Állatbetegségek Nagy-Britanniában
A TGWU (Szállítási és Betanított Munkások Szakszervezete) az egyedüli agrár tagozattal
rendelkező szakszervezet Nagy-Britanniában, az elsőszámú brit szakszervezet az élelmiszer- és
italáruk területén. A tagozat több mint 110.000 tagot számlál. A húsiparon belül sok tag dolgozik
a vágóhidakon, a mészárszékekben és a zsírolvasztásban. Az elmúlt évek krízise nemcsak
fogyasztóként, de dolgozóként is érintette a húsipari munkavállalókat, akik az egész iparágban
állásokat veszítettek el. Ez a kettős érdekeltség vezetett oda, hogy a szakszervezet kemény
álláspontot képvisel a biztonságosság kérdésében. Támogatja az Európai Élelmiszer-standard
Iroda felállítását, és folyamatosan a kormány elé terjeszti aggályait. Az alábbiakban rövid
áttekintést adunk hússal kapcsolatos betegségekről, amelyek az Egyesült Királyságot az utóbbi
években sújtották.
Escherichia coli 0157 (E. coli)
A kutatások szerint ezzel a potenciálisan halálos kórokozóval való emberi fertőzöttség emelkedett
az utóbbi években. Ennek ellenére egy 1996-os skóciai kitörés óta kevés szembetűnő esetet
jegyeztek fel. Újabb kutatások kimutatják, hogy annyi eset kapcsolódik manapság a
környezetszennyezéshez, amennyi az ételmérgezéshez. Az organizmust nehéz kiirtani, és nem
valószínű, hogy lehet ellenőrizni. Mindezek ellenére a szakszervezet támogatja a kormány
utasítására összeállított Pennington Jelentést (1996), amely a higiénia fontosságára - mint
kulcstényezőre - hívta fel a figyelmet, és a húsfeldolgozás és -szállítás nagyobb fokú
ellenőrzésének és javításának szükségességére összpontosított. A munkavállalók különösen
tartanak - a hússal való közvetlen munka miatt - a fertőzésveszély lehetőségétől. A jelentés
hangsúlyozta a fokozottabb ellenőrzés szükségességét a vágóhidakon, amit teljes mértékben
támogat az érdekvédelem.
Bovine Spongiform Encelophalopathy (BSE)
A munkavállalók először 1986-ban fejezték ki aggodalmukat a BSE-vel kapcsolatban, de a
fogyasztók bizalomvesztéséhez csak az 1996-ban a BSE és az emberi halált okozó vCJD betegség
összekapcsolódása vezetett. A rákövetkező, a brit marhaexportra vonatkozó EU tilalom jelentős
hatással volt az agrárgazdaságra, habár az adatok azt mutatják, hogy ez a hatás kisebb méretű lett
a vártnál. A fogyasztói aggodalmakat jelzi az a statisztika, amely szerint az Egyesült Királyságban
a háztartásokon belüli marhafogyasztás hanyatló trendet mutat, mégsem éri el a várt csökkenést.
2000 decemberére az 1995-ös adatokhoz képest a fogyasztás csak 4 százalékkal csökkent. A
marhafogyasztás csökkenését fokozta más termékek felvásárlásának a növekedése.
A kitörés időpontjában az élő-marhaállomány harminc hónapnál öregebb részét ítélték pusztulásra
és kiselejtezésre. Közel öt millió haszonállatot kellett leselejtezni. Mindenesetre számottevően
csökkent a BSE esetek száma az 1992-es csúcshoz képest. A szakszervezet megítélése szerint
növekvő optimizmussal nézhetünk a jövőbe, annak ellenére, hogy a gondok természetesen
megmaradnak.
Variant Creutzfeldt-Jakob Disease (vCJD)
A betegségnek, ismertebb nevén az emberi “kergemarhakór"-nak, a potenciális és bekövetkezett
esetek száma Nagy Britanniában idén augusztusig 106 volt. Egyenlőre az orvos-szakértők nem
tudják, hogy a fertőzéses halálesetek száma fog-e drámaian növekedni vagy sem. A fertőzést
jelenleg gyógyíthatatlannak tekintik, habár újabb keletű orvosi fejlesztések reményt adnak a
jövőbeli betegeknek. A szakmában dolgozó tagjaink számára fontosak a jövőbeli eredmények a
lappangási időtartamra és a fertőzési módokra való tekintettel, mivel a vágóállatokkal való
közvetlen kapcsolatuk fertőzésveszélynek teszi ki őket.
Száj- és körömfájás - (FMD)
Ismeretes, hogy a "száj- és körömfájás krízis" az idei év meghatározó mezőgazdasági eseménye
volt. Az FMD ritkán halálos, de gazdaságilag romboló hatású. Gyakori jellegzetessége a
betegségnek többek között a tejhozam csökkenése, a sterilitás és a krónikus bénulás. A betegség
negatív hatásait országszerte érezték, mégis a vidéki gazdaságra nagyobb hatással volt, a farmok,
kisvállalatok és a turizmus mind károsultak. Nem meglepő, hogy a munkásokat is érintette az
országon végigsöprő krízis.
FMD esetet először februárban jelentettek, és a probléma az áprilisban elismert 25 esettel tetőzött.
Áprilisban és májusban az egy napra eső új esetek száma 6 volt, de azóta jelentősen csökkent ez
az adat. Új esetekről még mindig érkeznek jelentések, és a leselejtezés még mindig a leggyakoribb
ellenőrzési forma. Az ügyet kisérő médiaérdeklődés apadt, és az esetek száma sokszorosan
csökkent azóta, de a probléma megmaradt, és nehezebb kiküszöbölni, mint azt előre gondolták.
A száj- és körömfájás nagymértékben fertőző vírusos betegség, amely a fertőzött állattal való
direkt és indirekt érintkezéssel terjed. A betegség a fertőzött vírushordozók helyváltoztatása
útján, vagy a levegő útján terjedhet. A BSE-vel ellentétben a tudományos bizonyítékok
egyértelműen azt állítják, hogy az emberekre a rizikó minimális. Csak egy emberi fertőzéses esetet
állapítottak meg Nagy Britanniában 1966-ban.
2001 augusztus közepéig 3,735,000 állatot vágtak le vagy azonosítottak levágandóként: 578,000
szarvasmarhát, 2,994,000 juhot, 140,000 sertést, 2,000 kecskét, 1,000 őzet és 6,000 más állatot.
Az adatok utalnak arra, hogy az FMD közvetlenül hatott a munkahelyek elvesztésére. A krízis a
foglalkoztatást több rokon területen is bizonytalanná tette.
Áttekités
Összefoglalva elmondható, hogy a húsiparban tapasztalható különféle krízisek tapasztalata
egyértelműen gondot okozott a munkavállalóknak. A problémához való kettős kötődésük miatt -
mint az ágazat dolgozói és mint a termékek fogyasztói - a szakszervezetnek elsődleges érdeke az
élelmiszerek biztonsága. Ezért örömmel fogadta az Egyesült Királyság Élelmiszer-ellenőrző
Egységének megalapítását, és támogatja egy európai iroda létrehozását, amely az iparágon belüli
standardokkal és biztonsággal foglalkozna. A szakszervezet hisz abban, hogy a jelenlegi krízisben
átélt problémák ellenére egy növekvően pozitív álláspontot kellene elfoglalni.
Hasznos web-oldalak:
( A TGWU jelentése alapján)
