Az újságíró jegyzete

A cégek társadalmi felelőssége

A Magyar Tudományos Akadémián egy szakmai konzultáción nagyvállalati vezetők, gazdasági kamarák képviselői és kormányzati emberek cseréltek véleményt arról, hogy milyen feltételek között növelhető a vállalkozások társadalmi felelőssége. Elsősorban a vállalaton belüli szociális párbeszéd jelentőségére, a munkavállalói jogok, az érdekképviseleti jogosítványok tiszteletben tartására, a béren kívüli juttatásokra, a biztonságos és egészséges munkavégzésre, az esélyegyenlőség fontosságára hívták fel az előadók a munkáltatók figyelmét. A kormányzat feladata pedig az - hangsúlyozták -, hogy őrködjön a jogszabályok betartása felett, állandóan tartsa szem előtt a vállalkozások terheinek csökkentését, és a támogatásoknál vegye figyelembe a piaci verseny szempontjait.

Az Európai Unió miniszteri tanácsa is napirendjére tűzi a kérdést. Az unió volt nagykövete kifejtette: a környezet, a társadalom iránt viselt vállalati felelősség része a fenntartható fejlődésnek. Ebben a folyamatban mindenkinek, a tervezőknek, a könyvelőknek, a munkásoknak és a fogyasztóknak is részt kell venni. Több hozzászóló a cégek társadalmi felelősségét összefüggésbe hozta a piaci verseny alakulásával, egyes ágazatok sajátos helyzetével. Felvetődött, hogy mintha "visszaerősödne" a fekete munka, és ez a körülmény rontja a nagyobb társadalmi felelősség vállalását, mert kisebbségbe szorul a tisztességes üzleti magatartás.

A tanácskozás alatt eszembe jutottak a gyulai húsüzem kollektív szerződésének felmondása körüli viszályok, és a szegedi paprikások hasonló megpróbáltatásai. (Valamivel később értesült a közvélemény a péti ügyről, ahol kirúgták az üzemi tanács több tagját.) A tudomány szentélyében elhangzott tanácsokat és intelmeket hallgatva csak arra lehetett gondolni, hogy a hazai munkaerőpiacon mintha többen nem vették volna észre, hogy robog velünk brüsszeli gyors.

Minimálbér és létminimum

A szociális partnerek megkezdték az egyeztetést a 2006. évi minimálbérről. A kormányzat kezdeményezte, nem előzmények nélkül, hogy a minimálbér valamilyen módon kötődjön a létminimumhoz. Sajnos a húsiparban aktualitással rendelkezik ez a hír, mivel sok munkavállaló minimálbérért kénytelen dolgozni ebben a szakmában.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács mindhárom oldalának közös érdeke - hangoztatta a kormány képviselője -, hogy a bérek, keresetek alakításában összhang legyen a reálkereset növekedése, a foglalkoztatás bővítése, valamint a termelékenység alakulása között és hosszabb távon is kiszámítható legyen a bérfelzárkózás folyamata. Azt javasolta, hogy a 2006. évi keresetnövelési mérték meghatározásánál a tárgyaló felek a nemzeti össztermék (GDP) 3,5-4 százalékos növekedésével, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékos bővülésével, és 2 százalékos inflációval számoljanak. Ilyen feltételek mellett, az adók kedvező változását is figyelembe véve, 3 százalékot meghaladó átlagos reálkereset emelkedésre tegyenek ajánlást. A kormány egyébként elfogadhatónak tartja, ha a tárgyalások során 63 ezer forint körül születik megállapodás a 2006. évi minimálbérről.

A szociális partnerek tárgyalási alapnak elfogadták, hogy a minimálbér kapcsolódjon a létminimumhoz. A minimálbér végzettség szerinti differenciálásában azonban csak a kormány és a munkavállalói oldal értett egyet. A munkáltatói érdekképviseletek szerint eleve nagy terhet jelent önmagában a minimálbér-emelés, a szakmunkás és diplomás bérminimum pedig elviselhetetlen terheket róna - főként a kis- és közepes - vállalkozásokra. Álláspontjuk valószínű stoppolja az egyességet ebben a kérdésben.

Tudni kell, hogy az országos érdekegyeztetés legfőbb területe a minimálbér megállapítása. De mivel az utóbbi években jelentős mértékben növekedett a minimálbéren foglalkoztatottak száma, a kormány gyakorlatilag a minimálbér megállapítása nélkül (ld. járuléko) nem tud költségvetést csinálni, ezért újra felerősödött a hajlam, hogy a minimálbért kisodorják a béralku keretei közül. Ha ez bekövetkezne, sokat veszítene súlyából az országos érdekegyeztetés, elhalkulna a szociális párbeszéd. A (minimál)bér elveszítené közgazdasági tartalmát és a szociálpolitika eszközévé válna. Ennek eshetősége gondolkodási folyamatot indított el a munkáltatói és a munkavállalói oldalon is. Stop!?

Start pályakezdőknek

Októbertől javultak a pályakezdő fiatalok esélyei. A START program bevezetésével a kormány minden eddiginél nagyobb járulékkedvezménnyel támogatja és ösztönzi az elhelyezkedésüket. Mivel a program a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzését hivatott elősegíteni, két évre szólóan a szó szoros értelmében vett pályakezdőket kívánja helyzetbe hozni, vagyis azokat, akik első alkalommal helyezkednek el, létesítenek munkaviszonyt, vagy a pályájukat ösztöndíjasként kezdik.

A lényeg: a munkáltatónak kevesebbe kerül, ha első munkahelyes pályakezdőt foglalkoztat. Meghatározott keresethatárig a foglalkoztatás első évében a bruttó kereset 15%-a, a második évben pedig 25%-a csak a befizetendő közteher. Ez a kedvezmény egy úgynevezett START- kártyával vehető igénybe, amelyet 2005. október elsejétől lehet kiváltani és felhasználni. Jó tudni azonban, hogy 2006. június végéig a START programmal párhuzamosan működik az idei év elejétől bevezetett pályakezdő kedvezmény-rendszer is.

A START-kártya az adóigazolvánnyal azonos méretű és formájú, azt kiegészítő okmány, amely a lakóhely szerint illetékes adóhatóságnál váltható ki - első alkalommal díjmentesen - egy erre a célra rendszeresített 0534/START jelű nyomtatvány kitöltésével. Letölthető az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu), de ingyenesen beszerezhető az APEH ügyfélszolgálatain is.

Jó lenne, ha a húsiparban helyet találnának pályakezdő fiatalok, habár tudjuk, hogy a húságazat inkább kibocsát munkaerőt, mint felvesz. A szakma jövője szempontjából azonban egyáltalán nem közömbös, hogy a korszerű tudással rendelkező fiatalok perspektívát lássanak ezen a területen. Vajon hány Start-kártyát váltanak ki a húsiparban talált állás elfoglalására?