Kapcsolat, szövetség, egység

Ismeretes, hogy a Húsipari Dolgozók Szakszervezete 1994 májusa - kizárása - óta nem vesz részt az Élelmezésipari Szakszervezetek Szövetsége (ÉDOSZ) munkájában. Mivel a húsos kongresszuson óhatatlanul felmerülnek a kapcsolatépítés, a szövetségkötés és az egységteremtés kérdései, lapunk fontosnak tartotta, hogy megkérdezzen több élelmiszeripari szakszervezeti vezetőt, miként vélekednek az együttműködés és a szolidaritás helyzetéről, a szorosabb összefogás jövőbeni esélyeiről. Az alábbiakban a megkérdezett vezetők válaszait adjuk közre.

Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke: Köszönöm a megkeresést, élve a lehetőséggel, sikeres kongresszust kívánok a húsosoknak. A sütősök és én magam is mindig egységpártiak voltunk, jelentsen ez bár szövetséget, vagy szorosabb együttműködést. Úgy látom, hogy a mostaninál nagyobb összefogásra van szükségünk, s ebben helyet kell kapni egy olyan jelentős ágazatnak, mint a húsipar.

Szívemből reménykedek, hogy eljön az az idő, amikor a húsipar közeledni fog az ÉDOSZ Szövetséghez. Szeretném, ha a húsosok visszajönnének közénk, ezt a lépést én támogatnám. Igy lehetne előrelépni a még egységesebb érdekvédelem felé. A mostani helyzetben, amikor a magángazdaságok és a munka harcának időszakát éljük, kölcsönösen keresni kell azokat a pontokat, ahol együtt lehetne működni. Nem feladatom a tisztemnél fogva, hogy megkeressem az HDSZ-t, és a visszatérésről tárgyaljunk, erre egyetlen szervezetnek sincs külön felhatalmazása a Szövetségen belül, az ÉDOSZ tagjainak együttes feladata erről dönteni. Ha a húsipar kinyilvánítja közeledési szándékát, akkor a szövetség erre nyitott lesz.

Nem látom akadályát annak, hogy az együttműködést új alapokon folytassuk. Szalai Gyula, a Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezetének titkára: Kedvező helyzetben vagyok, hiszen a húsos kollégákkal a kapcsolataink több évtizedre nyúlnak vissza. Az új szakszervezeti struktúra létrehozásában sokszor találkozott a véleményünk, a HDSZ-szel közel egyidőben alapítottuk meg önálló szervezetünket az ÉDOSZ-on belül. Már akkoriban azonosan ítéltük meg, hogy a szakmában dolgozókat az ottani kollégák tudják a legjobban képviselni. Régen a fejünk fölött döntöttek, az önállósággal ezt a helyzetet akartuk megváltoztatni.

Számunkra sokat jelentett azidőben, hogy azonosan ítéltük meg a felsőbb szakszervezeti szövetséggel való kapcsolattartás mikéntjét, és megegyezett a véleményünk a privatizáció megítélésben is. A húsosok kitartása nagy segítséget adott a Békés megyei gabonások érdekvédelmi harcaiban, amit a szekszárdi húsos kollégákkal vállalt szolidaritásunkkal viszonozni tudtunk.

Jelenleg is napi kapcsolatban vagyunk a HDSZ vezetőivel, Kapuvári József elnökkel, hiszen a FÉT-ben és az ÁPV Rt.-nél közösen képviseljük a munkavállalói oldalt. A jövőt illetően még szorosabbá kell fűzni a kapcsolatokat, és meg kell határozni néhány területet, amiben együtt kell működni. Ilyenek a nemzetközi kapcsolatok, a szolidaritás, a kollektív szerződések megkötése és a bérharc. Jó volna elérni, hogy a húsipar által emlegetett közös sztrájkalap is megvalósuljon.

