Tisztázódtak a szerepek

Bezdán János az üzemi tanács és a szakszervezet kapcsolatáról

- Az 1993-as és 1995-ös üzemi tanácsi választások után immár a harmadik voksolása készülünk, s úgy érzem: mára tisztázódtak a szerepek, jóval kevesebb a félreértés a választásokkal és általában az üzemi tanácsok feladataival kapcsolatban - mondta lapunknak a novemberi voksolás előtt Bezdán János, a Gyulai Húskombinát Rt. üzemi tanácsának és szakszervezeti bizottságának elnöke. A törvények értelmében az eddigi 13 fős testület 11 tagúra csökken, a szakszervezet pedig csak szakszervezeti tagokat jelölhet a választáson. Ugyanakkor a gyulai húsfeldolgozó cégnél a jelöltlistát az érdekvédelmi szervezet úgy állította össze, hogy minden munkaterület és termelőegység képviselete megoldott legyen az üzemi tanácsban.

Bezdán János megítélése szerint a kilencvenes évek elején az üzemi tanácsok életre hívásával a szakszervezetek gyengítése volt az egyik elérendő cél, akképp, hogy feladat- és szerepkörük egy részét átadják az újonnan alakult grémiumnak.

- Az emberek többsége ma már világosan látja, hogy a két testületnek együtt kell dolgoznia, mert nem kizárják, hanem feltételezik egymást - hangsúlyozta a Gyulai Húskombinát üzemi tanácsának elnöke.

Bezdán János jelezte, hogy a munkavállalók többsége nagyon is jól meg tudja különböztetni a szakszervezet és az üzemi tanácsok feladatait. Eszerint az érdekvédelmi szervezet jogosult a kollektív szerződés megkötésére a cégvezetéssel és bértárgyalások folytatására minden évben. Az üzemi tanács tagjainak pedig joguk van rendszeresen betekintést nyerniük a vállalat pénzügyi és gazdasági helyzetébe. - Gyulán, szemben néhány húsipari céggel, semmilyen ellenérdekeltség és szembehelyezkedés nem tapasztalható a szakszervezeti bizottság és az üzemi tanács között, amit az mutat a legjobban, hogy nemegyszer együttes üléseket is tartunk - világította meg a dolgok hátterét Bezdán János. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a békési fürdőváros húsipari cégénél a szakszervezeti szervezettség az összes foglalkoztatotthoz mérten súrolja a 90 százalékos határt.

Az 1995-től máig működő 13 fős üzemi tanácsban csupán egyetlen nem szakszervezeti tag volt. A mostani voksolásnak pedig - Bezdán János vélekedése szerint - éppen az a tétje, hogy a szakszervezet a saját jelöltjeit juttassa be a választott testületbe, így legitimációja és elismertsége is tovább erősödhet. A küszöbön lévő voksolás előtt a jelöltállítás szabályai is megváltoztak: a szakszervezet csak szakszervezeti jelöltet állíthat, ami kézen fekvő megoldásnak tűnik.

Az üzemi tanács 11 helyére a szakszervezet tizenegy jelöltet állított, majd a jelöltállítás lezárása, október 22-e után némi csodálkozással vették tudomásul, hogy aspiránsaikon kívül végül senki más nem jelölt senkit.

- A szakszervezet már 1993-ban felismerte, hogy meg kell nyernie az üzemi tanácsi választásokat, mert ezzel munkájának hatékonysága, elismertsége és bizonyos megszorítással jogosítványai is nőnek. Hiszen olyan feladatai vannak ennek a testületnek, amelyek egy érdekvédelmi szervezetnek soha nem lehetnek - jelentette ki Bezdán János.

Lapunk kérdésére a gyulai szakszervezeti vezető elmondta: semmifajta ellenérzést nem tapasztaltak a vezetés részéről azért, mert a szakszervezet teljesen „elfoglalta" az üzemi tanácsot. Sőt, többször úgy tűnik, a menedzsmentnek még egyszerűbb tárgyalásokat folytatni ugyanazokkal az emberekkel - akár szakszervezeti minőségükben, akár üzemi tanácsi tagságuk révén ülnek az asztal másik oldalán.

- Egyikünknek sem okoz gondot, főként nem jelent meghasonlást, hogy délelőtt még szakszervezeti megbízottként, délután vagy másnap pedig az üzemi tanács nevében tárgyalunk a cég vezetőivel - hangsúlyozta Bezdán János. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, ez a kettős szerep éppen hogy erősíti egymást és növeli az érdekvédelmi munka hatékonyságát. Noha tény: annak idején a törvényalkotók alapcélja nem tejesen ez volt.

Nem valószínű, hogy a közeljövőben sztrájkhelyzet alakulna ki a Gyulai Húskombinátban, mégis: felételezve, tegyük fel előáll ilyen szituáció. Ekkor a szakszervezet vezetése, amely dönthet a sztrájkról és az üzemi tanács, amely ugyanazokból a személyekből áll, de elsődlegesen a cég érdekeit veszi figyelembe, mennyire kerülhet szembe egymással? - tettük fel a kérdést Bezdán Jánosnak. - Csak, mint nem kívánt elvi lehetőséggel számolva, feltételesen reagálok reagálok erre a kérdésre - kezdte válaszát a testületek vezetője. Ebben a helyzetben az üzemi tanács tagjai ideiglenesen felfüggeszthetnék üzemi tanácsi tagságukat, és a szakszervezet nevében hirdetnék és szerveznék meg a tiltakozó akciót. Ekképpen ez a kettős szerep ilyen helyzetben sem zárja ki egymást, de reméljük, ilyesmire nem kerül sor - hangsúlyozta végül Bezdán János, a Gyulai Húskombinát Rt. szakszervezeti bizottságának és üzemi tanácsának vezetője.