mellett tette le a voksot. A kibontakozó vitát meghatározta, hogy a testület tagjai már több ízben találkoztak a kérdéssel, amelyet szeretnének végre lezárni. Tóth Ferenc (Pécs) felvetette, hogy az ÉDOSZ Szövetséggel meg kellene szakítani a kapcsolatot, amit Pászli Tibor (Kapuvár) azzal egészített ki, hogy az előző ciklus után, a mostani vezetésnek sem sikerült egységszervezetet létrehozni. Vida Kálmán (Kaposvár) úgy ítélte meg, hogy a HDSZ már túl sokat időt és pénzt fordított a szövetség fenntartására, ami nem térült meg, ezért a tagság megszüntetését javasolta. Szarka Imre (Debrecen) és Bezdán János (Gyula) is a kilépés, illetve a tagság szüneteltetése mellett érvelt, rossz döntés volt a visszalépés hét évvel ezelőtt - mondták. Egyértelmű állásfoglalást sürgettek többen, mások megfontolt döntést tartottak szükségesnek. A vita alapján a testület úgy határozott, hogy a HDSZ kezdeményezi az ÉDOSZ Szövetség kongresszusának összehívását és az egység megteremtésére két évvel ezelőtt tett vállalás értékelését. Felszólítja a szövetség tagszervezeteit, hogy adjanak választ a húsos javaslatra, és ha év végéig nem érkezik érdemi válasz, nem hívják össze a kongresszust, akkor a HDSZ kilép az ÉDOSZ-ból. Határozat született emellett arról is, hogy az elnökség partnereket keres az érdekvédelem fejlesztése terén.

Bértárgyalások előkészítése

A tanácskozás második napján a választmány a HDSZ 2007. évi bérpolitikai irányelveiről tárgyalt. Előterjesztésében Kapuvári József elnök elutasította azt a kormányzati álláspontot, amely jövőre a versenyszférában is a reálkeresetek csökkenésével számol, ahol egyes cégek nagy profitot képesek termelni. A gazdasági folyamatok elemzésével rámutatott, hogy csak a bruttó bérek kétszámjegyű emelésével biztosítható az ágazatban a reálkeresetek megőrzése. A vitában Harkai Attila (Pápa) határozott szakszervezeti magatartást javasolt a bértárgyalások során, és felvetette, hogy a megállapodásokat előre kell hozni az év elejére. Nagy János (Szeged) fontosnak ítélte a HDSZ testületeinek bevonását a helyi béralkuba, és sürgette az egyértelmű állásfoglalást. Pászli Tibor (Kapuvár) hangsúlyozta: arra kell törekedni, hogy minél kevésbé csorbuljanak a reálkeresetek. Molnár Attila (Gyöngyös) felvetette: az ágazatban szakmunkáshiány tapasztalható, ami a bérek elmaradását jelzi. Bezdán János (Gyula) reményét fejezte ki, hogy a tárgyaló felek nem felejtették el a tavalyi bérharc tanulságait, javasolta, hogy az Elnökség folytasson „előtárgyalásokat” a nagyobb munkaadókkal. Vida Kálmán (Kaposvár) emlékeztette az ülés részvevőit, hogy Kaposváron tavaly béremelés nem volt, csak bérrendezés, ezért a tárgyalások előtt megkérdezi a tagságot, hogy milyen támogatást adnak a bérharchoz. Golhovics Gábor kifejtette: a munkavállalók hangulatát a munkáltató ajánlata határozza meg, félelem tapasztalható a munkahelyeken. Tóth Ferenc (Pécs) a közös fellépés fontosságát emelte ki és megerősítette a kétszámjegyű bérkövetelés realitását. Szarka Imre (Debrecen) a túlórák változó megítélésére hívta fel a figyelmet.

Az elhangzott vélemények alapján a választmány elfogadta a 2007. évi bérpolitikai irányelveket és úgy döntött, hogy nyílt levélben erősíti meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldalnak a jövő évi bérek bruttó 13-15 százalékos emelésére tett ajánlatát. Döntés született a bértárgyalások „forgatókönyvéről” is.

Személyi változások miatt a választmány megerősítette Németh Zoltán (Szegedi Paprika) és Tóth István (Pick Zrt. Pécs) mandátumát a testületben.