Szociális időzített bomba

Az Élelmiszer-, Mezőgazdasági- és Vendéglátó-pari Európai Szakszervezeti Föderáció (EFFAT) élelmiszeripari szektora 2003. december 8-9.-én Budapesten konferenciát tartott az EU bővítésével összefüggő szakmai és érdekvédelmi kérdésekről. Mint ismeretes, Kapuvári József elnök személyében a HDSZ közvetlenül képviselteti magát a Szakszervezeti Föderációban, amely 2,6 millió tagot számlál Európában, 120 tagszervezete 35 országban működik. Az EFFAT három ágazatban képviseli a dolgozók érdekeit a legfelső szinteken az európai intézményekkel-, az európai munkaadó szervezetekkel-, és a multinacionális társaságok csúcs-menedzsmentjével szemben.

A budapesti tanácskozáson, amely illeszkedett a brüsszeli székhelyű szervezet munkarendjébe, bár a helyszínválasztás nem lehetett véletlen, közös nyilatkozatot fogadtak el az EU keleti bővítésével összefüggő élelmiszeripari és érdekvédelmi kérdésekről. Noha a Szakszervezeti Föderáció alapvetően támogatja az újabb országok csatlakozását, határozottan állítja, hogy az utolsó órában vagyunk - Európának koncentráltan kell megoldania a keleti bővítés szociális időzített bombaként ható problémáját. Mind az Európai Unió, mind a tagállamok számára most először adódik lehetőség arra, hogy a békét és szabadságot, a szociális igazságosságot és szolidaritást, a jólétet és az érdekképviseletet a munkavállalók számára tartósan meggyökereztessék az európai kontinensen. Ugyanakkor az EFFAT kifejezi aggodalmát az élelmiszeripar megoldatlan problémái miatt: a bővítés nehézségeit és veszélyeit nem lehet a szőnyeg alá söpörni, épp ellenkezőleg, azokat néven kell nevezni és mindent meg kell tenni azért, hogy a bővítési folyamat ne vezessen szociális katasztrófához.

Habár az elmúlt tíz évben a leendő tagállamok jelentős lépéseket tettek politikai, gazdasági és társadalmi rendszerük EU-csatlakozásra való felkészítése terén, az acquis communautaire-t, az EU jogrendszerét ugyan messzemenően átültették a nemzeti jogrendszerbe, a megvalósítás még igen messze van az üzemi szintű valóságtól, az élelmiszer-ipari munkahelyek világától. Az EFFAT értékelése szerint a csatlakozást követően újabb drámai szerkezetátalakításokra kerül sor az élelmiszeripari üzemekben, több százezer munkahely kerül veszélybe. Munkahelyek megszűnnek a régi Európában, mert a vállalatok az alacsonyabb termelési költségek és szociális normák indokával áthelyezik a termelést. Munkahelyek az új tagállamokban is megszűnnek, mert a verseny egyre növekvő nyomása éppen az országszerte munkahelyet biztosító kis- és középméretű vállalatokat viszi pénzügyi csődbe. A legtöbb kormány nem rendelkezik kellő stratégiával, amivel csillapítani lehetne a szerkezetváltás politikai és szociális következményeit. A következményeket elsősorban a foglalkoztatottaknak kell viselni.

A csatlakozó országokban a vidék hiányos foglalkoztatáspolitikai fejlődése a vidéki lakosság további elszegényesedéséhez vezet. Fennáll a veszélye, hogy az élelmiszergyártó ágazatok munka- és jognélküli foglalkoztatottjai hátrányokat szenvednek, a migráció és a szezonális vándormunka révén elnyomorodnak. A szociális párbeszéd fejlettsége szinte egyetlen csatlakozó országban sem kielégítő. Hiányoznak a munkáltatói szövetségek és a megbízható tárgyalási struktúrák. És ennek következtében hiányoznak az ágazati kollektív szerződések is.

Az EFFAT úgy ítéli meg, hogy a kollektív szerződéses rendszer kiépítése sok helyen csak félig vagy éppen alibiként történik azért, hogy a szociális normáknak látszólag eleget tegyenek. Még mindig sok vállalat gondolja, hogy lemondhatnak a rendezett munkaügyi kapcsolatokról és kollektív szerződéses szabályozásról. Ez a hozzáállás végzetes kihatású lehet, mert egy olyan időben veszélyezteti az üzemi és a szociális munkabékét, amikor csak együtt és nem egymás ellenében lehet a felmerülő problémákat megoldani. Előfordulhat, hogy a csatlakozást követően nem lesznek további erőfeszítések az ágazati szociális párbeszéd továbbfejlesztésére.

Az oly vágyott és sürgetett bővítés itt áll előttünk - olvasható a közleményben -, de már nem elegendő az, ami eddig javarészt elszigetelten és koordinálatlanul történt. Európának azonnal van szüksége a keleti bővítés szociális időzített bombájának hatástalanítását szolgáló, koncentrált megközelítésre. Az EFFAT ezért felszólítja az európai intézményeket, hogy azonnal és halogatás nélkül hozzanak intézkedéseket: meg kell őrizni, és fejleszteni kell a biztonságos és egészséges munkahelyeket, meg kell őrizni a munkavállalók és a szakszervezetek jogait, és a bővített Európában mindenütt érvényt kell szerezni az európai szociális standardoknak.

A szociális Európa nem lehet puszta utópia. Európa minden munkavállalója elvárja, hogy az Európai Unió ne új problémákat idézzen elő, hanem hogy járuljon hozzá a meglévők megoldásához - hangoztatta az EFFAT élelmiszer-ipari szektora Budapesten.