Bérek, sertéspiac, érdekvédelem

Ahogyan Bezdán János, a gyulai szakszervezeti elnök látja

Az Európai Unió tagállamaihoz való bérfelzárkóztató program szükségességéről, a jövő évi bérkövetelés mértékéről, a legnagyobb szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ közelgő kongresszusáról, valamint a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) elnökének, Kapuvári Józsefnek a földművelésügyi tárca első emberéhez, Németh Imréhez címzett leveléről beszélgettünk Bezdán Jánossal (képünkön), a Gyulai Húskombinát Rt. szakszervezeti vezetőjével, a HDSZ elnökségének tagjával.

Bezdán János, a gyulai alapszervezet elnöke

Mint megtudtuk, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöksége október elejéig hivatalosan még nem foglalkozott a jövő évi bérnövekmény kérdésével, ám a kormányzat részéről elhangzott nyilatkozatok informálisan szóba kerültek. Bezdán János - szigorúan magánvéleményének hangot adva - kifejtette: meglátása szerint a kérdéskörről hamarosan tárgyaló HDSZ-elnökség számára mindez elfogadhatatlan, ekképp valószínűleg vitaalapnak sem tekintik majd.

- Nincs még kikristályosodott álláspont, nem született meg a végleges döntés, hogy 2003-ban a húsos ágazatban mekkora legyen bérkövetelés mértéke. De nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy a GDP évi 4-4,5 százalékos növekedése mellett 8-9 százalékos bruttó béremelési követelést fog a húsipari szakma követelni - hangsúlyozta Bezdán János.

Ehhez hozzátette: a szakszervezetek már korábban megfogalmazták, hogy az Európai Uniós csatlakozásra felkészülve igen intenzív bérfelzárkoztató programot kell Magyarországon végrehajtani, ugyanis az "Tizenötök" kereseti átlagától fényévnyi távolságra vannak a honi bérek, ami tarthatatlanná válik. A gyulai szakszervezeti vezető meglátása szerint a közép- és hosszú távon kidolgozott bérfelzárkóztatási programba nem férhet bele, hogy jövőre a kormány ajánlata csupán 3-4,5 százalékos.

- Azzal a ténnyel szembesülünk, hogy jól képzett húsipari szakemberek távoznak Magyarországról, és Németországban, Ausztriában, Svájcban vagy valamely skandináv országban találnak maguknak hasonló munkakört. Nem mellékes, sokkal jobb fizetésért.

Mindez azt jelenti, hogy nem becsüljük meg a felkészült élelmiszeripari szakembereket, akik ezt a bőrükön is érzik. A bérfelzárkóztatási program ezért is szükséges - hangsúlyozta Bezdán János. Hozzáfűzte, mindez ugyanakkor nem jelentené a teljesítményektől elrugaszkodott béreket. Sőt, éppen ma van fordítva minden. - A bérek tényleg elrugaszkodtak a valós teljesítménytől, de azért, mert az adott munkáért nagyobb jövedelemhez kellene jutnia a húsiparban dolgozóknak. Nem fogadható el a jövőben az a gyakorlat, hogy "normarendezés" címén ugyanazért a pénzért többet, adott esetben lényegesen többet kell dolgozni, mint annak előtte - fejtette ki a Gyulai Húskombinát Rt. szakszervezeti vezetője.

Bezdán János emellett arra emlékeztetett, hogy a jövő évi, legalább 8-9 százalékos bérkövetelésükben az is szerepet játszik, hogy a húsipari dolgozók - természetszerűleg - nem tartoznak a közalkalmazotti szférába, ahol a kormány átlagosan 50 százalékos béremelést hajtott végre októbertől. Másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a legújabb hírek szerint, és az eddigi várakozásokkal ellentétben, jövőre esetleg nem emelkedik az 50 ezer forintos minimálbér, ami így nem javítja a húsiparon belüli bérpozíciókat.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége közelgő november végi kongresszusáról szólva a jelölőbizottság munkájában résztvevő Bezdán János elmondta, helyi, alapszervezeti szinten késésben vannak. Ugyanis a legnagyobb honi érdekvédelmi szövetség új stratégiájának kidolgozására és a szerkezeti felépítésének átformálására, az alapszervezetektől és a konföderációhoz tartozó ágazati szakszervezetektől várt javaslatok, az idő hiányában nem vagy csak részlegesen futhatnak be a kongresszust előkészítőkhöz.

- Nem tartom kizártnak, hogy két felvonásban, egymástól időben elhatároltan tartsuk meg a MSZOSZ-kongresszust. November végén az elmúlt négy évben végzett munkát kellene értékelni, valamint felvázolni azt, milyen szakszervezeti szövetséget szeretnénk a jövőben. Aztán 2003 tavaszán döntést lehetne hozni az új struktúráról és az érdekvédelmi stratégia legfontosabb elemeiről - jegyezte meg Bezdán János. Példaként elmondta, hogy a korábban felvázolt, öt nagy ágazati szakszervezeti blokk létrehozása nem tűnik könnyű feladványnak, ugyanis kérdés, miként csatlakoznának a mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági blokkhoz azok a szervezetek, akik korábban kiléptek az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségéből, amely az MSZOSZ-konförederáció szerves része.

Bezdán János felvetésünkre feltétlenül szükségesnek nevezte annak a levélnek a megszületését, amelyet még nyár folyamán címzett Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke az agrártárca új irányítójához, Dr. Németh Imréhez. Az új kormány szakminiszteréhez címzett levélben a HDSZ első embere a sertéshús piacán kialakult, állandóan változó és sok esetben bizonytalan helyzetre hívta fel az FVM vezetőjének figyelmét. Különös tekintettel arra, hogy a húságazatban jelentkező zavarok adott esetben munkahelyeket is veszélyeztethetnek. A levélíró arra a szomorú tényre is emlékeztetett, hogy a rendszerváltás megtörténte óta munkahelyek sokasága szűnt meg a húsiparban.

A legsürgősebben megoldandó problémát Kapuvári a 40 százalékban a külhoni piacokra termelő hazai feldolgozó vállalatok exporttámogatásának segítését nevezte, ugyanis ezzel egyszerre védenénk a magyar termelőket és vívnánk ki jobb pozíciókat a külföldi piacokon. Végül annak a reményének adott hangot, hogy mielőbb sort tudnak keríteni egy személyes találkozóra.

Mint megtudtuk, azóta erre még nem került sor, de az agrártárca irányítója négy oldalas levélben válaszolt Kapuvári Józsefnek. A piaci zavarok megoldásáról és a piacra jutás lehetőségéről szólva Dr. Németh Imre kifejtette, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezése alapján az élősertés június közepétől exporttámogatásban részesül. Az intézkedés hatékonyságát növeli, hogy ennek mértékét a kilogrammonként 27 forintról 37-re növelték, ha az alapanyag-termelő részére a feldolgozó a legalább az önköltséget biztosító felvásárlási árat megfizette. Emellett a miniszter a húsipari termékek minőségének megőrzése és az élelmiszerbiztonság szem előtt tartásának figyelembe vételével, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket támogatására 1,5 milliárdos támogatási lehetőségre hívta fel a figyelmet. (Lásd lenti írásunkat a levélről - szerk. megj.) A levélváltás tényét és tartalmát elemezve Bezdán János megjegyezte, nem lehet ölbe tett kézzel nézni az egyre romló sertéspiaci helyzetet és azt, hogy a magyar pozíciók gyöngülése miatt több, egyébként nemegyszer fontos, országból kiszoruljanak a magyar hústermékek.