Kongresszus a változások jegyében

Beszélgetés Kapuvári Józseffel, a HDSZ elnökével

- A HDSZ kongresszusra készűl, az év végén sorra kerülő esemény jó okot szolgáltat, hogy föltegyük a kérdést: milyen változások történtek 1997 óta a munkavállalók és az érdekvédelem helyzetében?

Kapuvári József, az ÉDOSZ és a HDSZ elnöke

- Nagy változások jegyében telt el a négy esztendő. Már az 1997-es kongresszus idején is tisztában voltunk vele, hogy hiába zajlott le a privatizáció, a húsipar strukturája, a termelő telephelyek száma, a tulajdonosi szerkezet korántsem tekinthető véglegesnek. További nagy átrendeződésekkel számoltunk, amit igazoltak az elmúlt évek. Lényegesen csökkent a foglalkoztatottak létszáma és ennek arányában a szakszervezet taglétszáma is. Megjegyzem: a szervezetségünk változatlan maradt.

A szakma és az érdekvédelem is érzékeny veszteségeket szenvedett Szekszárdon és Szolnokon, mindkét helyen korábban nagy létszámmal, magas szervezettséggel működött a szakszervezet. Ebben a sorban kell megemlíteni a kispesti üzemet, ahol alig maradtak mára. Fogyott a létszám a korábban stabil Zalahúsnál, a már akkor is gyengélkedő Miskolc átment egy újabb felszámoláson, és ugyancsak felszámolás után jelentős leépítés történt Szombathelyen. Legújabb példaként pedig a Picket említhetem, ahol a tulajdonos változást követően Győrben szünnek meg folyamatosan munkahelyek. És még a Délhús is veszített a létszámából. Ezeket az eseteket példaként említettem, a kongresszusi beszámoló majd számszerűen bemutatja az itt csak jelzett folyamatokat.

- Hogyan alakúltak a bérek négy év távlatában?

- A normális üzletmenet szerint működő cégeknél a bérek ebben a négy évben kedvezőbben alakúltak, mint az előző négy évben, valamit sikerült lefaragni a felgyülemlett hátrányból. Ezzel együtt a húsipari munkavállaló a produkciójához, a munka nehézségéhez képest viszonyítva még mindig alulfizetett. Ha az élelmiszeripar jobban fizető ágazataihoz hasonlítom a helyzetünket, akkor nem mondható el, hogy beilleszkedtünk a külföldi tulajdonosok nagyobb üzemeinek a sorába, ahol a bérek követik a gazdaság fejlődését. Hátrányban vagyunk ebben az összevetésben és a nemzetgazdaságban kifizetett bérek átlagától is elmaradunk.

- A szakszervezetnek az elmúlt négy évben sem sikerült tető alá hozni az ágazati kollektív szerződést. Mivel magyarázható a kudarc?

- Ez mindenkinek nagy fájdalma a szakszervezeti mozgalomban. Amerre csak járok, a kollégák gyakran megkérdezik tőlem, hogy miért nincs ágazati kollektív szerződés. Ennek változatlanúl az az oka, hogy a munkaadók rendre kitérnek a kollektív szerződés megkötése elől, amit mindmáig a szakmán belűli éles versennyel indokolnak. A munkáltatók minden erejét leköti, hogy ki marad talpon, ki marad életben és emiatt nem jön létre olyan egységes munkaadói csapat, amely partnere lehetne a szakszervezetnek. Egy kicsit mindenki a másikat hibáztatja a szükséges összefogás hiánya miatt. Hallani azt is, hogy fontos piaci, ágazati kérdésekben sem tudnak közös álláspontra jutni a szakma jeles képviselői, nincs ez másként a kollektív szerződést illetően sem. Természetesen a szakszervezet nem adja fel a törekvését, továbbra is nagyon fontos feladatunknak tekintjük, hogy a munkaadókkal kollektív szerződést kössünk. Láthatóan egyre csökken az ágazatban a tulajdonosok száma, ez a folyamat feltehetőleg közelebb visz bennünket a megállapodáshoz. Példának a cukoripart tudnám felhozni, ahol a három meghatározó kűlföldi tulajdonos maga kezdeményezte az ágazati szintű megállapodást a szakszervezettel.

- Ebben a gyorsan változó helyzetben mi lesz a kongresszus feladata, várhatóan milyen válaszokat ad az itt is felvetett kérdésekre?

- A kongresszuson el kell számolni a négy évben végzett munkával, programot kell adni a következő évekre és tisztújítást kell tartani, ezek hagyományosnak mondható feladatok. Emellett lesz egy sajátos feladata is a kongresszusnak. Négy évvel ezelőtt a HDSZ nem volt tagja az élelmezésipari szakszervezetek szövetségének, az ÉDOSZ-nak. Két évvel ezelőtt, 1999 őszén visszaállt a korábbi tagságunk, most pedig arra készülünk, hogy a velünk szövetséges szakágazati szakszervezetekkel fuzionáljunk, egységszakszervezetet hozzunk létre. Ha ez a két évvel ezelőtt tett elhatározásunk megvalósúl, akkor a húsos kongresszusnak egyfelől dönteni kell az egyesülésről, a fúzióról, másfelől pedig a HDSZ jogi értelemben vett megszünéséről. Ez utóbbi nyilván egy kicsit szomorú aktus lesz, hiszen 1988 decemberétől, amióta a HDSZ-t létrehoztuk, nagyon sokan érzelmileg is kötődünk az önálló szervezetünkhöz. Ha az egyesülés megtörténik, meg kell válnunk a nevünktől, a közös múltunk egy darabjától.

- Az egységszervezetnek milyen előnyei lesznek a húsosok szempontjából?

- Mielőtt az előnyökről szólnék, szeretném hangsúlyozni, hogy egy szükségszerű lépésről van szó. Említettem, hogy a húsiparban foglalkoztatottak száma és a HDSZ taglétszáma folyamatosan csökkent az elmúlt négy évben. Sajnos ez a folyamat tovább tart, egy bizonyos létszám alatt pedig lehetetlen önálló érdekvédelmi szervezetet fenntartani. Ezt a körülményt nevezem szükségszerüségnek, de most a többi szervezettel együtt jó esélyünk van arra, hogy hosszabb távon is életképes szervezeti kereteket hozzunk létre.

Ezek után a kérdésre visszatérve: lássuk az egyesülés előnyeit! Az új szervezetben képesek leszünk létrehozni megfelelő szakértői hátteret az érdekvédelmi munkához, biztosíthatjuk a területi jelenlétet, szélesebb körű befolyást teremthetünk az élelmiszeriparban. Növelhetjük a nyilvánosságunkat, a tájékoztatásunkat, nagyobb anyagi és szellemi erőt koncentrálhatunk, ha munkaharcra kerül sor. Nagyobb lesz a sztrájkkassza. Nem utolsó sorban javúl a nemzetközi pozíciónk.

- A kongresszus előkészítése milyen feladatokat jelent alapszervezeti szinten?

- Szeptembertől kezdődően az alapszervezetekben beszámoló, tisztújító és küldöttválasztó taggyülésekre kerül sor. Ez mindig fontos esemény egy szervezet életében, amikor a vezetők és a testületek számot adnak a munkájukról. A kongresszusi felkészüléssel párhuzamosan kell újraválasztani az üzemi tanácsokat. Helyenként a két feladatot összevonják, közös rendezvényeket szerveznek. A tennivalókat úgy ütemezzük, hogy november végén, illetve december első felében megtarthassuk a HDSZ-kongresszust és az egységszakszervezet létrehozásáról döntö fórumot.