Megegyezés nincs, sztrájk lehet!

Megakadt a bértárgyalás Debrecenben 25 százalékos bérfejlesztésre nyújtotta be javaslatát még január elején a HDSZ helyi szakszervezete a Debreceni Hús Részvénytársaság vezetőségének. A Debreceni Hús Rt. vezetői és a szakszervezet képviselői között azonban csak március végén került sor egyeztető tárgyalásra, amely sikertelenül végződött, ugyanis a cég menedzsmentje semmilyen javaslatot nem tett a bérfejlesztésre és nem fogadta el a szakszervezet 25 százalékos idei bérfejlesztési javaslatát sem. - Jung Ferenc szakszervezeti vezető úgy véli, hogy a tárgyalás sikertelenségét az is befolyásolta, hogy erre a kormány március 12-ei megszorító intézkedései után került sor. Jung Ferenc szerint a kormánydöntés jó hivatkozási alap a vállalat vezetőinek. Az infláció és a forintleértékelés miatt azonban elkerülhetetlen a cég mintegy 700 dolgozójának a béremelése, annál is inkább, mert jelenleg átlagban 26-27 ezer forintért dolgoznak az emberek.

Jung Ferenc elmondta: természetesen a szakszervezet nem akar olyan irreális béreket követelni, amelyeket a cég nem tud kigazdálkodni. Éppen ezért újabb konkrét ajánlatot tettek a vállalat vezetőinek. Eszerint 15 százalékos bérfejlesztést javasolnak, és kétszer a 13. havi bérnek megfelelő összeg kifizetését kezdeményezik, de a vállalat vezetőségével erről sem született megállapodás. A Debreceni Hús Rt. vezetése kérte az érdekképviseleti szervezetet, hogy a tárgyalást halasszák május 8-ára, ugyanis az Rt. közgyűlése határozhat a bérfejlesztésről. (A közgyűlést egyébként április végén tartják a cégnél.) A szakszervezet képviselői úgy gondolják, hogy az újabb időpont csak időhúzás, halogató taktika. Így nem lehet tudni, hogy a dolgozók mikor számíthatnak béremelésre. A szakszervezet már csak azért is sürgetné a bértárgyalásokat, mert az Rt-nél lassan már egy félév eltelik úgy, hogy egy fillérrel sem emelték a béreket. Az érdekképviselet bízik abban, hogy május 8-án konkrét ajánlatot tesz majd a menedzsment az emelés mértékről és így kompromisszum születhet a tárgyalófelek között.

Jung Ferenc szerint azonban ennek eredményességét veszélyezteti, hogy a cég menedzsmentje a bérfejlesztésről a tulajdonos, azaz az Állami Vagyonügynökség véleményét akarja kikérni. Ehhez a vállalat vezetőjének joga van, hiszen két sikertelen pályázat után még mindig nem történt meg a Debreceni Hús Rt. privatizációja, és így azt jelenleg az ÁVÜ felügyeli. Amennyiben az Állami Vagyonügynökség nem javasolja a béremelést, akkor új helyzet áll elő. A szakszervezet azonban ebben az esetben sem mondhat le a bérfejlesztési követeléséről, ezért további tárgyalásokat kezdeményeznek majd. (Amennyiben elutasító válasz érkezne az ÁVÜ-től.)

Természetesen, ha a jövő hónapban, vagy a közeljövőben nem tudnak semmilyen bérfejlesztésben megállapodni a vezetéssel, akkor élni fognak a szervezett tiltakozás lehetőségével, a „SZTRÁJKKAL" . . .

Az érdekképviselet számol ennek esetleges negatív hatásával is, például a létszámleépítéssel. Bár a szakszervezeti titkár szerint az Rt. vezetése azt akkor is meglépi, ha csak gazdasági okokra hivatkoznak, a létszámcsökkentéshez „nincs szükségük" sztrájkra. Az azonban tény, hogy a szakszervezeti testület korábban ígéretet kapott, hogy a vállalat vezetése 1995-ben nem csökkenti a dolgozói létszámot a Debreceni Hús Rt-nél.

A részvénytársaságnál egyébként a május 25-én sorra kerülő üzemitanács- választásra rendben folynak az előkészületek. Már létrejöttek a választási és a jelölőbizottságok. A tizenegy tagú üzemi tanácsba a szakszervezet 5-7 tisztségviselőjét jelölteti.

.