HÚSOS 2001. IX.évfolyam 4.szám
SZAK-
SZERVEZETI
ÉLET

Őszi feladatok előtt, költözködés közben

A hogyanokra és miértekre válaszol Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke

- Hallottuk és olvastuk, hogy az MSZOSZ apparátusa augusztus végéig elköltözik a Dózsa György úti székházból. Miért? Hogyan állt elő ez a helyzet - érdeklődtem a szövetség alelnökétől.

Búcsú a Dózsa György úttól

- Kicsit messzebbről kezdeném a történetet. A rendszerváltás után, mint emlékezetes, felosztották a SZOT vagyonát. Ez azzal is együtt járt, hogy terheket kellett vállalnunk. A SZOT kötelezettségéből adódóan például, nekünk kellett kifizetni az eltávozó munkatársak végkielégítését. Miközben csökkentek a tagdíjbevételek, gondoskodnunk kellett a kulturális intézmények működtetéséről, a sport- és turisztikai mozgalom támogatásáról is. Nem keletkezett tehát olyan pénzügyi alap, amely biztosíthatta volna a Dózsa György úti székház felújítását. Ily módon kényszerlépéssé vált a székház eladása. Ekkor arra gondoltunk, hogy az ágazati, szakmai szakszervezetek egy része költözzön ide, és közösen finanszírozzuk a fenntartást. Ezt a megoldást azonban nem sikerült realizálnunk. A szövetségi tanács ezért úgy döntött, hogy értékesítsük a székházat. Eszerint az MSZOSZ működési feltételei még tíz évre biztosítottak voltak. A tulajdonos azonban felmondta a szerződést, jóllehet üzleti érdekei érvényesítéséért kártérítést fizetett. Több testületi vita után olyan határozat született, hogy a kártérítés összegét új székház vásárlására, vagy építésére kell fordítani, átmenetileg pedig a Vasas Szakszervezeti Szövetség Magdolna utcai székházába költözik az MSZOSZ apparátusa.

Az 1928-ban épült Vasas Székház, a magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb hagyományokkal rendelkező ingatlana, megfelelő feltételeket tud biztosítani a szakszervezeti munkához. Háromfős bizottság vizsgálja jelenleg a tagszervezetek egy részével közös, új szakszervezeti központ kialakításának lehetőségét, s az alternatívák közül a vezető testület döntése alapján határozzák meg a kiválasztást. Fontos, hogy a szakmai munkára a költözés minél kevesebb negatív hatást gyakoroljon, s a hangsúly az érdemi munkára helyeződjék.

- Valóban, lassan vége a nyárnak, a szabadságolásoknak, itt az ősz, nemcsak meteorológiailag, hanem a közéleti szezon újrakezdése tekintetében is. Milyen munkák állnak az MSZOSZ tevékenységének előterében?

- Elfogadtuk azt a dokumentumot, amely az MSZOSZ tagszervezeteinek elvárásait tartalmazza a politikai pártokkal kapcsolatban, elsősorban az országgyűlési választásokra tekintettel. Az MSZOSZ plattformjainak feladata, hogy szeptember közepéig ezeket megvitassák a pártokkal. Olyan garanciákat szerezzenek tőlük, hogy kormányzati pozíció esetén a programok tartalmazzák a munkavállalók érdekeinek a képviseletét.

Tagszervezeteinket arra kérjük, hogy ismertessék meg a szervezett dolgozókkal a szakszervezeti elvárásokat, a politikai pártok programjait, hogy legjobb meggyőződésük szerint, tudatosan szavazhassanak 2002-ben. Érdekünk, hogy az általunk képviseltek életminőségének javulását a gazdasági növekedéssel arányban tudjuk biztosítani. A magyar szakszervezetek kényszerű feladata, hogy a nagyobb településeken is megteremtsék a szakszervezethez való tartozás feltételrendszerét, vagyis a munkahelyen kívül is tudják biztosítani a munkavállalók számára szükséges információkat és szükség esetén a megfelelő védelmet is. Ezért az őszi hónapokban a tagszervezetekkel közösen több településen kialakítjuk a testületi szervezeteket.

Az oktatási-képzési munkánkban az üt.-választásokra való felkészülés jelenleg is folyik. Tagszervezeteink számára biztosítottuk a szükséges információkat. Közös feladatunk, hogy minél több szakszervezeti jelölt szerepeljen sikeresen a novemberi üt.-választásokon. Az EU-integráció munkálataiban két témakörre koncentrálunk. Az egyik a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos kétoldalú szerződés kialakítása, abban a munkavállalók érdekeinek érvényesítése és a foglalkoztatás, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Ennek a fejezetnek a tárgyalása ugyanis különös figyelmet érdemel, hiszen lényegesen befolyásolhatja az agráriumban dolgozók jövőjét.

A kiemelt feladatokkal együtt természetesen megfelelő figyelmet fordítunk a mindennapok olyan problémáira, mint a tagszervezés folytatása, a kollektív szerződések, a munkahelyi tisztségviselők védelme, és az egyéb napi teendők.

Kárpáti Sándor