Reformra szorul a béralku

- állítja Kapuvári József, a HDSZ elnöke

Az országos ajánlástól függetlenül 6-9 százalékos béremelést javasol jövőre a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) az ágazat munkaadóinak. Kapuvári József elnök lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: a hazai, jól képzett szakmunkások az uniós bérek hatodáért dolgoznak, éppen ezért a csatlakozás közeli időpontja miatt sem engedhet a szakszervezet a bérkövetelésből.

- Nem tart attól, hogy az országos érdekegyeztetésben részt vevő munkavállalói képviselők megorrolnak azért, mert eltérnek az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásától?

- Nem. Arra számítok, hogy szolidárisak lesznek velünk a bértárgyalások alatt. A versenyszférában ugyanis nem történt 50 százalékos béremelés, mint a közalkalmazottak esetében. Ráadásul azzal, hogy a minimálbér összege sem változik jövőre, az életszínvonal megőrzéséhez nálunk szükség van legalább ekkora emelésre. Még nem készült ilyen elemzés, de valószínű, hogy ebben az ágazatban a most kézhez kapott fizetések jóval kevesebbet érnek, mint 10-15 évvel ezelőtt. Az ágazat helyzete szinte a rendszer- váltás óta folyamatosan romlik. A jól képzett, húsipari szakemberek megtartásához a javasolt 6-9 százalékos többletnél is nagyobb mértékű bérfelzárkóztató programra lenne szükség. Miközben a henteseknek, húsfeldolgozóknak kemény körülmények között kell nap, mint nap nagyon kemény fizikai munkát végezniük, hatodát-hetedét keresik annak, amit az unió országaiban dolgozó társaik ugyanezért a munkáért hazavisznek. Az egyes vállalatok piaci helyzetétől függően átlagosan 80 és 100 ezer forint közöttiek a bruttókeresetek. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor mindenki beláthatja: valójában szerény a szakszervezet jövő évre javasolt 6-9 százalékos ajánlata. Az országos érdekegyeztető fórum ajánlása most radikálisan megváltoztatta a bérajánlási szokásokat. Ez pedig most arra kényszeríti a szociális partnere- ket, hogy újragondolják a béremelési politikájukat. Lényegesen könnyebb lehetett volna a 2003-as ágazati béralku, ha a kormány nem fogalmazza meg előre a versenyszférának is az ajánlatát.

- Mit kellett volna tenniük?

- Hagyni, hogy a munkaadók és az alkalmazottak képviselői valamennyi ágazatban megegyezzenek. A paritásos bizottságokban zajló bértárgyalások után kellene - mint ahogyan ez történik az unióbeli szociális érdekegyeztetéseken - a kormánynak megnyilvánulnia, s közölni: hogyan viszonyul a kialkudott mértékhez?

- Az önök ajánlatára a munkáltatók érvelhetnek azzal is, hogy a kétszázalékos jövedelmezőségük mellett irreális a 6-9 százalékos bérkövetelés.

- Még nem tudjuk, mit mondanak, mert majd csak december 20.-áig kapja meg valamennyi munkaadó a szakszervezet ajánlatát. Mindennek ellenére a cél az, hogy legalább a tervezett inflációt mindenütt kövessék a bérek. Ugyanakkor a szakszervezet elnöksége az ajánlás megfogalmazásakor is tisztában volt azzal, hogy a feketepiac nagysága, az élő állatok magas felvásárlási ára és az áruházláncok agresszív terjeszkedése erősen rontja a cégek piaci pozícióit. A 700 húsipari vállalatból mindössze 15 képes 300 embernél többnek munkát adni, a többi ennél jóval kisebb, azaz rendkívül különböző az ágazat vállalatainak a helyzete. Az utóbbi években arra is volt példa, hogy a vállalatok alacsonyabb áron kényszerültek eladni a húst és a húskészítményeket, mint az azt megelőző évben. Mindezekre tekintettel javasoltuk a kisebb, illetve a nagyobb bérnövelési mértéket. Az ágazatban a jobb és a rosszabb pozícióban lévő cégeknél dolgozók fizetése között olykor kétszeres a különbség. A legkevesebbet fizető húsfeldolgo- zónál az utóbbi években háromszor volt csődeljárás, itt érthető, hogy csak nagyon lassan lehet majd fölszámolni a bérkülönbségeket. A szakszervezet rugalmas. A korábbi években is volt arra példa, hogy ott, ahol csak kisebb mértékű keresetemelésre volt lehetőség, a munkáltatók a szociális juttatásokat mérték bőkezűbben.

- Fölmérték, hogy mi vár az ágazat munkavállalóira az uniós csatlakozással?

- A szakszervezet már évekkel ezelőtt jelezte, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt komoly ágazati fejlesztésekre lenne szükség. Ha azzal számolunk, hogy a csatlakozással bevezetik mindazokat az intézkedéseket, amelyekről már most hallani, akkor 3-5 év alatt 30 ezer munkahely szűnhet meg az élelmiszeriparban. A húsos szakszervezet már korábban is javasolta a kormánynak egy olyan pénzügyi alap létrehozását, amelyből a várható krízis menedzselhető. Szerintünk e célra legalább egymilliárd forintra van szükség, amelynek összeadásában a munkaadók és a kormány is részt vállalhatna. Ebből az összegből lehetne finanszírozni az átképzéseket, vagy segíteni bajba kerülő, de versenyképessé tehető cégek munkahelyeinek a megőrzését. A javaslatot már korábban megtettük, a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból számítunk támogatásra.