Végrehajtották a béremelést Debrecenben

Biztatónak ígérkezik a 2003. év

Szarka Imre (jobbra) elégedett a bérmegállapodással

A Debreceni Hús Rt-nél 10 százalékos béremelést kért a szakszervezet. Ehhez képest 7,5 százalékban sikerült megállapodni, amit január 1-től visszamenőleg megkaptak a dolgozók. A szakszervezeti tanács elnöke, Szarka Imre úgy véli: ahhoz képest, hogy egyes húsipari cégeknél még bértárgyalást sem folytattak, az itteni szakszervezet sikerként könyvelheti el a bérmegállapodást. Az is igaz viszont - tette hozzá az elnök -, hogy Debrecenben a bérszínvonal a húsipari ágazaton belül jóval alacsonyabb, mint több más vállalatnál, ahol egy szakmunkás 100-120 ezer forintot keres havonta, míg a Debreceni Hús Rt-nél 2002-ben 84 700 forint volt szakmunkások bruttó átlagbére. Az alacsonyabb bérszínvonal az adminisztratív területekre is jellemző.

Differenciált emelés

Mivel differenciált volt az idei béremelés, a 7,5 százalék vállalati átlagnak tekinthető, az alsó határ négy százalék volt. Seprényi Lajosné főbizalmit és Szűcs Sándorné bizalmit arról kérdeztük, hogy elégedettek-e, vagy inkább csalódottak a dolgozók?

- Attól függ, honnan nézzük - jegyezte meg Szűcs Sándorné. - Egyes területeken meg vannak elégedve, mivel a szakmunkások általában megkapták az átlagot, a betanított munkások viszont kevésbé. A régi dolgozók nem nagyon tudnak belenyugodni a különbségtételbe. Helyes, hogy az iskolai végzettséget sokra nézik, de egy olyan betanított munkás, akinek már a kisujjában van a munkakör, el tudja végezni ugyanazt, amit egy szakmunkás. Sok dolgozó vélekedik úgy, hogy ehhez képest az előbbiek el vannak nyomva.

- Szerintem nincs elnyomva senki, bár kétségtelen, hogy azokon a területeken, ahol több eredményt tudtak produkálni, a differenciálás mértéke nagyobb volt - szólt közbe Szarka Imre. - Azzal azonban én is egyetértek, hogy a régi dolgozók, ahogyan mondani szokás, már bizonyítottak.

- Én az adminisztratív területen vagyok főbizalmi, ahol a dolgozók a cégnél eltöltött időhöz és szaktudásukhoz képest nem nagyon vannak megfizetve - vélekedett Seprényi Lajosné. A város más cégeivel, vagy a köztisztviselőkkel összehasonlítva nálunk sokan szégyellik kimondani, hogy mennyi a fizetésük. Az idei, átlagosan 7,5 százalékos béremelés szépen hangzik és természetesen örülünk is neki, de még így is nagyon alacsonyak a bérek. A mi területünkön (bér-és munkaügyi csoport) 84 738 forint az átlagbér. Ebben benne vannak a magasabb bérek is, kivéve a felső vezetőkét. Így - mivel a középvezetők magasabb keresete az átlagot "megdobja" -, nyilvánvaló, hogy vannak ennél sokkal alacsonyabb bérek is, tehát még lennének és vannak is elvárások.

Változó szervezettség

Seprényiné elmondta azt is: a cégnél vannak olyan egységek, ahol nem kérdezik meg a szakszervezeti bizalmiak véleményét, ami különösen fájó pont a bértárgyalások esetében.Vannak területek, ahol jó az együttműködés, a szakszervezet élhet véleményezési jogával, de ez nem mindenhol működik így.

A vállalati eredmény alapján vannak a cégnél év végi juttatások, a 13. havi fizetés azonban egyelőre csak álom. Szarka Imre szerint a termelői szférában erre egyelőre nincs sok esély, noha a közalkalmazottaknál természetes, hogy megkapják ezt a juttatást. Amint Seprényinétől megtudtuk, a főbizalmi csoport területén 60 százalékos a szakszervezet szervezettsége. Mivel az alkalmazottak többsége régi dolgozó, új belépőkkel kevésbé lehet számolni. Kisebb-nagyobb sérelmek miatt - bár elvétve - inkább az fordul elő, hogy egy-egy tag kilép a szakszervezetből.

- Vállalati szinten 50-54 százalékos a szervezettség, az arány a fluktuáció miatt változik - mondta el Szarka Imre. - A termelői egységekben sűrűn jönnek-mennek, van, aki belép, de csak rövid időt tölt el a cégnél. - A Debreceni Hús Rt-nél szeretnénk elérni a 60 százalékos szervezettséget, ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ebben a tekintetben országosan is gyengén áll a húsipari ágazat. Mivel sok volt a leépítés a cégeknél, ez a szakszervezeti szervezettséget levitte, jelentősen csökkent a taglétszám. A tagtoborzás ma nem könnyű. A tagság önkéntes, és a belépés attól is függ, hogy mivel tudjuk ezt vonzóvá tenni. Nekünk van egy baleseti szerződésünk a Szignál Biztosítóval, ami a szakszervezeti tagokra érvényes. Mivel balesetek sajnos előfordulhatnak, a dolgozók értékelik ezt a lehetőséget, mint ahogyan azt is, hogy elég sok kirándulást, közösségi rendezvényt szervezünk, és ebben a cégvezetés is partner. Nem sok olyan vállalatot tudok, amelyik ennyi rendezvényt bonyolítana le, kellemes kikapcsolódást biztosítva a dolgozóknak.

Fejleszt a cég

Más húsipari vállalatokkal szemben Debrecenben leépítéstől nem kell tartani, sőt, inkább létszámbővítés lesz. Most zajlik ugyanis egy vágócsarnoki beruházás, ehhez kötődve pedig a csontozó üzemet, a csomagolót is fejlesztik, korszerűsítik - tudtuk meg a szakszervezeti tanács elnökétől. A tavalyi évet a cég nyereséggel zárta, a szakmai perspektívákat illetően azonban nem nagyon látnak előre. Várható, hogy a sertéstenyésztési ágazat valamelyest visszafejlődhet, amelynek a hatását érezni fogják. Ami az EU csatlakozás utáni kilátásokat illeti, nem rendelkeznek túl sok információval. Szarka Imre szerint a tájékozódás érdekében minél több szakmai fórumot, továbbképzést kellene szervezni.

- Vegyesek az érzelmeink az uniós csatlakozásról - jegyezte meg Seprényiné. - Folyton azt halljuk, hogy a mi generációnk unokáinak majd jobb lesz. Ahhoz viszont, hogy egyáltalán unokáink legyenek, nekünk most kellene segíteni a gyerekeinket, amit sokan nem tudnak megtenni.

A húspiac most stagnál - mondta el Szarka Imre. - A nagy üzletláncok diktálják az iramot, az árakat, export lehetőség nem sok van. A sertésfelvásárlási ár ma Magyarországon magasabb, mint a világpiaci ár. Cégünknek az ez évi piaca megvan, de természetesen sok tényezőtől függ, hogyan alakul majd a helyzet. Ezt sok minden befolyásolja, többek között a vásárlóerő is. A debreceni cég a magyar húsipari termékek gyártásának a 7,5 százalékát adja, tehát nem tartozunk igazán a nagyok közé az ágazaton belül, de fejlesztünk és ez az év mindenképpen biztatónak ígérkezik.