Innen-onnan

Június elején Kapuvári József, a HDSZ elnöke levélben fordult Gráf Józsefhez, az agrártárca vezetőjéhez. A szakszervezet elnöke az új szakminiszter figyelmét felhívta a húságazatot sújtó válságra, amelyet a kormányzat sem nézhet tétlenül. Emlékeztette még a múlt év végén indult kezdeményezésre, amelynek a célja a húságazat szereplőinek az összefogása. Tekintettel a Pick Szeged Rt.-nél bejelentett csoportos létszámleépítésre és a Gyulai Húskombinátnál kialakult nehéz helyzetre, a HDSZ elnöke egyeztetést kért a minisztertől, hogy megfelelő intézkedésekkel csökkenteni lehessen a foglalkoztatási gondokat és közös fellépéssel megmenthetők legyenek a veszélybe került munkahelyek.

Kapuvári József a HDSZ elnöke és Bezdán János, a Gyulai Húskombinát szakszervezeti tanácsának elnöke a gyulai húsüzem tulajdonosaival találkoztak és kértek tájékoztatást a társaság helyzetéről. Lapzártakor a cég tulajdonosai közgyűlést hívtak össze, amely várhatóan a társaság üzleti tervéről is tárgyal. Tekintettel a gazdálkodásban kialakult nehéz helyzetre, a szakszervezeti tanács azt kérte a menedzsmenttől, hogy munkásgyűlésen tájékoztassák a dolgozókat az üzem helyzetéről és a tervezett lépésekről.

Német sajtójelentések szerint Alsó-Szászországban - Németország legnagyobb agrárvidékén - aggodalommal követik a húsipar helyzetének alakulását. Oldenburg környékén, a német húsfeldolgozó ipar egyik központjában a szakszervezet szerint 2001 óta, a szolgáltatóipari szabadsággal és munkaszerződésekkel való visszaélés következtében, a húsipar mintegy 26 ezer munkahelyet veszített. Mintegy 6000 hentest és mészárost tartanak számon munkanélküliként. A húsos érdekvédők emberkereskedelemről és rabszolgamunkáról beszélnek. Egy vágóhídnak ugyan nincs megengedve, hogy közvetlenül importáljon munkaerőt a kelet-európai országokból. Mégis kiadnak munkavállalói engedélyeket, ha a munkaügyi hivatalok bizonyíthatóan nem tudnak elegendő belföldi munkaerőt kiközvetíteni. Bajorországban például alig hajlandó valaki a munkaadók által kínált 4,60 Eurós órabérért a nehéz munkát elvégezni. Így aztán legális úton alkalmazzák a Cseh Köztársaságból átjáró határ menti munkavállalókat, akik havi 800 euróért dolgoznak naponta 11 órát, ami alig 4 eurós órabérnek felel meg.