Megegyezéssel zárult a konfliktus Gyulán

Hosszú tárgyalássorozat után, kölcsönös kompromisszumok árán, új kollektív szerződésben állapodtak meg a munkáltató és a szakszervezet képviselői a Gyulai Húskombinátban. A szakszervezet értékelése szerint a megállapodás révén nem sérülnek a munkavállalók jogai.

Példátlan eset

A Gyulai Húskombinát Rt. 1998. október elsejével életbe lépet kollektív szerződését pontosan hat év múlva, 2004. október elsejével mondta fel a Békés megyében nagyvállalatnak számító társaság menedzsmentje. A dátumok egybeesése a furcsa véletlen számlájára írható. Más furcsaság azonban volt ebben az ügyben: maga a felmondás. Ezt a lépést egyoldalúan tette meg a menedzsment, ami példátlan a magyar húsipar legújabb kori történetében. Így nem csoda, hogy a helyi szakszervezeti vezetők attól tartottak, a lépés mögött nagyarányú dolgozói elbocsátási szándék, vagy az eddigi jogok alapos megcsorbítása állhat, hiszen ők készen álltak a párbeszédre. Úgy gondolták, a régi kollektív szerződésen lehetett volna javítani az új jogszabályi környezetnek megfelelően, ugyanis a menedzsment erre hivatkozva mondta fel a megállapodást.

A menedzsment lépése tiltakozási hullámot váltott ki a Húsipari Dolgozók Szakszervezete alapszervezeteinél szerte az országban. Amikor tavaly novemberben Gyulán ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a HDSZ, valamennyi alapszervezet képviseltette magát a gyárkapu előtti demonstráción, együtt a gyulai dolgozókkal fejezték ki, készek megvédeni a munkavállalók érdekeit. Gyászszalaggal kötötték át a kollektív szerződést, a fejfára ráírták, élt hat évet. Akkor még nem lehetett tudni, hogy az akkori kollektív szerződésben foglalt jogokat kénytelenek lesznek-e eltemetni, egyáltalán mit hoz a jövő.

Közeledő álláspontok

Hosszú tárgyalássorozat kezdődött meg a HDSZ gyulai szervezete és az rt. menedzsmentje között. Bezdán János, a szakszervezeti tanács elnöke elmondta, hogy az álláspontok kezdetben igen messze voltak egymástól. Végül azután mindenben megegyeztek, kivéve a jóléti ingatlanok kérdését, amiről a munkáltató szeretett volna külön megállapodni. A szakszervezet megfelelő ajánlat esetén ezt elfogadta volna, máskülönben továbbra is a kollektív szerződésben kívánta látni, hiszen sok ezer órát dolgoztak annak idején ezeken a létesítményeken a munkások. A menedzsment szándékában áll eladni a sportpályát, hogy így enyhítsen a likviditási gondokon. Az új kollektív szerződésnek március 31-ig kellett volna megszületnie, de az ingatlankérdés miatt ez zátonyra futott. Bezdán János szerint többször ott voltak a megállapodás aláírásának közelében, de mégsem történt meg. A HDSZ országos választmánya április 8-ában jelölte meg a megállapodás megkötésének határidejét. Az időpontig szóbeli megegyezés született. Lapzártakor április 11-én tervezték az új kollektív szerződés aláírását. (Aláírták - szerk. megj.)

Bezdán János értékelése szerint összességében az aláírásra váró kollektív szerződés nem jelent visszalépést az előzőhöz képest, a dolgozói érdekek nem sérültek. Például a végkielégítés, a felmondási idő, a munkaidő, a pihenőidő, a munka díjazása, a különböző pótlékok kérdésében sikerült megtartani a tárgyalásokon a korábban már elért vívmányokat.

A jóléti ingatlanok tekintetében a szakszervezet tudomásul vette, hogy az amúgyis kezelésében lévő szanazugi üdülő szerepel az új kollektív szerződésben, a sportlétesítmény és a Klapka utcai oktatási központ viszont nem. Szakszervezeti pozícióvesztés nem történt ezzel, az érdekvédelem nem mondott le törvény által biztosított jogairól - jelentette ki Bezdán János.