A többi élelmiszeripari szakszervezettel együtt keresni kell azt a közös utat, amely ismételten az egységes szakszervezet felé vezet. Elöbb szövetség, majd egy abból kinövő egységes szervezet létrehozását tűzhetjük ki közös célnak. Úgy ítélem meg, hogy több évnyi önállóság után a HDSZ is vélhetően lépéseket tesz az egység felé. Ha igy lesz, ha a HDSZ és az ÉDOSZ közeledik egymáshoz, akkor közelebb kerülhetünk az egységhez. Az adott körülmények ugyanis előbb- utóbb felgyorsítják az egység létrehozásának folyamatát. Addig is közösen kell sáfárkodni a szakszervezeti vagyonnal, hogy megalapozhassuk a jövő érdekvédelmének működési feltételeit. Megemlítem még: ha munkavállalói érdekképviseletként részt akarunk venni az élelmiszeripar európai integrációs folyamatában, akkor egységesebb szemléletre, tárcaszintű érdekvédelemre, összefogásra van szükségünk. Ez egyébként elvezet bennünket az ÉDOSZ és a MEDOSZ közötti együttműködés kérdéséhez is.

Steer Lajosné, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke: Az ÉDSZ létével bizonyítja, hogy összefogva többre lehet menni. Megalakulásunk óta négy év telt el, mindig hangsúlyoztuk, hogy nyitottak vagyunk azok irányába, akik hisznek az összefogásban, és együtt akarnak velünk működni. Igaz, hogy a belépni szándékozók nem álltak sorban az ajtónk előtt, szervezetek nem csatlakoztak hozzánk, de alapszervezetek igen.

A gyöngyösi Thur Rt. és az egri Hús Unió Kft. alapszervezetei hozzánk tartoznak a húsipar területéről. Biztos vagyok abban, hogy mindent megteszünk ezekért az alapszervezetekért, bár a helyzetük nem ugyanaz, mintha az adott szakmai közösséghez tartoznának. A szakmai ágazati érdekvédelem ebben a keretben nem tud igazán kiteljesedni. Kapuvári kollégával egyébként beszélő viszonyban vagyunk azóta is, hogy kiváltak a szövetségből.

Az ÉDOSZ-nak itthon és külföldön is neve van, jegyzik az érdekvédelem fórumain. A partnereink minden alkalommal szorgalmazzák, hogy a húsosokkal egyesüljünk, fogjunk össze. Megítélésem szerint elvi véleménykülönbségek nincsenek a szövetségen belül és kívül. Felmerül akkor a kérdés, hogy miért nem jön létre az egység? Megítélésem szerint általánosságban mindenki egyetért, de amennyiben az egység létrehozása a szervezeti önállóságot és a személyi egzisztenciát érinti, akkor jönnek az ellenvetések. Ugyanis azzal mindenki tisztában van, hogy egy esetleges egyesülésnél az önállóságról le kell mondani, és az egyesült szervezetben csak egy elnökre van szükség, a mostani 10-12 helyett. Az egység hiányának egyik okát az érintett személyekben lehet keresni, a másikat azonban a finanszírozásban, vagyis a vagyoni kérdések és a működési feltételek kezelésében. Tudni kell, hogy nem egyforma „hozománya" van az érintett szervezeteknek.

Úgy látom, hogy a Szövetségben kimozdult a holtpontról ez a kérdés. Mivel elnökünk nincs, úgy határoztunk, hogy előrehozott választást nem tartunk, hanem előkészítjük az ÉDOSZ rendes kongresszusát, ami egyesülési kongresszus lehetne. Ez 1999-ben esedékes, addig kell létrehozni a működési struktúrát és az anyagi bázist. A menetrendet ehhez a dátumhoz lehetne igazítani, az odavezető utat azonban meg kell komponálni. Pillanatnyilag szóbeli megállapodásunk van erre a kollégákkal. Mint az ÉDOSZ alelnöke, arra törekszem, hogy minden ágazati szervezet erre az útra lépjen.

Mint már mondtam, az ÉDSZ egységpárti, ha nem csatlakozik mindenki 1999- ben az egységes szervezethez, akkor a részleges egység létrehozását támogatjuk. Addig sem tűr azonban halasztást az ágazati közös vagyon rendezése.