Érdekharcok a húspiacon

Több, a tavasz közeledtével váratlanul összehívott sajtótájékoztató jelezte, hogy valami nincs rendben a húspiacon. Azt nem mondhatjuk drámai fordulattal, hogy valami bűzlik Dániában, mert ott rendezett, kiszámítható a piac, bár kétségtelen tény, hogy a dán sertés felvásárlási ára - még ha közvetetten is, de - a hazai árakra is hatással van. Szóval a közelmúlt eseményei azt sugallták, hogy igencsak törékeny a sertéspiac, és erőteljes támogatások nélkül bizony gyorsan összeomlik. A szakmai szervezetek körében olyan vélemény alakult ki, hogy ha nincs megfelelő nagyságrendű exporttámogatás, akkor összeomlik a piac.

Lássuk a történteket. Március elején a szaktárca vezetői tájékoztatták a sajtót árról, hogy a minisztérium támogatja a Vágóállat- és Hús Terméktanács azon döntését, amellyel kilónként 265 forintos felvásárlási árat írt elő (ez 50-60 forinttal magasabb az EU árakénál). Ezzel magára maradt a döntést ellenző Pick Csoport, amely szerint e lépés a feldolgozókat hozta ismét nehéz helyzetbe. A sajtótájékoztatót követően megjelent egy sajtóközleményt, amelyben a Pick Csoport fő tulajdonosa, az Arago Rt. bejelentette, hogy áttekintette és mérlegelte a húsipari ágazat rendkívül összetett helyzetét, és az iparág, valamint a fogyasztók érdekében arra az álláspontra jutott, hogy támogatja az agrártárca piackiegyensúlyozó törekvéseit. A cégcsoport bízik abban, hogy ez az álláspont hozzájárul a piac nyugalmának megőrzéséhez, a fogyasztók érdekeit is szolgálja, egyben a húsipari ágazat középtávú egyensúlyát is biztosítja - szólt az üzenet. A közlemény megszületését minden bizonnyal befolyásolta, hogy Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár határozottan kijelentette: a tárca nem engedi felborulni a sertéspiacot, a nyugalom és a kiszámíthatóság megvédése érdekében minden törvényes eszközt felhasználnak. Aki ugyanis fel akarja borítani a piacot, mérhetetlen kárt okoz egyrészt a termelőknek, mert letöri az árakat, másrészt a fogyasztóknak, mert a felvásárlási árak letörésével hiány keletkezne, ami viszont a fogyasztói árakat növelné meg jelentősen, vélekedett az államtitkár.

Az idén 11-12 milliárd forint támogatást ad a sertéságazatnak az FVM, szemben a tavalyi 9 milliárddal. Ám úgy tűnik, ez is kevés, mivel csak nem akar emelkedni a világpiacon a sertésár. A kedvező változásról ugyan a szaktárca vezetői is meg vannak győződve, amerikai és dán forrásokon alapuló információikra hivatkozva, ám a fellendülés csak az év második felében várható. Felbomlott a sertéstartók és - feldolgozók egysége, amit igen nehéz helyreállítani, mivel április végéig elfogy a támogatásra szánt pénz, és mintegy 300 ezer sertéssel lesz több az ólakban, mint amennyit jövedelemmel fel lehetne dolgozni. Nem véletlen, hogy a március közepén tartott újabb sajtótájékoztatón a VHT vezetői ismét állami beavatkozást sürgettek. Állásfoglalásuk szerint az államnak azonnal növelnie kell az élősertés-export támogatását, fenn kell tartania a jelenlegi támogatási rendszert és a felesleg egy részéből készletet kell fölhalmoznia. (A sertésexport támogatásáról azóta megjelent közleményt lásd a 3. oldalon - szerk. megj.)

Tény, hogy a csatlakozás után még jelentős strukturális átrendeződés várható a hazai sertéságazatban, hiszen az már most látható, hogy az európai árakhoz képest jelenleg igen magas hazai felvásárlási árak nem lesznek tarthatóak. Csakis a versenyképes termelő képes a piacon megmaradni, ám ehhez a kis- és közepes termelőknek még igen sokat kell fejleszteniük. S ez megint csak pénzkérdés.