A HDSZ valódi szakszervezet

- állapította meg az MSZOSZ elnöke

Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke nagy érdeklődéssel fogadott tájékoztatóját azzal a kijelentéssel kezdte, hogy a HDSZ valódi szakszervezet, mert a munkavállalók érdekében a nyomásgyakorlás minden eszközét alkalmazni tudja, ha kell. Erre legyetek büszkék! - mondta a küldötteknek.

Megállapította: a húsiparban nem sikerült más érdekvédelmi szervezetnek gyökeret verni, ez bizonyítja, hogy a tagság bízik a HDSZ vezetőiben és tisztségviselőiben. A konföderáció elnöke megköszönte Kapuvári József munkáját, aki az MSZOSZ-t képviseli az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságában.

Wittich Tamás úgy ítélte meg, hogy az MSZOSZ-ben tömörült szakszervezetek az elmúlt években több területen jelentős eredményeket értek el, de erről nem nagyon tud a közvélemény. Sikerült a Munka törvénykönyvében a munkavállalók javát szolgáló módosításokat végrehajtani. Hatékonyabb lett a munkaügyi ellenőrzés: több az ellenőr és a szakszervezetek is szerepet kapnak törvényi rendelkezések betartatásában. Megvalósul újra a társadalombiztosítás terén a befizetők kontrollja. Várhatóan 30 százalékkal növekednek átlagosan a reálbérek ebben a kormányzati ciklusban, amire még nem volt példa. Ugyanakkor sok a gond a foglalkoztatás terén, de nem kell "bedőlni" azoknak a munkáltatói kijelentéseknek, hogy "holnap majd mások állnak a helyetekre", mert a jó szakmunkásokat nem könnyű pótolni.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a 2006. évi bérekről folytatott egyeztetéssel és megállapodással kapcsolatban Wittich Tamás elmondta: az adórendszer változtatásában több ponton is sikerült érvényesíteni az MSZOSZ javaslatait. Komoly eredménynek nevezte, hogy a minimálbérről három éves megállapodást sikerült kötni és külön garantált minimálbére lesz a szakképzettséghez, illetve diplomához kötött munkakörökben dolgozóknak. Ezek vállalható megállapodások! - jelentette ki az elnök.

Az érdekegyeztetés helyzetéről szólva Wittich kolléga annak a véleményének adott hangot, hogy tarthatatlan a szakszervezetek szétforgácsoltsága. Ma 6-700 ezer szakszervezeti tagra hat konföderáció jut, ami alkalmat ad a szembeállításra is. Sok kezdeményezés történt, de eredménytelenül, mivel nincs valódi érdekeltség az integrálódásra. Külön gondnak nevezte, hogy az érdekegyeztetés országos fórumain egyes szakszervezeti szövetségek nem a valós súlyuknak megfelelően vannak jelen. Tiszta viszonyokat akarunk teremteni! - hangsúlyozta és megerősítette, hogy híve az ágazati érdekegyeztetésnek. Úgy vélte, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok megalakulásával létrejött a megfelelő szervezeti keret, de most már megállapodásokat kell kötni. Az ágazati megállapodások, kollektív szerződések, illetve azok kiterjesztése előnyös lehet a szakszervezeti szerveződés szempontjából is.

Kérdésekre válaszolva emlékeztette a küldötteket, hogy az Európai Unióban nem valósul meg a munkaerő szabad áramlása, több ország is korlátokat állít a külföldi munkavállalók elé. Követelni kell az egyenlő bért azok számára, akik kint munkát vállalnak. Egyes külföldi befektetőknek, akik áthágják a törvényeket, pedig azt kell mondani, hogy "húzzanak el innen".