Segítenek a dán kollégák

Érdekvédelem felsőfokon

Szakszervezeti delegáció élén a közelmúltban hazánkban járt Henry Jochumsen(képünkön), a Dán Élelmiszeripari Szakszervezet(NNF) elnöke, akivel vidéki útja során a dán húsipar helyzetéről, az érdekvédelem feladatairól beszélgettünk. Dán kollégánk korábban a szakszervezet húsipari tagozatát vezette, ami miatt külön is a Húsos olvasóinak szíves figyelmébe ajánljuk az NNF elnökének véleményét, egyes megállapításait.

Szűkebb térben

Mint megtudtuk, a dán élelmiszeripar mintegy 120 ezer munkavállalót foglalkoztat, amelynek mintegy harmada tagja a szakszervezetnek. A húsiparban 27 ezer fő dolgozik, ezen a területen közel száz százalékos a szervezettség. A nemzetgazdaságon belül az élelmiszeripar súlya, szerepe csökken, s bizonyos megszorításokkal ez a tendencia a húsiparra is érvényes. Az elmúlt két évben 21 húsüzem és két ezer munkahely szűnt meg. Koncentrálódó termelés, jelentős technológiai fejlesztés és növekvő hatékonyság jellemzi a méltán híres dán húsipart. Ezek a körülmények adják az érdekvédelmi munka kereteit, de fölmerülnek más szempontok is. Henry Jochumsen elmondása szerint ezekben a hónapokban az élelmiszerbiztonság, a munkakörülmények alakulása, az elbocsátott dolgozók újbóli foglalkoztatása, a tagság képzése és a vendégmunkások felvilágosítása és beszervezése áll a szakszervezeti munka tengelyében.

Figyelik a globalizáció hatását, a tagságnak próbálják elmagyarázni a változásokat. Sokat vitatkoznak az Európai Unió bővítéséről, alapvetően pozitívan értékelik a folyamatot, szeretnének segíteni a kelet-európai kollégáknak. Ezt a Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztő Tarsáság keretében képzelik el. Egy 20 fős csoport fogadását tervezik, akikkel megismertetnék a dán munkaerő-piaci szabályokat, az elvárt viselkedési normákat, a munkáltatókkal fenntartott partneri kapcsolatokat. "Segítünk, hogy segíthess magadon" - szlogen jegyében kivájnák segíteni azoknak a magyar kollégáknak az eligazodását, akik Dániában keresik a boldogulásukat. - Érdekünkben áll, hogy a külföldieket bevonjuk a szakszervezeti munkába - jelentette ki az NNF elnöke. Példaként elmondta, hogy van olyan üzemük, ahol 12 országból 350 külföldi munkavállaló dolgozik. Az idegenből érkezetteknek sok a problémájuk egymással, és a munkaadóval is, közülük jó néhányan azt sem tudják, hogy mi a szakszervezet.

Tanfolyamokat szerveznek a számukra mielőtt a vágóvonalakra kerülnek, hogy ezáltal is csökkentsék a kommunikációs és kulturális jellegű feszültségeket. Érdekes, hogy a munkavállalók műveltségének a növelését - a dán húsipari munkásokkal kapcsolatban - külön is hangsúlyozta az elnök. Azt tapasztalják, hogy az ágazatban foglakoztatott, viszonylag alacsonyabb szinten iskolázott munkavállalók tömege rontja az érdekvédelem hatékonyságát. Példaként elmondta, hogy a fizikai munkakörökben az egyoldalú igénybevétel miatt nagyon fontos a munkakörök váltogatása, ami persze átmenetileg ronthatja a fizetést. Az alacsonyabb műveltségű emberek nehezen tudják összeegyeztetni a magasabb fizetés iránti igényeiket és az egészség, a munkaképesség megőrzésének a fontosságát. Mindennek gyakori következménye a fluktuáció, ami végeredményben senkinek sem jó. - Nem lehet írási-olvasási zavarokkal küszködő emberekkel dolgozni ma már a húsiparban - vonta le az elnök a következtetést, amikor nagy technológiai fejlődés megy végbe az ágazatban.

Új technológiák

Dániában a szakszervezet komolyan foglalkozik az élelmiszerbiztonság kérdésével. A dolgozóknak is érdeke a minőségi árú előállítása, a higiéniai előírások betartása, mivel a fogyasztó csak kifogástalan árút vásárol. Ha nem fogy a termék, bezárhat az üzem és a kereskedelmi egység is. Hozzánk képest felényi területen 25 millió sertést nevelnek évente, ottani szakemberek szerint túlságosan nagyok a disznókat tartó tanyák és a mezőgazdaság túl sok kémiai anyagot használ.

Korábban úgy értesültünk, hogy a három legnagyobb dán húsüzem egy kézbe kerül, erről megkérdeztük az NNF elnökét. Válaszában kifejtette, hogy versenyjogi szabályok miatt sosem fuzionálhatnak, kerülhetnek egy kézbe ezek az üzemek. A gazdasági verseny fennmaradása egyébként a munkavállalóknak is érdeke.

Végezetül az új technológiák hatásáról érdeklődtünk. Henry Jochumsen szerint egyenlőre nem lehet felmérni a következményeket. - Ha tudnánk, jobban állnánk - mondta, mivel az új technológia érinti a munkatempót, a munkafolyamatok sorrendjét és mindenek által a munkahelyek számának alakulását. - A munkaadók sem tudják, hogy mi lesz két év múlva - jegyezte meg kollégánk. Elmondta, hogy négy vágóhídon már robotokat állítottak be, de túl nagy helyet foglaltak el, nem váltak be. Főként a rakodást és a hűtőházakat komputerizálták a dán üzemekben. Fontosnak nevezte, hogy a munkaadók állandóan konzultálnak a szakszervezettel, hogy meddig mehetnek el az új technológiák alkalmazásában.