A történet nem ért véget

Az utóbbi időben a Húsos állandó „rovata" lett a Szekszárdi Húsipari Rt. (SZH Rt.). A kialakult helyzet, a folyamatosan zajló események időről-időre híranyagot jelentenek a sajtónak és így természetesen szakszervezetünk lapjának is. Remélem, hogy az olvasók többsége érdeklődéssel, együttérzéssel figyeli a szekszárdi fejleményeket és csak kevesen vannak, akik már unják a témát.

A legutóbbi lapszám egyik cikke azzal zárult, hogy fontos lenne tudni, mi lesz a történet folytatása, hogyan végződik? A folytatásról, az utóbbi két hónap eseményeiről adok rövid tájékoztatást; de hogy mi lesz a vége...? Erre sajnos mi (a szakszervezeti bizottság) még mindig nem tudjuk a választ. Nagyon szeretnénk tisztábban látni, hiszen naponta ezzel ostromolják a tisztségviselőinket a munkavállalók, az ismerősök, a barátok, a hitelezők . . . És még ki tudja kik, hányan figyelik érdeklődéssel, mi lesz a Szekszárdi Húsipari Rt. sorsa?!

A tavasz folyamán az üzemben változó kapacitással, egyre feszültebb hangulatban folyt a munka. A szakszervezet számtalan próbálkozása ellenére a Húsipari Rt. mintegy 250 dolgozója nem kapott béremelést. Az év elejétől 5-7000 forinttal kevesebb bérért dolgoztak, mint a tulajdonos másik cégéhez, a METRACO Rt.-hez „átigazolt" munkatársak. Azonos üzemrészben, egy szalagnál, ugyanazt a munkát végző emberek ekkora bérkülönbséget voltak kénytelenek elviselni. Ez volt az „ára" annak, hogy nem voltak hajlandók közös megegyezéssel megszüntetni az SZH Rt-s munkaviszonyukat. Árpilis végére a helyzet tarthatatlanná vált, a dolgozók szinte egyhangú szavazatának engedve a szakszervezet sztrájkot hirdetett. Április 30- tól - május 6-ig (3 munkanap) sztrájkoltak az SZH Rt-s kollégák, miközben az üzemben - ha zökkenőkkel is - folyt a munka, hiszen a Metracosok jelentős többségben voltak (kb. 700 fő).

Mennyire más volt ez a sztrájk, mint tavaly júliusban!

Akkor, szinte az egész országnak példát mutató összefogás erejét bizonyították a szekszárdi dolgozók. A jogos bérkövetelés biztonságával, félelem nélkül, teljes egységben léptek fel. Most - április végén -, 9 hónap megpróbáltatásai után, ugyanannál a társaságnál egy kisebbségbe szorult , meggyötört, de elszánt csapat folytatott végső (?!) küzdelmet alapvető jogaiért.

Húsos demonstráció a Kossuth téren, hattérben az FM épülete

A sztrájk végül mégis megállapodással zárult. Kiharcoltuk április 1-jétől a 18 százalékos bérfejlesztést - tehát a májusi fizetési boríték már a Metracohoz átigazolt kollégákkal azonos volt -, az első három hónap bérfejlesztésének kompenzálására pedig 12 nap pótszabadságot kapnak a húsipariak. A sztrájkbizottság - a közeli felszámolásról szóló „hírek" és az üzemben szinte zavartalanul folyó munka miatt - a sztrájkoló dolgozók egy részének véleménye ellenére úgy látta, meg kell kötni a bérmegállapodást. A nehéz döntés elött arra is gondoltunk, hogy végre kissé megnyugodhatunk, a bérmegállapodás után legalább egy időre elviselhetőbb légkör alakul ki. De tévedtünk! Az áprilisi béreket nem tudták kifizetni május 10-én és a megállapodást követő alig egy hét elteltével közölték a húsos dolgozókkal, hogy „az SZH Rt. fizetésképtelen és nem tud munkát biztosítani számukra, ezért nem kell megjelenniük a munkahelyükön". A munkavállalók elszánt fellépésének, 2 napos demonstrációjuknak köszönhetően az árpilisi bérüket végül is megkapták, de május 14- e óta nem dolgozhatnak, nem léphetnek be a vállalathoz. Most már nem csak a szakszervezeti tisztségviselők, hanem mintegy 250 húsos dolgozó van kirekesztve! És közben az üzemben folyik a munka, a Metracos kollégák dolgoznak - és hallgatnak.

Alig kapunk híreket az üzemből, a túlórákról, fizetési nehézségekről nem mernek beszélni az emberek. A helyi sajtóból értesülünk arról, hogy a paksi gazdák feljelentést akarnak tenni a Metraco Rt. ellen, mert 43 termelőnek fél éve nem fizette ki az elhozott élőállatot. A Tolnai Népújság ugyanez a száma arról is értesített bennünket, hogy „.felvétel van a METRACO International Rt. Szekszárdi Húsüzemébe, karbantartók és húsipari munkások jelentkezését várják". Miközben 250 régi, gyakorlott dolgozónak nem tudnak(?!) munkát biztosítani.

És mit tehenek a kirekesztettek? Otthon várnak, igyekeznek hasznosan elfoglalni magukat és egyre növekvő türelmetlenséggel várják a híreket, a fejleményeket. Hogyan végződik a szekszárdi történet?! Erre sajnos, valószínűleg csak a Felszámoló ad választ . . .