Munkástüntetés a Hősök terén

Fotó:Horváth L.

A Munka Törvénykönyvének tervezett változtatása ellen kibontakozott országos tiltakozás hatására mintegy ötven ezer munkavállaló, érdekvédelmi tisztségviselő vett részt március 24-én a szakszervezetek országos demonstrációján a Hősök terén. Szinte az ország minden szegletéből jöttek munkások és tisztviselők, hogy hangot adjanak tiltakozásuknak az őket fenyegető munkaügyi megszorítások ellen. Ritkán látható, példátlan egységben léptek föl bányászok és ápolónők, vasasok és népművelők, hentesek és vasutasok, a legkülönbözőbb szakmák képviselői a kormány által beterjesztett törvényjavaslat ellen. Mióta a Parlament megkezdte a tervezet tárgyalását, a verseny szférában jól érzékelhetően nőtt a munkavállalók félelme, hogy hátrányukra módosítják a Munka törvénykönyvét.

Egyre többen ismerték föl, hogy nem kis tétről van szó. Vélhetően ennek tulajdonítható, hogy a szakszervezetek mozgósítására nagy tömeg gyűlt össze - november óta már másodszor - Budapesten, hogy tiltakozzon a kormányzat munkavállaló-ellenes lépései ellen. Nagy egyetértés fogadta az elhangzott szónoklatokat.

"Figyelnek bennünket"

Sándor László, az MSZOSZ elnöke, országgyűlési képviselő (MSZP) kemény szavakkal bírálta a kormányt, és szégyenletesnek nevezte a tervezett intézkedéseket. - A munkavállalók emberpiacra kerülnek - mondta -, ez lesz a 21. század rabszolgasága. A tervezet azt sugallja a munkaadóknak, - hangsúlyozta -, hogy ne kössenek kollektív szerződést. Követelte, hogy képviselőtársai név szerint szavazzanak az indítványról, mert így kénytelenek lesznek szembesülni saját lelkiismeretükkel. Kilátásba helyezte az MSZOSZ elnöke, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén a mellette voksoló képviselők névsorát kifüggesztik az üzemekben és a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásokat tartanak május elsején.

Tamás Gáspár Miklós, ismert (újabban ismét) baloldali értelmiségi kijelentette: szégyenli magát, hogy a televízióban a bűnügyi rovatban tájékoztatták a közönséget a szakszervezetek demonstrációjáról. Önkritikusan szólt a munkavállalók és a szakszervezetek magárahagyatottságáról. - Mondjátok meg otthon - kérte a jelenlévőket -, hogy olyan világban élünk, amelyben csak magatokra számíthattok, lépjetek be a szakszervezetekbe! Nagy tetszést aratva felszólította a kormányt, hogy a népet szolgálja, ne a multinacionális vállalatokat és a hazai nagytőkéseket.

Szőke Károly, a Vasas elnöke név szerint megnevezte azokat a kormányzati tisztviselőket, akik kitértek az érdemi, kulturált párbeszéd elől. A kormány állandóan a család fontosságáról beszél - mondta -, miközben a javasolt módosítások által a hétvégi munkával megfosztja a gyermekeket a szülőktől. Szavaival összecsengett a Püspöki Konferencia sajtóközleményének ismertetése, miszerint a katolikus egyház úgy véli, hogy a tervezet elfogadása esetén korlátlan lehetőség nyílna a vasárnapi foglalkoztatásra.

Borsik János, az Autonómok elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy elmélyülhet a konfliktus a kormány és a szakszervezetek között. - Figyelnek bennünket - mondta a tér sarkában álló Fidesz-székház felé pillantva, amiben benne volt az előzetes zavarkeltésre ("szélsőséges csoportok tüntetnek") való utalás is. - Hol vannak az anarchisták? - kérdezte. - A parlamentben! - hallatszott föl a válasz a pódiumra. Borsik fölidézte a tavaly november 13-i sportcsarnokbeli gyűlést, ahol "megígérték", hogy legközelebb többen lesznek. - Ma többen vagyunk és beljebb jöttünk, lehet, hogy tovább kell menni - jelentette ki félreérthetetlenül célozva a tiltakozás folytatására és várható helyszínére.

A nagygyűlés végén a jelenlévők állásfoglalásban kinyilvánították: a Munka Törvénykönyvének jogfosztó módosítása ellen titakoznak és megvédik a jogaikat.

Az időjárás nem volt kegyes ezen a napon az érdekvédőkhöz, reggel még sütött a nap, de szinte az egész program alatt esett az eső. Ennek ellenére nagyon jó hangulat, harcos kiállás, szolidaritás jellemezte az eseményt, amelyen nagy számban vettek részt húsos kollégák. Katona Sándor, aki Gyuláról jött és kollégáival, Nánási Györggyel és Karácsony Sándorral egy nagy tiltakozó táblát emelt magasra, bizakodását fejezte ki, hogy lesz értelme a közös kiállásnak.

Elmondta, hogy az emberek többsége pontosan tisztában van azokkal a veszélyekkel, amelyek a munkaügyi törvények megváltoztatásából származhatnak. Egyes munkakörökben eltérő mértékben lehetnek hátrányosak az intézkedések, de mindenkit érinthetnek. Felhívta a figyelmet, hogy a törvényi változás módot adhat - ellenszolgáltatás nélkül - magasabb teljesítmények kikényszerítésére. Ugyanakkor a munkáltatók a rossz munkaszervezésből vagy váratlan kiesésből származó veszteségeiket átháríthatják a munkavállalókra.