Tulajdonosváltás után

A húsipar piacvezető cége a Délhús Rt.

Megtörtént a Délhús Rt. és a többségi tulajdonos Meat Invest Kft. összevonása, az egyesülést már bejegyezték, lezárult a tulajdonosváltási folyamat, a Délhús Rt.-ben 99,2 százalékos tulajdonrészt szerzett Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Kovács László, a Délhús Rt. elnök-vezérigazgatója szerint az évről évre fejlődő társaság mára a húsipar piacvezető cége lett, a tulajdonosváltás pedig még stabilabbá tette.

Intenzív piackeresés

A pécsi Möbiusz és a bajai Bácshús Rt. 1995-ben történt összeolvadását követően jött létre a Délhús Rt., amely 2005. márciusában ünnepli alapításának 10. évfordulóját. A cég három termelési központtal - Pécs, Alsómocsolád, Baja -, valamint egy budapesti kereskedelmi kirendeltséggel rendelkezik. A hazai húspiacon 14 százalékos részesedéssel rendelkező Délhús Rt. nettó árbevétele 2002-ben 20 milliárd volt, 2003-ban már 25 milliárdra emelkedett, az elmúlt évben 28,5 milliárdos árbevételt ért el a cég, ebből az export 6 milliárdot tett ki. Ebben az esztendőben az exportot 140- 150 százalékkal - 9,5-10 milliárdra -, a belföldi piacon való részesedésüket pedig 15-18 százalékra kívánják növelni, ezekre alapozva 35 milliárdos árbevétellel számolnak. Továbbra is a legfontosabbnak a belföldi piacot tekintik, számolva azzal a ténnyel is, hogy a sertés és más húskészítmények piacán csökkenés tapasztalható.

- Az export növelése érdekében intenzív piackeresésbe fogunk, elsősorban az uniós és a most csatlakozott országokban - kezdte beszélgetésünket Kovács László. - Jelenleg is jelentős a kivitelünk Ausztriába, Németországba és Olaszországba, emellett tovább szeretnénk erősíteni és bővíteni a szomszédos országokba - Horvátország, Szlovénia, Szerbia - menő, valamint a keleti és távol-keleti exportunkat, a múlt év végén elkezdtünk szállítani az orosz piacra is.

Az uniós csatlakozást követően a magyar húsipari cégeknek nyújtott támogatások megszűntek, az energia- és a felvásárlási árak emelkedtek, ami jelentős költségnövekedést okozott. E mellett gondot jelentett az is, hogy nem volt elegendő alapanyag, ennek hatására az élősertés felvásárlási ára átlagosan 13-14 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. Míg 2004. januárjában az „E” minőségű sertésért 220-230 forintot fizettek kilogrammonként, addig ez a második félév közepére már elérte a 300 forintot. Jelenleg a legmagasabb minőségű élősertés átvételi ára 285 forint.

Elmaradt támogatás

- Az alapanyag árának növekedését nem lehetett a kereskedelem felé érvényesíteni, ennek hatására jelentős veszteség érte a feldolgozókat, közöttük a Délhúst is - folytatta az elnök-vezérigazgató. - Ezt a veszteséget megpróbáltuk kompenzálni. A helyzetünket nehezítette az is, hogy a szaktárca nem élt az unió által nyújtott közvetett - állategészségügyi, melléktermék-megsemmisítés, állatjóléti - támogatás lehetőségével. Az ágazat legjobb esetben is „0” szaldóval zárja az elmúlt évet. Az érdekképviseletekkel összefogva mindent elkövettünk, hogy változtassunk ezen a helyzeten, de az erkölcsi sikereken túl kézzel fogható eredményt nem sikerült elérnünk ezeken a tárgyalásokon. Problémát jelent e mellett az is, hogy a feldolgozó-iparra jellemző túltermelés mellett, a kereskedelemben is túlkínálat van. A belső piacon folyó harc visszahat a termelésre, ami nagymértékben csökkenti a feldolgozók eredményeit.

A Délhús Rt. 2003-ban stratégiai növekedési pályára lépett, a meglévő kapacitások maximális kihasználását, európai mércével is dinamikus fejlesztését tűzték ki célul, valamint a gazdaságos, költséghatékony termelés során előállított kiváló minőségű áru, lehető legmagasabb áron történő értékesítését.

- Egyet tudomásul kell venni, az elkövetkező években, az uniós csatlakozás hatására minden eddigit felülmúló verseny lesz a piacon - állítja Kovács László. - Elsősorban a nagyon olcsó és nagyon drága külföldi termékek lesznek a hazai húsipari cégek versenytársai. A kiélezett versenyhelyzet hatására várhatóan több közülük csődbe is mehet. A Délhús Rt. éppen ezért a jövőben a magasabb minőségű termékek gyártására, kifejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Itt is jelentős piaci harcra kell számítani, elsősorban a minőség és az ár összhangjának megteremtésében. E mellett az unióban egyre jobban előtérbe kerül a minőségbiztosítási rendszer, a HACCP, mind több helyen követelik meg, hogy a termék eredete visszavezethető legyen.

