1995. III.évfolyam 4.szám

SZAK-
SZERVEZETI
ÉLET

Erősödik az Unió

1995 május 18-án találkozót tartottak a HDSZ, a DDSZ és az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének (EFDSZ) vezetői. A találkozón bejelentették, hogy a húsosok és dohányosok által létrehozott Élelmiszer-ipari Szakszervezetek Uniójához csatlakoznak az erdész kollégák. Herczeg Miklós ügyvezető főtitkárt arra kértük, hogy mutassa be olvasóinknak az EFDSZ-t és mondja el mit várnak az együttműködéstől.

- Az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete 1993 júliusában alakult, lett önálló jogi személy, addig mint a Medosz egyik tagozata működött. Kiválásunknak elsősorban az volt az oka, hogy a Medosz nem képviselte az érdekeinket, olyan volt a testületek összetétele, hogy mindig leszavazhatták a kezdeményezéseinket. Emellett anyagi szempontok is közrejátszottak a különváláshoz: a tagdíjunkért keveset kaptunk.

A szakszervezetünknek 11 ezer aktív és ötezer nyugdíjas tagja van. Harminc alapszervezetünk működik. Az alapszervezetek képviselőiből álló országos titkári tanács és egy 9 fős intéző bizottság irányítja szakszervezetünket. A testületek munkáját öt fős - közülük két nyugdíjas - apparátus segíti.

- Mi jellemzi a szakszervezet tevékenységét?

- Tudni kell, hogy a működési területünket jelentő 19 erdőgazdaság tartósan és száz százalékban állami tulajdonban marad. További 11 alapszervezetünk intézményekben, erdő-felügyelőségeken működik. Érvényes ágazati kollektív szerződésünk van. Bérmegállapodásokat vállalati szinten kötünk. Az idén az a furcsa helyzet alakult ki - az említett állami tulajdonlás következtében -, hogy a kormány március végén 15 százalékban korlátozta a béremelés mértékét. Ezzel a szabad béralku lehetősége lényegében megszűnt. Most jogi vitában állunk illetékes kormányzati szervekkel, mert több cégünknél már januárban megkötötték - 15 százaléknál magasabb mértékkel - a bérmegállapodást. Mivel a faiparban a piaci helyzet kedvező, a gazdasági érdekeknek is ellentmond a kormány intézkedése.

- Az Önök szakszervezete a közelmúltban az MSZOSZ-ből is kivált, mit lehet tudni a döntésük hátteréről?

- Az utóbbi egy-másfél esztendőben nem tartottuk elég hatékonynak az MSZOSZ ténykedését, gyakorlatilag nem sokat tud elérni a munkavállalók érdekében. Ehhez képest túl sok anyagi támogatást kellett adni. Nekünk fenntartásaink voltak a vasutassztrájk idején is az MSZOSZ magatartásával kapcsolatban. Kifogásoltuk azt is, hogy az MSZOSZ fennállása óta nem kaptunk elszámolást a vagyonról. A mostani kongresszusi dokumentumok is mutatták, hogy óriási mértékű vagyonfelélés folyt. Mindezt egybevetve, a tagságunk megkérdezése után úgy döntöttünk, hogy kilépünk.

- Két „válás" után Önök „házasságra" készülnek az Unióval, hogyan képzelik el ezt az együttműködést?

- Úgy érezzük, hogy az Unióban elmélyült elemző munka folyik. Mindamellett azt a törekvést is tapasztaljuk, hogy több szakszervezettel összefogva egy erős szövetség jöjjön létre. Találtunk közös pontokat. Együtt tudunk fellépni a középszintű érdekegyezetés fórumain, a földművelésügyi szaktárcánál. A tisztségviselők oktatása-képzése terén is jó lehetőséget látunk együttműködésre. Nálunk jól működik az üdültetés. Az idén például 160 gyereket üdültetünk a Tátrában, ami a szülőknek minimális összegbe kerül. Hegyvidéken és gyógyfürdőkben egyaránt vannak lehetőségeink, amit fel tudunk ajánlani. Sokirányú együttműködés kínálkozik a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. Szakszervezetünket az önállóvá válása után felvette rendes tagjai sorába az Erdészeti, Faipari és Építőipari Világszövetség. Nagyon jó kapcsolatokat alakítottunk ki a szlovák, a cseh, az ukrán, az orosz, az osztrák, a horvát és a svéd kollégákkal.

Testületeink úgy döntöttek, hogy teljes jogú tagként lépünk az Unióba. Tisztában vagyunk azzal, hogy valahova tartozni kell. S oda kell tartozni, ahol vannak közös feladatok, érdekek, kezdeményezések. Meggyőződésem, hogy a szakszervezeti mozgalom ma olyan helyzetbe került, amikor bizonyos szervezeti formáknak le kell bomlani, s új alapokon kell szerveződni. Én úgy látom, hogy az Élelmiszer-ipari Szakszervezetek Uniója valódi kötődési és szerveződési keret lehet.

előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre