1995. III.évfolyam 1.szám

KITEKINTÉS

Vendégek Svédországból

Jönnének tanítani

Svéd szakszervezeti oktatók tettek újabb látogatást február elején a HDSZ-nél. Mint arról már beszámoltunk, tisztségviselok képzésének bein- dításához adnak segítséget. Anders Wengström megyei elnök, Jan Hyllander oktató, Lars Qvarfordt tanfolyamvezeto, Bo Eriksson oktatásszervezo és Louise Schelin üzemi oktatási bizottság vezeto voltak a küldöttség tagjai. A látogatás elso napján közvetlenül az érdekvédelmi konferencia után beszélgettünk a svéd kollégákkal.

Megtudtuk, hogy az elozetes konzultációk alapján kidolgozták a képzési programot. Eszerint az elso szakaszban az együttműködo magyar szakszervezetek vezetoinek tartanának tanfolyamokat, hogy oket felkészítsék a vállalati bizalmiak képzésére (második szakasz). Az utolsó fázisban pedig a tagság széles körére „tanulócsoportokra" irányulna a képzés. Munkajogi, munkaero-piaci ismeretek, valamint a szakszervezeti munkához szükséges készségek elsajátítása képezi majd a tanulnivalók gerincét. A svédek oktatókat és technikai felszerelést is biztosítanak az elinduláshoz.

A mi szándékunk az, hogy amilyen gyorsan csak lehet, még ebben az évben a képzést elindítsuk - hangsúlyozták barátaink, akik mint a „rnagyar csoport" tagjai, irányítanák a munkát.

Kérdésekre válaszolva a svédek elmondták, hogy a munkaügyi konferencián lényegében azokról a problémákról hallottak, amelyek Európá- ban és Svédországhan is az újliberális gazdaságpolitika meghonosítsa nyomán felszínre kerülnek. Az állam jelentos hiteleket vesz fel, annak el- lenére, hogy kiárusítja az állami vagyont, amit csak olcsón tud értékesíteni. Végül a többletkiadásokat úgy fedezik, hogy a lakossági jövedelme- ket rövidítik meg.

Nagyon lekötötte a figyelmüket - mondták - a szociális paktum, amit Svédországban az ötvenes - hatvanas években alakítottak ki, s az hozzá is járult az ország fejlodéséhez, mivel szabályozott viszonyok alakultak ki a munkaeropiacon.

Manapság ezt a szociális paktumot igyekeznek fellazítani a svéd munkáltatók és a mögöttük álló kormányzati erok. Például: decentralizálni akarják a kollektív szerzodéskötéseket, liberalizálni próbálják a bérezést, rendszerint mindazt, amit a szakszervezetek egységes fellépéssel elértek.

Az újliberalizmus nem egy egzotikus kelet-európai jelenség, felelték egy megjegyzésünkre, Svédországban is nagy kihívást jelent a szak- szervezeteknek az új körülményekhez való alkalmazkodás, a munkavállalók érdekeinek megvédése a munkáltatói törekvésekkel szemben.

H.L


előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre