Félidőben a kormány 100 lépés programjáról

Három kérdést tettünk fel három szakágazati szakszervezeti vezetőnek a Gyurcsány-kormány 100 lépés elnevezéssel meghírdetett programjáról. Tekintettel arra, hogy lapzártáig közel félszáz lépés meghirdetésére került sor, benne a tervezett munkaügyi intézkedések, tanulságosak lehetnek a kapott válaszok. Azt kérdeztük mindhárom elnök kollégától:

1. Hogyan ítéled meg a Gyurcsány-kormány száz lépés programját a versenyszféra munkavállalói és a szakszervezetek szemszögéből?
2. Mit vársz a száz lépés keretében meghirdetett munkaügyi intézkedésektől?
3. Milyen további kormányzati lépéseket tartanál fontosnak a munkavállalók helyzetének javítása érdekében?

Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke:

1. A 100 lépés programjából eddig nyilvánosságra került 46 intézkedés szakszervezeti szemszögből összességében pozitívan ítélhető meg. A nyilvánosságra került munkaerő-piaci, egészségügyi, szakképzési programban tervezett változtatások minden bizonnyal jó hatást gyakorolnak a gazdaságra. A munka világát érintő javaslatok azonban nem oldják meg az illegális munkavégzés visszaszorulását, ehhez lényegesen szigorúbb, hatékony munkaügyi ellenőrzés kellene és egyéb gazdasági intézkedések, például az adóterhek csökkentése. A program több pontjában megjelenik a szakszervezetek korábbi kezdeményezése, javaslata. Ezek közé tartozik a munkaerő-kölcsönzés szabályainak szigorítása is.

   Köztudott, hogy Magyarországon nagyon visszaszorult a kollektív szerződéses rendszer, viszonylag kevés a kollektív szerződéssel lefedett munkavállalók száma, nagyobb szerepet kellene játszaniuk a kollektív szerződéseknek a jövőben, hasonlóan a nyugat-európai modellhez és ehhez további intézkedések szükségesek.

   Nem szerepel sajnos a programban, hogy jogszabály ismerje el december 24-ét munkaszüneti napként és az sem, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része legyen. Elfelejtődött az a kormányzati ígéret is, hogy ez a ciklus a munkaidő csökkentés ciklusa lesz, vagyis több lépésben 38 órára csökken a törvényes munkaidő. A gazdaság több területén annak is örülnének a munkavállalók, ha "a 40 órás munkahét valóban 40 órás munkahét lenne".

2. A szakszervezetekhez eljutatott javaslatok: a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása, a prémiumévek programjának kiterjesztése a versenyszférára, az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás, a felnőttképzési és a foglalkoztatási törvény módosítása pozitívan értékelhető. A tervezett intézkedések szakszervezeti szempontból összességében támogatandók.

   Fontos lenne, ha az a koncepció is törvényes formát öltene, amely a munkaügyi kapcsolatok kritériumainak rendszeréről, az állami támogatások odaítéléséről és a közbeszerzések elbírálásáról szól. A törvénnyé vált koncepció jelentősen segíthetné a munkaügyi kapcsolatok tartalmasabbá válását, a kollektív szerződések helyzetét.

   Magyarországon sok törvény születik, de nagyon alacsony a végrehajtási fegyelem. Nyilván nem lehet minden jogszabály betartatásához egy ellenőrző kommandót összeállítani, de azért fontos lenne, hogy többek között a méltányos munka érdekében tervezett változtatások kormányoktól függetlenül több perióduson keresztül érvényesüljenek.

   Támogatandók a szakképzés megújítására tervezett intézkedések is, jó az a szándék, hogy a munkaerőpiac igényei határozzák meg a képzés területeit.

   Sajnos a programban arra nincsen javaslat, elképzelés, hogy a munkahelyek száma ne csökkenjen olyan gyors ütemben, mint ahogy ez manapság történik, illetve arra, hogy keletkezzenek megfelelő számban új munkahelyek, amelyek megélhetést kínálnak, mert hiába az összes intézkedés, ha nincs elég munkahely. A mai Magyarországon ez a legnagyobb probléma.

   Nem oldja meg a 100 lépés programja a bérek alacsony színvonalának kérdését, hiszen bármilyen intézkedés sokkal kisebb hatást fejt ki a mai sok esetben szégyenletesen csekély bérek mellett. A megélhetést olykor alig biztosító bérek, a magas adóterhek továbbra is az adóelkerülő magatartást, és az illegális munkavégzést ösztönzik. A nagy jövedelmi különbségek miatt több részre szakadt Magyarország a különbségek mérséklése nélkül nem lesz "..saját teljesítményéből megélő, s erre büszke polgárokból álló Magyarország."

3. Egy rövid vélemény keretei között nem lehet még az eddig nyilvánosságra került intézkedések részleges elemzésébe belekezdeni. Sok intézkedés egyértelműen pozitív szándékot tükröz és remélhetőleg kedvező hatást fejt ki, egyes esetekben azonban a részletek még nem ismeretesek. A szakszervezetek várják a 100 lépés program további intézkedéseit és várják a munkahelyek számának növelésére, az eddigi munkahelyek megtartására tervezett kormányzati lépéseket is.

Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke

1. A 100 lépés programjának eddig bejelentett intézkedéseit - ebből különösen a munka világára vonatkozókat - pozitívan ítéljük meg. Sok korábbi kezdeményezésünket látjuk viszont ezekben, így például a munkaügyi ellenőrzés erősítése, az állami támogatások odaítélésénél a rendezett munkaügyi kapcsolatok figyelembe vétele, a foglalkoztatás bővítése és a munkanélküliség csökkentése, a bérkifizetés garanciájának megteremtése, a fekete gazdaság visszaszorítása. Nagyon fontos törekvésnek tartjuk az igazságos közteherviselésre, a tehetősebbek nagyobb tehervállalására, a leszakadók és a rászorultak nagyobb szociális támogatására irányuló kezdeményezéseket, mivel további javaslatokkal szeretnénk hozzájárulni az intézkedések sikeréhez. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett kezdeményezéseket az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megvitatja.

2. Azt várjuk, hogy növekszik a foglalkoztatás szintje, csökken a munkavállalók kiszolgáltatottsága és a szakszervezetek szerepe erősödik. Reméljük csökken a fekete foglalkoztatás, a szürke és a fekete gazdaság mérete, ugyanakkor javul az alacsony jövedelmű családok helyzete, s nő a bérkifizetés garanciája.

3. Szeretnék néhány további kezdeményezésünkben eredményt elérni. Így például: a december 24 legyen fizetett munkaszüneti nap, a munkaközi szünet legyen a fizetett munkaidő része. Az SzJA területén pedig az átlagkereset ne csússzon bele a legmagasabb adósávba, összességében a jövedelmekhez igazodjon a közteherviselés mértéke. Végül: az Munka törvénykönyve módosítására is kerüljön sor, annak érdekében, hogy csökkenjen a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

Dr. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke:

1. A munkavállalók szempontjából kifejezetten kedvező, hogy a kormány aktivizálta magát. Az is bíztató, hogy az első lépések többsége a munka világával függ össze. Helyes az is, hogy a kormány egyeztet az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal a konkrét intézkedések megtétele előtt. Én úgy látom, hogy a munkahelyeken nőtt az emberek kiszolgáltatottsága, és az emberek ennek hangot is adnak. A lényeg persze az, hogy mi lesz az intézkedés sorozat végeredménye. Tőkepárti, liberális programmal ma már nem lehet célt elérni, sőt, csak az emberek bizalmát lehet véglegesen elveszíteni.

2. A szakszervezeteknek is fontos a munkahely-teremtés, a fekete gazdaság visszaszorítása, kiszürkítése vagy "kikékítése". Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a klasszikus munkahelyeket ne érintsék az intézkedések. Kevés lenne, ha csak periférikus, sokszor kedélyborzoló ügyekben un. nulla végösszegű játszmákat látnánk. Hozzá kell nyúlni a Munka törvénykönyvéhez, mégpedig a munkavállalók javára. Ragaszkodunk a 20 perchez (legyen a munkaidő része) a december 24-éhez (legyen munkaszünet) és egy teljes módosító csomaghoz. Kell az új munkaügyi ellenőrzés! Rendet kell tenni a munkahelyeken! Ha már nem csökkenhet a 40 órás heti munkaidő 38-ra, erre nem látok esélyt - legyen a 40 óra tényleg 40. Álljon ki a kormány és mondja meg, hogy a munkahelyeken nem fogad el semmilyen törvénysértést. Tessék betartani az Munka törvénykönyvét! A kettős munkaidő-nyilvántartás és a ki nem fizetett túlóra is fekete munka.

3. A legfontosabb talán a munkavállalók felvilágosítása. Az emberek tájékozatlanok a munkajogban, a munkaügyi és társadalombiztosítási szabályokban. Egy átfogó szakmai felvilágosító munkát kell beindítani - különösen a fiatalok körében, és itt támaszkodni kell a szakszervezetekre. Ma még az emberek szinte mindent aláírnak, amit a munkáltatók eléjük tesznek. Erősíteni kell a szakszervezetek jogsegély szolgálatait. A munkavállalói jogok biztosa egyedül semmire nem megy - csak dísz -, a szakszervezeti jogsegélyszolgálatokra támaszkodva azonban komoly eredményt hozhat.

   A szakképzés területéről a szakszervezetek - az ígéretek ellenére teljesen kiszorultak, ami nem fogadható el. Új szemléletű és gyakorlatias szakképzés kell, legyen érték a szakképesítés. Nem jó, ha csak a munkáltatók és a képzési "biznisz" alakítja ezt. Végül pedig vissza kell szerezni a kollektív szerződések rangját. Ebben a kormánynak is sok teendője van.

Városligeti disputa Csizmár Gáborral

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter május elsején a Városligetben (hazai) kolbász és sör mellett cserélt véleményt a száz lépés programról Kapuvári Józseffel, a HDSZ elnökével