Korszerű tecnológiával

A magas minőség előállításának alapjait a műszaki feltételek javításával, korszerű technológiák bevezetésével teremtette meg a pécsi székhelyű húsipari cég. Egyebek mellett friss hús centrumot alakított ki a baranyai megyeszékhelyen, Alsómocsoládon pedig a szárazáru üzem kapacitását növelte. Ez utóbbi fejlesztését a cég forgalmának dinamikus növekedése tette szükségessé. Az üzem bővítése 2004. júliusában kezdődött, a próbagyártás tavaly októberben indult, ma már teljes kapacitással folyik itt a termelés.

A meglévő gyár melletti 5000 négyzetméteres területen épült fel három és fél hónap alatt a három szintes, 3300 négyzetméter alapterületű csomagoló és utóérlelő. A földszinten kapott helyet a készáru raktár, a szeletelő-csomagoló vonal, itt történik a címkézés és a vákuumcsomagolás. Az első és második szinten nyolc érlelő kamrát alakítottak ki. Az új épület összekötő folyosóval kapcsolódik a régi üzemhez. Az egy milliárdos beruházásnak köszönhetően újabb munkahelyek jöttek létre, több mint húsz embert vettek fel.

- Az elmúlt másfél évben összesen három milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztéseket a cég, az 1990-es évek végétől - ezzel együtt - 9 milliárdot fordított ilyen célokra - emeli ki az elnök- vezérigazgató. - Jelenleg Baján 35.000 tonna késztermék előállítására van lehetőség, Alsómocsoládon az új üzemrész elkészültével megduplázódott a termelés, jelenleg itt 8-9000 tonna szárazáru előállítására van mód, ezzel jóval átléptük a 40.000 tonnás határt.

A cég tovább folytatja a már megkezdett fejlesztéseket. Ebben az esztendőben Pécsett tovább növelik a csomagolt húsok előállításához a csontozási kapacitást, valamint 2000 tonnás hűtőház építését tervezik, amellyel megszűnhet a bértároltatás, s jelentős költségmegtakarítást érhető el. Baján elsősorban modern technológiák üzembeállítását és az energiakapacitás bővítését tűzték ki célul.

Több munkahely

- Az elmúlt évben 2003-hoz képest 10 százalékkal több, 372.000 sertést vágtunk - mondja Kovács László. - Idén tovább szeretnénk növelni ezt, több mint 400.000 sertés vágását tervezzük, a termelőkkel megkötött szerződések alapján. Hetente 8000 sertést vágunk le, ez annak is köszönhető, hogy stabil termelői és szállítói háttérrel rendelkezünk. A nagy súlyú sertések felvásárlásának és vágásának feltételeit is megteremtettük, a szárazáru üzem minőségjavító alapanyag ellátása oldódott meg ezzel.

Az elmúlt másfél évben a vállalat dolgozóinak száma 950-ről 1380-ra emelkedett. A harminc százalékos növekedés részeként a gyáron belül a munkaügyi központtal közösen folyamatosan szerveznek átképző és képző tanfolyamokat. Az elmúlt esztendőben csaknem hatvan munkanélküli szerzett ennek keretében szakképesítést és ebben az évben is indult már egy csoport.

- Alapvető szándéka a cég vezetésének, hogy a hangsúlyt a minőségi, magasan képzett szakmunkások alkalmazására helyezze, s a béreket is ehhez igazítsa - fejezi be beszélgetésünket Kovács László. - Azonban a versenyképesség érdekében a költségekre nagyon oda kell figyelni. A Délhús elmúlt évi eredményének egyik záloga a költségek ésszerűsítése, radikális csökkentése volt. A dolgozók stabil folyamatos foglalkoztatása csak akkor lesz hosszú távon biztosítható, ha jól gazdálkodunk a bérköltségekkel, ezek szabadon engedése, átlagosnál nagyobb mértékű növelése a cég versenyképességét veszélyeztetheti az amúgy is kiélezett piacon. A vállalat vezetése és menedzsmentje éppen ezért, olyan szintű béremelést tart elfogadhatónak, amelyik nem veszélyezteti a piacon maradás biztonságát. Várhatóan átlag feletti bérfejlesztésre ebben az esztendőben nem kerülhet sor, de a már meglévő kedvezmények továbbra is megmaradhatnak, a bérek értékállósága mellett.