A dolgozók fizetnek az elkövetett hibákért

A Picknél bővítést terveznek, ám egyelőre csak az elbocsátás biztos

Újból elbocsátási jegyzékre vár a Pick Szeged Rt. szakszervezete. Az elmúlt években szinte nem volt olyan időszak, hogy a vállalatcsoport - szegedi vagy az ország más részeiben élő és dolgozó - munkásainak műszak közben ne azon kelljen töprengenie: vajon egy hét múlva is szükség lesz-e még a munkájukra.

Csoportos leépítés

Golhovics Gábor

Tavaly négyszázötven ember elbocsátását jelentették be a Picknél, végül a vágóhíd bezárásával kétszáz dolgozó került utcára. Az Arago kiszállt a cégből, ám az új, immáron szakmai befektető is hamar előállt tervével: százhatvan embert küldene el a jelenleg ezerötszáz körülire tehető aktív létszámból. Kovács László vezérigazgató az elbocsátásokat kényszernek nevezi, mondván: olyannyira visszaszorult a Pick a piacon, s olyan mértékű veszteségeket halmozott fel, hogy nem bír annyi embert munkával ellátni, amennyi jelenleg a cégnél dolgozik.

Az elbocsátásokról szóló egyeztetések május végén indultak meg a szakszervezet és a menedzsment között. Amint az utóbbi időszakban sosem volt, az érdekképviseletnek most sincs nagy mozgástere: a tárgyalások azután kezdődtek meg, hogy a cégvezetés az illetékes munkaügyi központ felé már bejelentette a leépíteni tervezett létszámot.

- Az összes gazdasági és pénzügyi információ a másik oldalon van, így az elhangzó bejelentésekkel mi nem tudunk vitába szállni, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a szituációhoz - érzékelteti az érdekképviselet helyzetét Golhovics Gábor, a Pick szakszervezeti tanácsának elnöke. Azt mondja: mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy a lejelentett létszámkeretet ne használja ki teljes egészében a cég, s minél több ember a vállalatnál maradhasson. Lapunk felvetésére ugyanakkor elismeri: mindez legkevésbé a szakszervezeten múlik. - A jelenlegi termelési mennyiséghez képest túlfoglalkoztatás alakult ki. Vannak ugyan biztató jelek, mert az előző hónapokhoz képest a készítménygyártásban egy kicsit nőtt a termelés, ám ez még mindig jócskán elmarad még az előző évi bázistól is - fogalmaz Golhovics Gábor.

Növekszenek a terhek

- A menedzsment tájékoztatása szerint június második felére döntenek arról, hogy melyik részlegekről kiknek kell távozniuk. A mostani leépítés abban különbözik a tavalyitól, hogy akkor jól körülhatárolható munkaterületek szűntek meg, most viszont a fűnyíróelvet követve a termelés több területén várható létszámcsökkentés - mondja Golhovics, majd hozzáteszi: az elbocsátások valószínűleg elsősorban azokat fogják érinteni, akik nem régóta dolgoznak a cégnél, mert az ő elküldésük kevesebb terhet ró a vállalatra. Végzettséget tekintve a segédmunkások számíthatnak nagyobb eséllyel felmondólevélre. Az ok: szükség esetén a vállalat hamarabb tudja visszapótolni a munkaerőpiacról a szakképzettség nélkülieket.

Az érdekvédő rámutat: bár hivatalosan nem változott a norma, minden egyes ember elküldése azt jelenti, hogy a maradókra többletterheket rónak. - Az elbocsátásokkal egyre szigorúbb normákat állítanak a munkások elé, hiszen kevesebb embernek kell ugyanazt a feladatot elvégeznie, mint korábban, s mindez egy idő után óhatatlanul a minőség rovására is megy - mondja Golhovics Gábor, aki még két változásról beszámol. A műszakos munkavállalóknál a jövőben a menedzsment az átfedésekre való hivatkozással a 8 órás munkaidőt 7 és fél órára csökkentené, ezért módosítani akarják az egyéni munkaszerződéseket és a kollektív szerződést. A fizikai dolgozók (a Délhúséval megegyező), 4 százalékos bérfejlesztéséről a cégvezetés saját hatáskörben döntött, a szellemi dolgozók illetménye nem változik.

A Pick régi-új vezetése a közelmúltban egy városházi sajtótájékoztatón bejelentette: több tevékenységet összevonnak a Délhússal, s dolgoznak azon, hogy visszaszerezzék piacaikat, javítsanak a termékek minőségén, továbbá szándékukban áll újraindítani a vágóhidat, hogy ezzel is növelni lehessen a foglalkoztatást. A terveket a régió termelői bizakodva, ám távolságtartással fogadták. Többen elmondták: a cégvezetésnek bizonyítania kell, hogy a vállalat ismét partnerként kezeli a termelőket.

Golhovics Gábor arról számol be: a mostani leépítések nem jelentik azt, hogy a létszámbővítés terve lekerült volna napirendről, ám az év végénél hamarabb nemigen látnak reális esélyt a termelés újraindítására. - A korábbi tulajdonos hivatalosan nem felfüggesztette, hanem megszüntette a sertésvágást, így minden engedélyeztetési procedúrát újból végig kell járni, mintha egy teljesen új tevékenységről lenne szó - ecsetelte a gondokat a szakszervezeti vezető.

Bizonytalanság

A dolgozók körében kialakult hangulatot Golhovics Gábor letargikusnak jellemzi. - Mindig a tisztességgel dolgozó kisemberek szenvedik meg a tőkések és a szakpolitikusok felelőtlenségét, hogy hagyták elkótyavetyélni a hosszú évtizedek alatt felhalmozott értékeket. Az emberek belefásultak az állandósult bizonytalanságba. Egyelőre nem érzékelem, hogy forrongna a hangulat, ám ez nem jelenti azt, hogy nem érhetünk el arra a bizonyos robbanáspontra - fogalmaz a szakszervezeti vezető.

A cégvezetők ágazattól függetlenül rendszeresen apellálnak a dolgozók azon félelmére, hogy egy tiltakozó akcióval tovább rontanák saját helyzetüket. Erre a felvetésre Golhovics Gábor úgy reagál: a munkások bíznak abban, hogy a megszorítások csak átmenetiek lesznek. - A cégvezetés kötéltáncot jár. Ha ugyanis átlép egy ponton, a dolgozók minden mindegy alapon protestálni fognak. Mivel egy spontán megmozdulás nem vezethet eredményre, adott esetben a megmozdulásnak a szakszervezet az élére fog állni. Ugyanakkor nincs kétségem afelől, hogy egy ilyen szituációban többen elfelejtenék a korábbi tulajdonos baklövéseit, és az élelmiszeripart a pénzügyi vállalkozások kénye-kedvére odavető kormányok hibáit is. A vállalat bukásáért a dolgozók mellett kiálló érdekképviseletre próbálnák a felelősséget áthárítani.