Kongresszus előtt

Egyelőre a széthúzás erősödik

A győri székhelyű Ringa Húsipari Rt. dolgozóinak mintegy 70-80 százaléka szakszervezeti tag. Nyilván mindannyiukat érdekli, hogy a decemberi kongresszus milyen irányba tereli a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció, az MSZOSZ szekerét. Magától értetődően minden szakszervezeti tag vár, remél valamit az érdekek megvédése terén.

Nincs tekintély

Karászek Sándorné termeléselszámoló, aki a vállalati szakszervezeti tanácsnak is tagja, meglehetősen lehangoltan nyilatkozik minderről. Szerinte a munkavállalók véleménye egyre kevésbé érvényesül. Persze, ha a szakszervezeteknek nagyobb lenne országosan a tekintélye, talán másképpen mennének a dolgok, de így naponta bebizonyosodik, hogy senki nem is kíváncsi az emberek véleményére.

A furcsa az - véli Karászekné -, hogy nem csak az üzemen belül érik ilyen tekintetben meglepetések az embert. - Személyes csalódást éreztem nemrégiben Budapesten az MSZOSZ női választmányi ülésén, amelyen a Ringa részéről vettem részt. Mi, akik ott összegyűltünk, azt hittük, hogy fontos tanácskozásra érkeztünk, ahol az is számít, amit mi mondhatunk el, főleg, miután megtudtuk, hogy Sándor László is közöttünk lesz. Meg is jött, de mindjárt bejelentette, hogy el kell mennie, mert egy külföldi küldöttséggel ebédel. Mondanom sem kell, milyen hatással volt ez ránk. Mondtuk egymás közt a magunkét, ennyiben maradtunk.

Tóka Józsefné, a szállítási osztály dolgozója szerint ugyanez történik a csarnokokban, a különböző munkahelyen is. Az emberek egymás között hangoztatják a sérelmeket, véleményt alkotnak, de a nyilvánosság előtt hallgatnak. Nem érzik maguk mögött azt a támaszt, amit a szakszervezetnek kellene nyújtani. Véleménye szerint legtöbben csak az anyagi támogatást, a segélyt remélik a szakszervezettől, az adott helyzet pillanatnyi javításának lehetőségét, de az alapvető érdekvédelem szerepköre valahol elvész.

Horváth Imréné hűtőraktári dolgozó ezt azzal toldotta meg a beszélgetés során, hogy igazi „melóspárti" szakszervezetre lenne szükség. Olyanra, amelyik ki tudna állni a munkavállalók érdekei mellett, s el tudná érni, hogy ne csak az árak emelkedjenek, hanem legalább olyan arányban a fizetések is. Amint mondta, „lentről" a munkahelyekről hiába továbbítják a véleményeket és a reálisan megfogalmazott igényeket, nem tudhatják mi lesz a végkifejlet, milyen válasz születik az elhangzott véleményekre. Érdekes, hogy annyi év után, amikor valóban demokráciában élhetnénk, az emberek félnek felvetni még aprónak nevezhető dolgokat is, hát még az alapvető gondokat... Senki sem szeretne ugyanis az utcára kerülni, nem is próbálkozik meg azzal, hogy harcoljon a jogaiért, mert nem akarja veszélyeztetni saját egzisztenciáját, munkahelyét.

Szolidarításhiány

Ferenczi József a felvásárlási osztályról, ugyancsak VSZ-tag azt mondta, hogy irigykedve nézik a tévében a német munkásmegmozdulásokat, a francia közlekedési dolgozók akcióit. Azt láthatják, hogy azokban az országokban szolidaritást vállalnak egymással a munkavállalók. Ilyesmi nálunk elképzelhetetlen, egyelőre a széthúzás erősödik és nem az összetartás, nem sikerül az erők hatékonyságot növelő összegyűjtése. A jövő elhozza nálunk is majd a szakszervezet megerősödését, de ez legalább olyan utópisztikus dolog, mint az, hogy a jövedelem az európai gazdag országok szintjére emelkedik. Nálunk még annak örül mindenki, ha egy versenytár kiesik a sorból, mert azzal piacot lehet nyerni és akkor talán nem lesz elbocsátás.

A győri Ringa vállalat szakszervezeti irodájának ajtaja sűrűn nyílik. Percenként jönnek az emberek ügyes-bajos dolgaikkal. Som Lászlóné szakszervezeti titkár válaszol, felvilágosít, segít, meghallgat, sokat ígérni azonban nem nagyon tud, hiszen saját bevallása szerint is igen végesek a lehetőségek. Bár kisebb sikereik azért vannak, ilyen volt például az idei 20 százalékos bérfejlesztés, vagy pedig az a csata amit az általuk húszperces vitának nevezett ügyben nyertek. Ugyanis a kollektív szerződésükben szerepelt, hogy a napi 20 perces uzsonnaszünet a munkaidő része. A vezetőség viszont változtatást javasolt, mégpedig olyan értelemben, hogy ezentúl ezt le kell dolgozni. VSZ-ülés napirendjére került a dolog, ott azonban egységesen leszavazták a módosító javaslatot. Ám sajnos nem mindenben sikeres a szakszervezeti munka. A javasolt adótáblaváltoztatásra vonatkozó elképzeléseiknek például nem is tudnak hangot adni. Pedig mindannyiuk véleménye, hogy ezek a módosítások éppen a kisjövedelmekre kedvezőtlenebbek. Véleményük szerint az ellen is egységesen kellene tenni, hogy ezentúl a betegállományban lévőket is el lehessen bocsátani. Amint Som Lászlóné elmondta, nemrégiben javaslatokat kértek a Munka Törvénykönyvének módosításához. Azonnal munkához láttak, pontokba szedték mindazt amit fontosnak tartottak, de hogy az MSZOSZ-nél mi történik ezekkel a javaslatokkal, azt soha sem tudják meg. Várják, hogy a kongresszus változtat ezen a helyzeten.