90 év

Az első lépések

A Budapesti Mészáros és Hentes Segédek Szakegylete 1907 május 5-i rendes évi közgyűlése úgy döntött, hogy az addig csak fővárosi szervezetet országossá teszi és nevet változtat: a Magyarországi Húsipari Munkások Szakegyesülete lesz.

A magyarországi húsipari munkások mozgalma 1890-ben kezdődött - hasonlóan más szakmákhoz - önképzőkör alakításával. Az első kezdeményezések nem jártak sikerrel, nem érték el céljukat. A mozgalom 1907-re erősödött meg annyira, hogy javítani tudott a szervezett munkások helyzetén. A követelések a minimálisan fizetendő bérek rögzítésére, a rendes bérek megállapítására, a munkaidő csökkentésére és a vasárnapi munka beszüntetésére irányultak.

A követelések teljesítése érdekében megindultak a sztrájkok, a leghosszabb 21 napig is eltartott. Az új országos szakegyesület (szakszervezet) valódi megerősödéséhez 3 év kellett, mialatt születtek részleges megállapodások, ezek eredményeként a közvágóhidakon 1907-től vasárnap szünetelt a munka. Az igazi fordulatot az 1910-es esztendő hozta. A Magyarországi Húsipari Munkások Szakszervezete 3 évre szóló kollektív szerződést kötött a húsipari szakma vállalkozóival - közöttük az ipar nagyvállalkozóival - a kolbász- és szalámigyárosokkal. A kollektív szerződés 11 gyáros (munkáltató) üzemére vonatkozott. Ez a kollektív szerződés némi korszerűsítéssel ma is alapul szogálhat. A korabeli értékelés szerint, a szerződés amellett, hogy a gyárosoknak nyugodt üzletmenetet biztosít, a munkásoknak is kitűnő eredményeket jelent, tekintélyes béremeléseket garantál. Szabályozza a munkaidőt, napi 12 órában.

Bevezeti a heti négy fokozatú minimálbért. A május 1-jét munkaszüneti nappá teszi. Szabályozza a kölcsönös felmondási időt. A szerződés elismerteti a szakszervezeti bizalmi rendszert és a szakszervezet képviselője jogosult az üzemben a tagdíjat összeszedni. A kollektív szerződés tartalmaz olyan pontokat is, amelyet a mai szakszervezeti mozgalom is célként tűzhetne ki az eredményesség javítása érdekében. Ilyenek a következő pontok: a gyárosok csak a szakszervezet közvetítése útján, csakis szervezett munkásokat alkalmaznak. (Megjegyzem, ma Dániában is van erre példa.) Vitás ügyekben egy hat tagú közös bizottság dönt. A politikai sztrájk vis major. A megállapodás garanciájául szolgál az a pont, amely kimondja, hogy a közös bizottságnak joga a munkásokat a szerződés ellen védő gyárakból kivenni, s e munkások bérét a munkabeszüntetés idejére a többi gyáros közösen fedezi. Így indult az elmúlt 90 év.