Vállalható egyezség

Megegyezés szerint a kollektív szerződés folytonossága megmarad. A gyulai kollektív szerződés az országban a jók közé tartozik, szégyenkezni valójuk nincs - értékelte Bezdán János, aki a HDSZ elnökségének tagjaként ismeri a húsipari kollektív szerződéseket. A tárgyalófelek kölcsönös kompromisszumok mellett vállalható kollektív szerződést fogadtak el, így utólag sem érthető az egyoldalú felmondás. A gyulai érdekvédők azóta is csak találgatnak, hogy mi is lehetett a cél akkor. A tárgyalássorozat megmutatta, elkerülhették volna a nyílt konfliktust, békés úton megegyezhettek volna egymással. Talán a szakszervezet erejét akarták leminősíteni, vélik egyesek.

Az új gyulai kollektív szerződésben a végkielégítés igen fontos rész. Például, ha valaki legalább 25 éve dolgozik a cégnél, a Munka Törvénykönyvben lévő hat hónappal szemben tíz hónapi fizetségnek megfelelő végkielégítést kap. Aki 20 éve dolgozik náluk 8 hónap, 15 év esetén hat havi fizetségnek megfelelő végkielégítés jár. A felmondási időnél is sikerült megtartani a régi mértékeket. Minél régebben dolgozik valaki a cégnél, és mégis el akarják bocsátani, annál drágábbá teszi a szakszervezet ezt. A 20-30-40 évi munkaviszony után a korábbi kollektív szerződéshez képest a törzsgárda-jutalom többszörös lett. Például 40 évi munka után nettó 80 ezer forintot fizetnek a törzsgárda-tagnak. A túlmunkánál is a régi szabályok érvényesek. Minden nyolc órán felül végzett munka túlórának minősül, kifizetik. Másik megoldás az egyenlőtlen munkaidő, amit négyhavi átlagban számolnak. A munkaidő nem lehet több napi 12 óránál, de 4 óránál kevesebb sem. Például aki egy hónapig napi 12 órán át dolgozik, a következő hónapban 4 órában foglalkoztatják. Ez esetben nem fizetik ki a túlórát. A 12 órás hónapban ennek megfelelő keresetet kap, a 4 órásnál azt a munkát számolják el. Túlórát csak írásban lehet elrendelni.

Folyamatosság

Martos Géza, a Gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatója megerősítette, a szakszervezettel minden vitás kérdésben megállapodtak, a szerződés aláírásra alkalmas. A megállapodás formába öntése után még egyszer áttekintik a felek jogi képviselői, nincs-e az aláírásra váró kollektív szerződésben valamilyen hiba. Ezután írják alá a végleges változatot, amint elkészül a dokumentum. Megállapodtak abban is, hogy azért, mert a megállapodást csak április 11-én, 12-én, vagy 13-án írják alá, a kollektív szerződés hatályát folyamatosnak tekintik, azaz az új dokumentum április elsejétől létezik.

A vezérigazgató elmondta, hogy kicsit időutazásban érezte magát a demonstráció láttán, a munkaharc emlegetésekor. Számára furcsa médiahadjárat kezdődött, de mindig úgy érezte, hogy a munkáltatói és a munkavállalói kapcsolatra alkalmatlan kollektív szerződésük van. Sokszor be is bizonyosodott, hogy csak értelmezések, és le nem írtak alapján működött ez a kollektív szerződés. Nagyon megérte ezt a kollektív szerződést felmondani és mindkét felet rászorítani, hogy a megállapodást tegyék rendbe, öntsék megfelelő, törvényes formába. Egészséges viták után elkészült a kollektív szerződés.

A sportpálya sorsáról kérdésünkre Martos Géza azt válaszolta: a kollektív szerződésbe bekerült a jóléti ingatlanok hasznosításánál az együttdöntési jog. Abban állapodtak meg, hogy a szakszervezetnek a szanazugi üdülőnél van együttdöntési joga.